Noha az elmúlt években egyre fontosabbá vált az ERP-szoftverek alkalmazása a vállalati hatékonyság növelésében, fejlődésük, alkalmazásuk mintha szembemenne az egyik legfőbb IT-trenddel – vagy legalábbis óvatos távolságtartással figyelné azt. Az ERP és a felhő konvergenciája még napjainkban sem természetes folyamat, mindazon előnyök ellenére, amit a cloud kínálni tud.

"Kétségtelen, hogy manapság egy helyszíni ERP-telepítésnek hibrid kialakításban van csak értelme. Ma már egyetlen modern IT-rendszer sem frissíthető a felhővel való bizonyos fokú együttműködés nélkül" – véli Joshua Greenbaum, az amerikai Enterprise Applications Consulting tanácsadó vállalat igazgatója.

És ez nem csupán egyetlen ember véleménye. A Gartner becslése szerint 2018-ra a szolgáltatásközpontú cégek legalább 30 százaléka alkalmaz majd valamilyen felhőmegoldást ERP-alkalmazásainak kiszolgálására.

Három muskétás

Nem kell ugyanakkor egyik végletből a másikba esni, hiszen létezik középút a hibrid kialakítás képében. Szemben a hagyományos ERP-rendszerekkel, melyek sokba kerülnek, rugalmatlanok és nehezen implementálhatók, ez a megoldás jellemzően költséghatékonyabb. A vállalat eldöntheti, mely modulokra van szüksége, nem pedig egy előre elkészített monolitot kell testre szab(at)nia. Emellett nem licencdíjat fizet a termékért, a költség SaaS (Software as a Service) keretek között, előfizetői konstrukcióban és a használt modulok függvényében jelentkezik.

Egyszeri és folyamatos költségek megoszlása a hagyományos és a hibrid ERP-nél
(millió dollár)

Forrás: PwC

Amint az a fenti ábrán is látszik, bár üzemeltetési költségek tekintetében a hagyományos ERP tűnik előnyösebbnek, magas befektetési költsége a hibrid rendszerek irányába billenti a mérleg nyelvét (az adatok millió dollárban értendők).

Ugyanakkor nem lehet szó nélkül hagyni a hibrid ERP-rendszerek árnyoldalait sem: minden, cloudorientált biztonságiszoftver-fejlesztés ellenére bizonyos szinten sérülékenyek, amire fel kell készülni. A hálózati incidensek kezelésére erőforrásokat kell fordítani, az on-premise modellhez képest nagyobb fókuszt kell kapniuk az adatbiztonságot érintő szabályoknak és eljárásoknak, valamint a vállalati felhasználók oktatásának és a sebezhetőségek kiemelt kezelésének. Ez pedig kétségtelenül költségnövelő tényező.

A felhő nyert?

Az alacsonyabb indulási költségek, a rendszer és a frissítések gyorsabb implementációja, a jobb skálázhatóság, illetve az, hogy a vállalat az erőforrásainak nagyobb részét tudja üzletfejlesztésre fordítani ahelyett, hogy az IT-rendszerek menedzselésével foglalkozna, kétségtelenül a cloudalapú ERP-rendszerek előnyei közé tartoznak. Természetéből adódóan könnyebb az integráció más, szintén felhőalapú szolgáltatásokkal, és érthető okokból a természeti csapásokkal szemben is ellenállóbb.

Ugyanakkor hátrányként jelentkezik az előfizetési díj léte, a felhő jelentette biztonsági kockázat, a sávszélesség ingadozásából adódó esetleges hatékonyságcsökkenés, a testreszabhatóság és integráció korlátozottsága, és említést érdemelnek a compliance-szal kapcsolatos kockázatok (erről bővebben kicsit később).

Mindezek ellenére több tanulmány is azt támasztja alá, hogy a cloudalapú ERP-rendszerek összességében jobban teljesítenek az on-premise megoldásokhoz viszonyítva. Különösen igaz ez a közvetlen költségek, a versenyképesség és a használhatóság tekintetében. Ezzel szemben az integrációt, a testre szabhatóságot és a teljesítményt illetően, ahogyan a biztonság kérdésében is, a vállalatoknál telepített ERP-rendszereknek áll inkább a zászló.

