A COVID-19 a feldolgozóipart érintette a legsúlyosabban. Az ellátási láncok az összeomlás szélére kerültek, a kereslet világszinten csökkent. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája, az UNCTAD becslései szerint a járvány a közvetlen külföldi befektetések 5-15 százalékos globális csökkenését okozhatja a feldolgozóipar zsugorodása és a gyárak leállítása miatt. A válsághelyzet azonban lehetőség is a megújulásra, ami nem csak az ipari digitalizációra, de az Ipar 4.0-s trendeket feldolgozó Manufacture IT konferenciára is érvényes.

Az idén már negyedszer megrendezett Manufacture IT előadásai bemutatták, mit jelent a mára kialakult helyzetben az a tétel, hogy minden vállalat a szektortól függetlenül informatikai vállalattá is válik. Ezzel páhuzamosan kísérletet tettünk a virtuális konferencia műfajának megújítására: a tematikusan csoportosított előadásokat a rendezvényre jelentkezők három napon keresztül bármikor megnézhették, hozzászólhattak az elhangzottakhoz, és kérdéseket is feltehettek, amelyekre az előadóknak a december 3-i élő kerekasztalok során volt lehetőségük személyesen is válaszolni.

Digitális gyártás a gyakorlatban

A csütörtök délelőtti beszélgetések közül az első a digitális gyártás gyakorlati megvalósulásával foglalkozozott Benczúr András (kutató, szakmai vezető, Nemzeti MI Labor), Kovács Gábor (digitális gyártásért felelős globális igazgató, Suez), Papp Dávid (üzleti technológiai megoldásokért felelős vezető, Vodafone Magyarország) és Rab Gergely (szenior tanácsadó, ipar 4.0-szakértő, Dell Technologies Magyarország) részvételével, Szalkai Gergely (projekt- és IT menedzsment tanácsadó, Wunderplan) moderálása mellett.

Vendégeink a gyártóipari, szállítói és tudományos-oktatási oldalak képviseletében vitatták meg a hazai gyártóvállalatok jelenlegi fejlettségi szintje a digitalizáció tekintetében. Ebből kiderült, hogy a nagyvállalatok már jórészt belevágtak az adatforrások egységes infrastruktúrába rendezésébe, míg a KKV-szektorban jóval nagyobb lemaradás tapasztalható az adatinfrastruktúrák kiépítésében. Magyarország ezzel együtt sincs lemaradva a világ többi részéhez képest, ahol szintén inkább a nagyvállalatokra jellemző a modern IoT megoldások bevezetése, ráadásul a hazai a kkv-k között is vannak már üdítő példák.

Ezek szerint a technológia fejlettség tekintetében a spektrum legalja és legteteje is jelen van az országban, de a kkv szegmens termelékenysége az uniós átlag fele, ami a digitalizáció nagyban tudna segíteni. Ehhez mások mellett szükség lenne az infrastruktúra sztenderdizálására a régi és új gépek összekapcsolásához vagy a szigetszerű működések felszámolásához.

Kiderült, hogy a konkrét igényekkel nálunk is könnyű megtalálni a megfelelő partnereket a rendszerek felépítéséhez, mivel az újdonságokhoz is megvannak a szükséges technológiai ismeretek. Probléma csak az egyes cégek belső szemléletének átadásával lehet, de ezen fejlesztve megfelelő lehetőségek vannak a digitalizációra. A feladat így inkább már működő rendszerek újragondolása és az egyre jobb áron elérhető technológiák kivitele a gépekhez, amelyek eddig távol működtek tőlük.

Az országstratégiáról szólva kiderült, hogy nehéz lépés következik ezen a területen is: bár a fejlődést mindenki tapasztalja, az egyedi szakértelmet igénylő tanácsadói munkákhoz az oktatásban is előre kellene lépi, ami időbe kerül. Különösen, hogy a legacy típusú rendszerek digitalizálására nincsenek átalános érvényű megoldások, és a testreszabás, az egyedi fejlesztések vagy egyedi interfészelés nagy felkészültséget és erős tanácsadói támogatást igényelnek.

A gyártósorig terjeszkedő IT-biztonság kihívásai

A paradigmaváltozás különösen markánsan jelentkezik az ICS biztonságban, ami második kerekasztal-beszélgetésünk kiemelt témája volt. Ebben György László (Regional Account Manager, Trend Micro), Komáromi Zoltán (SCADA-szakértő, ELMÜ Hálózati Kft.), Sándor Krisztián (távközlési szakértő, ELMÜ Hálózati Kft.) és Lesku Gergely (üzletfejlesztési vezető, OT konzulens, Euro One) vitatták meg azokat a kihívásokat, amelyek a hálózatra való kapcsolódással a gyártóüzemeket is elérték.

A korábban lokalizáltan, akár csak fizikai védelemmel is megoldható biztonsági problémák a nagyobb gyártóvállalatok esetében mára globálissá terebélyesedtek. Az IT és OT rendszerek összeérésével a támadások és a kártevők átterjednek egyikről a másikra, ráadásul a támadók ma már igen felkészültek bármilyen iparág területen. Bár a hazai rendszerek legnagyobb része is könnyen támadható, ez aktuálisan nem éri meg a támadóknak – a helyzet azonban gyorsan változik, és amikor sok pénzt lehet csinálni vagy nagyon nagy kárt lehet okozni egy-egy jól előkészített akcióval, akkor az ipari területeket is célba veszik.

Ennek alapján azon a ponton már régen túlvagyunk, amikor az ipari renszereket alapból nem érte meg támadni, ennek elenére a védekezést tekintve sokszor már a beszerzéseknél probléma van vásárlói vagy gyártói oldalon, amikor a technikai követelmények helyett csak a kedvezőbb ár számít. Az OT nagyon heterogén terület lehet speciális megoldásokkal és a digitalizáció nyomán még összetettebbé váló renszerekkel, ami szintén kockázatot jelent, és még mindig differenciálja az amúgy konvergáló IT és OT csapatokat.

A 2020-as Manufacture IT konferencia előadásait és kerekasztal-beszélgetéseit nemsokára a Bitporton is elérhetővé tesszük.