Milyen infokom alapcsomagra van szükségük a kkv-knak? A szolgáltatásokra lépcsőzetesen, vagy egyszerre fizetnek elő? Mi a népszerűbb, a mindent egy helyről, vagy a több szolgáltatós modell?

Győzködni már nem nagyon kell a hazai kis- és középvállalkozások vezetőit, hogy cégük mindennapjait a lehető legtöbbféle infokommunikációs megoldással könnyítsék meg, de egy jól kitalált konstrukcióval a költségeken is sokat faraghatnak.

Proaktív szolgáltatói hozzájárulás nélkül nehezebben megy

Sok múlik azonban a szolgáltatók hozzáállásán is, mert ahhoz, hogy a cégvezetők a tettek mezejére lépjenek, igencsak proaktívaknak kell lenniük. Ha a döntéshozók nem kapják meg a számukra még ismeretlen informatikai megoldás(okk)al kapcsolatos információkat, esély sincs rá, hogy azt csak úgy bevezessék a cégüknél. Ezért a szolgáltatóknak elemi üzleti érdekük a kis cégek digitális edukációja – tudtuk meg Lakatos Pétertől, a Magyar Telekom kkv-szolgáltatások vezérigazgató-helyettesétől.

Az persze nem egyértelmű, hogy milyen csomagra van szüksége egy kkv-nak. Mivel minden cég más, az igényeik is eltérőek, ezért nem érdemes uniformizálni – mondja Kováts Péter, az Invitech Solutions középvállalati igazgatója. Annyi vehető biztosra, hogy saját domainnévre, tárhelyre és weboldalra, internetre, levelezésre, telefonra és a dokumentumkezelő szoftverekre a legtöbb vállalkozásnak szüksége van. Ezeknek kell tehát mindenképpen bekerülniük az alapcsomagokba.

Az induló cégek tevékenységi köreitől függően jól jöhetnek még azok a szoftverek és szolgáltatások is, amelyek a mindennapi tevékenységhez, a hatékony csoportmunkához és a széles körű kommunikációhoz elengedhetetlenek. Ilyenek például a számlázó és vállalatirányítási szoftverek, a telefon- és videokonferencia-megoldások, a fájlmegosztó vagy munkafolyamatokat segítő szolgáltatások. Ezek mindegyike igénybe vehető már szinte teljes egészében beruházás nélkül, kiszámítható havidíjas konstrukcióban.

A hazai szakértők véleménye azonban megoszlik abban, hogy mindezt jobb lenne egy csomagban, integrált IT- és távközlési megoldásszállítóktól igénybe venni, vagy jobb a fokozatos építkezés. Korábban jellemzőbb volt, hogy a cég növekedésével együtt nőtt a vállalkozások infokom rendszerek iránti igénye is, és – részint óvatosságból, részint a beruházásokra fordítandó összegek kitolása miatt – fokozatosan szerezték be a szükséges eszközöket, szolgáltatásokat.

Testreszabhatók az integrált csomagok

A piac két legnagyobb hazai szereplője, a Magyar Telekom és az Invitel csoporthoz tartozó Invitech Solutions szerint viszont ma már a többségük az induláskor szeretné igénybe venni a számákra fontos szolgáltatásokat. A szolgáltatók aktuális csomagjaikat is elsősorban ennek figyelembe vételével alakították ki. A Telekom például nemrégiben indította el integrált üzleti ajánlatát, amelyben együtt, kedvezőbb feltételekkel ajánlja mobil- és vezetékes szolgáltatásait, valamint IT-megoldásait. Az integrált csomagok sem zárják ki azonban a testre szabhatóságot, mivel az előfizetők az addigi bevált szolgáltatásaikat is be tudják vonni az új ajánlatba.

Az előbbiekkel szemben a Telenor a fokozatosság híve, hiszen - mint mondják - sok esetben még a cégek IT osztályai sincsenek teljesen tisztában mondjuk a felhőszolgáltatásokkal. Így az előfizetők számára nehezebben kalkulálhatóak a pontos előnyök. A mobiszolgáltató szakértői szerint Magyarországon különösen erőtlen az IT konzumerizáció, ami azt is jelenti, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a végfelhasználók megfelelő mértékű ösztönzésére és oktatására. Ez jelenleg nagyon háttérbe szorul mind a cégek, mind a szolgáltatók működésében, aminek egyik oka a specializáció hiánya, hiszen minden nagyobb szolgáltató minden téren jelen szeretne lenni. Ettől viszont elvész a fókusz.

Pontosan ezért látnak ellentmondást az "egy szolgáltató – több szolgáltatás" vagy a "több szolgáltató – egy-egy szolgáltatás" modellekkel kapcsolatban is. Evidens lenne az egy szolgáltatóval való együttműködés, azonban nagy a félelem a kiszolgáltatottságtól, az egy szállítótól való függéstől, főleg, ha az eddigi tapasztalatok is ezt igazolják.

Emiatt gyakori, hogy egy-egy szolgáltatást, különböző szolgáltatóktól vesznek igénybe attól függően, hogy épp hol találnak rá a kívánt kompetenciákra. Ezt a saját bőrükön is tapasztalják: egyre gyakoribb az olyan megállapodás, ahol a hagyományos mobilszolgáltatásokat nem a Telenortól veszi meg az adott ügyfél.

A kkv-k a leggyakrabban a közmű jellegű szolgáltatásokat, mint amilyen az internet (azon belül is egyre népszerűbb a bérelt vonali megoldás), az email és webtárhely, a virtuális szerver, vagy a mindinkább az IP-alapú hangszolgáltatásokat nyújtó telefont és az irodai szoftvereket igénylik. Csak ezután jönnek sorban a csoportmunkát, az egységes kommunikációt (UC), illetve az üzleti folyamatok hatékonyságát elősegítő szolgáltatások.

Hogy néz ki mindez a világ másik végén?

Az IDC amerikai piackutató egyik legutóbbi felmérése szerint a tengerentúli, persze más léptékkel mért kkv-szektor szereplői ma még igencsak megosztottak, sokan ragaszkodnak még a hagyományos telephelyi távközlési rendszerekhez, de már egyre nagyobb számban használnak hosztolt megoldásokat is.

Az alapszolgáltatásokon felül az ottani kisvállalkozások több mint a 60 százaléka, a középvállalatoknak pedig már durván a 90 százaléka az elérhető UC komponensek – egységes üzenetküldés, naptármegosztás, kontaktok megosztása, folyamatos üzenetküldés(instant messaging – IM), vagy a mobil UC - közül legalább egyet használ. A legnépszerűbb az IM, amit a kisvállalatok egyharmada, a középvállalatok fele alkalmaz.

Az üzleti video és kollaborációs szolgáltatások elfogadottsága még viszonylag szerény mértékű, annak ellenére, hogy a szállítók jelentős összegeket fordítanak a videokonferencia termek létesítésének a népszerűsítésére. Valószínű ezeknél egyszerűbb és főleg olcsóbb megoldások vezetnének gyorsabb eredményre. Az IDC szakértői azonban bíznak abban is, hogy egyre több kkv vezetője képviseli majd az Y-generációt, amelynek általában nagyobb az affinitása a korszerűbb infokom megoldások iránt.

Piaci hírek

Túltolta az automatizálást, és a bíróságon találta magát a Pizza Hut

Az étteremlánc ellen saját partnere nyújtott be keresetet, azt állítva, hogy már 100 millió dolláros kárt okoztak neki a ráerőltetett, mesterséges intelligenciára épülő folyamatok.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.