A fentiekből adódóan közvetlen kapcsolat olvasható ki a vállalat mérete és a használni tervezett megoldások kiszolgálói mivolta között. A kkv-knak nagyobb előnyöket nyújtanak a felhős lehetőségek; a nagyvállalatok jó része számára viszont fájóbbak lehetnek a cloud fentebb részletezett hátrányai.

Megfelelni az előírásoknak

Jellemzően az adott vállalatra vonatkozó megfelelőségi követelmények java az ERP-rendszerre is érvényes, sőt bizonyos esetekben még több, szigorúbb törvényi szabályozásnak kell megfelelni, akár országos akár nemzetközi (például Sarbanes-Oxley) szinten. Amerikai tapasztalatok szerint az a cég, amely eleget tesz a SAS 70 minősítésnek, megfelelően választott szolgáltatóval akkor sem lesz gondban ezen a téren, ha ERP-rendszere a felhőben fut (a Bitporton alapos elemzést írt Horváth Csaba Módszerek felhőszolgáltatások kockázatértékelésére című sorozatában).

Érdemes tehát olyan providert választani, amely képes kezelni ezt a kihívást. A megfelelőséggel kapcsolatos eljárások és tevékenységek átláthatóságának növelésével és a belső ellenőrző folyamatok fejlesztésével olyan integrált és automatizált megoldás hozható létre, amivel könnyebben kezelhetők a pénzügyi, jogi stb. compliance-szel kapcsolatos kockázatok és költségek. Jó példa az átláthatóság hasznosságára a MAXCloud ERP, amely egyetlen helyre gyűjtve, a Compliance Centerben teszi áttekinthetővé a vonatkozó szabályozásokat, eljárásokat, dokumentumokat, adatbázis bejegyzéseket, riportokat és egyéb jelzőket.

Ezt jósolják a kutatók

Egyelőre úgy tűnik, hogy 2015 lesz az ERP-szoftverek cloud irányába való elmozdulásának éve. A PwC jóslata szerint ezek kannibalizálni fogják az on-premise rendszerek piacát, 2016-ra például már 30 százalékos visszaesést prognosztizál a piackutató vállalat az utóbbi szegmensben.

Még az olyan hagyományos szállítók is, mint az SAP vagy az Oracle, egyre inkább felkarolják a felhő kínálta lehetőségeket, hogy megtartsák jelenlegi ügyfeleiket. Utóbbi például nemrég jelentette be, hogy már meghaladta a hatszázat a cloud ERP-rendszerekre szavazó ügyfeleik száma, ebből 250 a tavalyi év utolsó negyedében tette le a voksát a felhő mellett. Nem csoda, hogy az Oracle felhős ERP-rendszerekből származó bevétele több mint 80 százalékkal emelkedett az elmúlt évben.

Legalább ilyen vehemensen próbál piacot szerezni az SAP is, elsősorban S4 HANA termékének nemrég bejelentett új változatával. Bill McDermott, a vállalat vezérigazgatója 45 százalékos bevételnövekedésről számolt be 2014 során, és csak a felhő kapcsán éves szinten 30 százalékos bővülésre számítanak – a következő öt év alatt. 2018-ban pedig a felhős megoldások bevételei már valószínűleg meg fogják haladni az on-premise termékekből származó bevételeket.

A fejlődés tehát a vállalatoknál telepített, üzemeltetett és karbantartott rendszerek ellen dolgozik, a nagy kérdés csupán az: vajon sikerül-e legyőzni az adatok kiszervezésével szembeni ellenállást? A hibrid rendszerek csak egy állomást képviselnek-e a teljes ERP-rendszerek felhőbe való költözésének folyamatában, vagy megreked-e a piac ezen a szinten? A választ csak néhány év múlva tudjuk meg.