Ma már gyakorlati következményei vannak annak a vitának, amit Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója váltott ki a nyílt forráskódú közösségben. Az alapkérdés, mellyel korábban is foglalkoztunk: lehet-e az open source kódnak erkölcse. Bár a józan ész azt súgja, hogy nincs (és ezt még részben a Hippocratic License kidolgozója, Coraline Ada Ehmke is elismeri), egyre gyakrabban fordul elő, hogy egyes közösségek visszautasítanak olyan kódot, amely orosz fejlesztőktől származik.

A The Register több ilyen esetről is értesült. Egy Alexander Amelkin nevű fejlesztőnek például március elsején előzetes figyelmeztetés nélkül letiltották a GitHub-fiókját, repositoryjait pedig "archiváltra" állították. Mivel Amelkin az oldalra nem tudott belépni, egyik projektjének régebbi, a Soureforge-on futó oldalán tudta csak értesíteni azokat, akik használták az eszközeit.

Amelkin bűne valószínűleg az volt, hogy főállásban az orosz Yadro csipgyártónál dolgozik, amely open source RISC-V csipeket fejleszt. A The Register szerint a Microsoft (mint a GitHub tulajdonosa) Amelkin kitiltásával csak az amerikai törvényi előírásoknak tesz eleget: a Yadro ugyanis olyan vállalat, amely rajta van az amerikai szankciós listán.

Amelkin szerint viszont vállalatának semmi köze sincs az orosz-ukrán háborúhoz, legfeljebb akkor, ha a polgári szervertermékek gyártása is részvételnek tekinthető. "Ez az egész hülyeség, idegengyűlölet és rasszizmus. Különösen az, hogy engem az etnikai hovatartozásom alapján terroristának bélyegeznek" – írta egy hozzászólásában a LinkedIn-en.

Az Y Combinator fórumán, a Hacker Newson viszont a megszólalók zöme megértéssel fogadta a döntést, mondván: ebben a helyzetben a Microsoftnak nem sok választása volt. Bár néhányan azt is hozzátették, hogy Amelkin projektjét nem igazán lehetne kiemelt kiberbiztonsági kockázatnak minősíteni.

Amelkin története nem egyedi. Egy Szergej Szemin nevű Linux-fejlesztőt a Linux Kernel levelezőlistáján tanácsolták el attól, hogy a továbbiakban ("további értesítésig") javításokat küldjön be. Szemin azért jutott erre a sorsra, mert főállásban a Baikal Electronics nevű csipgyártó fejlesztője, és vállalatát szintén szankció sújtja.

Nem az oroszoknak fáj, hanem mindenki másnak

Tavaly még sokan arra fogadtak, hogy mivel Oroszországban megugrott az érdeklődés a Linux iránt, nagy számban érkeznek onnan fejlesztések és javítások. Ám most már látszik, hogy ez nem következett be. És nem az orosz fejlesztők, hanem a fentiekhez hasonló esetek miatt.

Ez a hozzáállás azonban egyszerűen kontraproduktív, véli a The Register. A kód megosztása mindenki számára előnyös, aki a megosztott kódot fel tudja használja. A hozzájárulások visszautasítása azonban nem akadályoz egyetlen orosz szervezetet sem abban, hogy akármilyen (akár katonai) célra felhasználja a számára szükséges nyílt kódot.

Az pedig végképp értelmetlennek tűnik, hogy egy Git-tárhelyet csak olvashatóra állítanak, hiszen az nem akadályozza meg, hogy bárki hozzájusson az ott tárolt kódhoz. A Git ugyanis decentralizált. Egy archivált GitHub repositoryt is lehet klónozni vagy elágaztatni, és a fejlesztők továbbra is dolgozhatnak a helyi repositoryjaikban, azokat megoszthatják például országon belül. A brit lap példaként azt hozza fel, hogy a kínaiak már felépítették saját Git-hostjukat, a Gitee-t.

Azaz ha az oroszoknak kell valamilyen nyílt kód, lényegében semmi sem akadályozza őket abban, hogy azt felhasználják, továbbfejlesszék. Csakhogy a továbbfejlesztésekből a tiltások miatta a világ más részein dolgozó open source közösségek nem részesülhetnek.

És van még egy következmény: ha egy fejlesztőt elzárnak attól, hogy megossza eredményeit másokkal, a jövőben valószínűleg kevésbé törekszik arra, hogy felajánlja kódját a közösségnek. Ez különösen azért fájdalmas, mert már most érzékelhető, hogy a kereskedelmi szoftverekre vonatkozó szankciók miatt a FOSS (free and open source software) elfogadottsága jelentősen nőtt mind Oroszországban, mind Kínában.