A technológia szinte minden sportágban átvette az uralmat. A speciális, század- vagy ezredmásodpercnyi különbségeket kimutató időmérők régóta ismertek. Újabban a VAR-ról is sokat hallani. Az egész magyar sajtót bejárta ugyanis az a kép, amely a vízilabda válogatott kapusa, Nagy Viktor a horvátok ellen talán az egész versenysorozat legnagyobb védést mutatta be. Bár a VAR (video assistant referee) megerősítette, hogy a magyar kapus hatalmasat védett (lásd lentebb a videót), a mérkőzést vezető bíró felülbírálta a gép döntését – sokak szerint hibásan.

De nem csak a időre menő vagy labdajátékokban vált kulcsszereplővé a technológia. A tokiói olimpián már egy sor számban komoly szerepet kapott az adat, akár a big data elemzések, akár mesterséges intelligencia (MI) megoldások révén. A Bitport is beszámolt arról, hogy a japán küzdősportok a big data elemzéseket is bevetették, hogy ismét a csúcsra jussanak. De mint a neves MI-kutató, Andrew Ng (munkásságát itt mutattuk be röviden) olimpiai összefoglalójából kiderült, ez csak a jéghegy csúcsa.

Citius, altius, fortius...

Az olimpiai eszme jelmondatát (Citius, altius, fortius – Gyorsabban, magasabbra, erősebben) az olimpiai mozgalom elindítójának, Pierre de Coubertinnek tulajdonítják. Az idők folyamán ezek mérhetősége egyre nagyobb szerepet kapott, hiszen sokszor tizedek-századok döntenek az elsőségről: Milák Kristóf 100 méteres pillangóúszásban például mindössze 23 század másodperccel szorult a második helyre.

Az ilyen minimális különbség kimutatására szakosodott az ismert svájci óragyártó, az Omega, amelynek mérőeszközei 1932 óta megkerülhetetlen eszközei a sportversenyeknek (a Wired az olimpia kapcsán mutatta be a cég történetét).

A cég azóta is folyamatosan fejleszti mérőeszközeit, és egyre több sportágban teszik lehetővé az objektív értékelést. A mind a mai napig használt célfotó-kamerája első generációját például 1948-ban, a londoni olimpián vezették be. Az Omega Timing ma már az olimpiák hivatalos időmérője, melynek eszközeit a Svájci Szövetségi Méréstani Intézet hitelesíti. Tokióban viszont azt is demonstrálhatták, hogy már közel sem csak a milliszekundumokkal foglalkoznak.

Középpontban a kép

A vállalat egy sor olyan megoldást fejlesztett, amely a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás segítségével egy sor sportágban mérhetőbbé tette a teljesítményt (ha döntéseit időnként a rosszul látó bírók felül is bírálják, mint azt Nagy Viktor példája mutatta). Képesek követni a játékmeneteket, kielemzik a sportolók mozgását, kiemelik a kulcspillanatokat, például kétes helyzetben is azonosítják a gólszerzőt. Olyan sportágakban alkalmazták például a gépi látáson alapuló technológiákat, mint a strandröplabda vagy a torna.

Ez persze közel sem csak a versenyekről szól. Az Omega Timing túllépett azon, hogy mérőeszközei felhasználhatóságát csupán a versenyekre korlátozzák. A különböző sportágak játékmenetét elemző rendszereik ugyanis óriási segítséget adnak a sportolóknak (és edzőiknek) a teljesítményjavításhoz.
 

És Nagy Viktor óriásit véd! Vagy mégsem? (A hirdetést érdemes skipelni)

Mint a Wired cikkéből kiderül, a strandröplabdához olyan rendszert fejlesztettek, amely 99 százalékos pontossággal tudja azonosítani az ütéstípusokat (adogatás, fogadás, sáncolás, feladás stb.). Képes követni a labda irányának és sebességének változásait. Ehhez nem csak komoly teljesítményű (250 frame/s) kamerákat használnak, hanem például giroszkópot építenek a játékosok mezébe, amelynek adatai alapján akkor is ki tudják számolni labda mozgásirányát, ha az kikerül a kamera látómezőjéből.

De a tornászsportba is beköltözött a gépi látás. A sportoló mozgását például kiértékelő rendszer figyeli, miközben a gerendán végzi a gyakorlatát. Akár azt is meg tudja ítélni, hogy a gyakorlat végén milyen pontos volt a talajfogás.

Az úszóknál már közel sem csak a századmásodpercekről szólnak az Omega Timing megoldásai. A felkészülést segítik például azzal, hogy pontosan monitorozzák a medence történéseit: mekkora az úszók közötti távolság, adott idő alatt hány karcsapást végeznek, azzal mekkora sebességet tudnak elérni stb.

És a biznisz: a nézők is közelebb kerülnek a versenyhez

A sport azonban ma már komoly üzlet is, aminek ki kell szolgálnia a nézők-rajongók igényeit. A modern kor cirkusza ehhez is a legmodernebb eszközöket használja. A gépi látás ugyanis akár a jobb tévéközvetési élményen, akár a segítségével bemutatható elemzéseken keresztül közelebb viszi a nézőhöz a versengést. Így az is szakértőnek érezheti magát a lósportban, akinek amúgy a ló az a háziállat, ami elöl harap, hátul rúg, középen meg kényelmetlenül ráz.