Tegnap késő délután az elemzői várakozásokat gyakorlatilag minden területen felülmúló negyedéves üzleti számokat közölt a hazai távközlési piac domináns szereplője. A Magyar Telekom működését az általános gazdasági nehézségek mellett a kormány által évközben kivetett extra adóteher is nehezítette, ugyanakkor akadtak az eredményekre pozitív hatással járó külső körülmények is. A forint tavaly mutatott gyengélkedéséhez képest például a macedón dénár is jobban teljesített, így a Telekom észak-macedón leányvállalatánál keletkező bevételek is felértékelődtek az összvállalati kimutatásokban.

A cégcsoport az októbertől december végéig tartó periódusban 199,2 milliárd forint bevételt termelt, ami történelmi rekordnak minősül. A 3,6 százalékos éves növekedést jelentő összeg az előzetes várakozásokat 1,3 milliárddal haladja meg. A forgalom növekedése leginkább a mobil bevételeknek és a vezetékes szektor jó szereplésének köszönhető. Előbbi több mint 7 százalékot bővülve 114,7 milliárd forintot hozott, utóbbi részleg 62,3 milliárdja pedig 6,6 százalékos éves növekedést mutat.

A rossz tanulók padjába került viszont a rendszerintegrációs és informatikai megoldásokért felelős egység (RI/IT), ahol a bevételek 17,5 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi szinttől. A mindössze 22,2 milliárd forintnyi forgalom mögötti okok között a vezetés egyrészt a Magyarországon és Észak-Macedóniában is visszaeső állami projekteket említi, másrészt a visszaeséshez a Pan-Inform Kft.-t is magában foglaló magyarországi egészségügyi üzletágból származó korábbi bevételek hiánya is hozzájárult.

A növekvő bevételek ellenére a 62,7 milliárd forintot elérő EBITDA éves összevetésben 3,4 százalékkal csökkent éves összevetésben, ami az emelkedő általános költségek mellett a kormány által kivetett távközlési pótadónak is tulajdonítható. Utóbbi a tavalyi utolsó negyedévben 5,7 milliárddal terhelte a cég kasszáját. Jó hír viszont, hogy a romló EBITDA-adat így is kerek 1 milliárddal lett több, mint amennyit a pénzügyi elemzők előrevetítettek.

Hasonlóan alakult a nettó profit is. A kimutatott 17,5 milliárdnyi tiszta haszon ugyan 7 százalékkal elmarad a 2021 végén elért szinttől, ám lényegesen felülmúlja a szakértői előrejelzésben megjelenő 14,2 milliárdos jóslatot.

Hízó osztalék, optimista várakozások

A menedzsment a negyedéves jelentéssel együtt közzétette az osztalékfizetéssel kapcsolatos javaslatát is. Eszerint a vállalat részvényenként 30,6 forintot tervez a tulajdonosok között kiosztani, ami a 2020-ban és 2021-ben kifizetett 15 forintokhoz képest jelentős ugrást képvisel. Mindez a tegnapi záróárral számolva 8,1 százalékos osztalékhozamot jelent, miközben a társaság tavaly gyengélkedő részvényárfolyama idén egyelőre 10 százalékot meghaladó pluszban áll (bőven felülteljesítve a BUX mérsékeltebb emelkedését).

Ami az idei kilátásokat illeti, a vezetés továbbra is számol a rossz gazdasági környezet jelentette nehézségekkel, ugyanakkor a teljes évre vonatkozóan a bevétel és az EBITDA AL esetében 5-10 százalék közötti javulást prognosztizál, míg a nyereséggel kapcsolatban ennél szerényebb, de szintén pozitív célkitűzések fogalmazódtak meg.