Korábbi hazai kutatások alapján elmondható, hogy ahogy haladunk a társadalom fiatalabb korosztályától a legidősebbek felé, úgy csökken az internethasználat és általában a digitális készségek aránya. Az újdonságokra nyitott idősebb embereknek azonban nem lehetetlen feladat "beszállni az internetbe", különösen akkor, ha a család ifjabb tagjai segítenek nekik. Márpedig a segítő szándék megvan a magyar fiatalok körében - legalábbis ez derült ki az eNET-Telekom Jelentés az internetgazdaságról kutatássorozat legutóbb publikált számaiból.

Tudás és felelősség

Az idősek digitális világgal kapcsolatos viszonyával foglalkozó felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a netezők szerint az idősebbek számára a digitális képességek elsajátításához a közös tanulás a legjobb út, mely egyszerre jelent több együtt töltött időt, közös fejlődést és közös szórakozást is. 

Bár a netezők szerint a fiatalok otthonosabban mozognak a digitális világban, ez nemcsak előnyöket, hanem egyben felelősséget is jelent: a válaszadók 83 százaléka tartja fontosnak, hogy a fiatalabb családtagok segítsenek az idősebbeknek a digitális képességek elsajátításában. A közös tanulásnak számos előnyét látják: nemcsak több időt töltenek együtt, de együtt is fejlődnek (73 százalék szerint); mindketten hasznos képességeket sajátítanak el (71 százalék), ugyanakkor mindez közös szórakozást is jelent számukra (67 százalék).

A válaszadók szerint az internet az idősebbek életét elsősorban a rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel történő kapcsolattartás (78 százalék), az információkeresés (74 százalék) és az ügyintézés (68 százalék) terén könnyítené meg.

Van segítség

A fiatalabb (41 év alatti) netezők nem is hagyják, hogy idősebb családtagjaik kimaradjanak a digitális világ nyújtotta lehetőségekből: 17 százalék rendszeresen, 59 százalék alkalmanként szokta őket tanítani az internet és a digitális eszközök használatára, 8 százalék esetében pedig a család más tagja szokta ezt tenni.

A kutatásban résztvevő fiatalabb netezők idősebb rokonai körében az otthoni netet használók aránya 47 százalék, míg a mobilinternetet és az interaktív TV szolgáltatást használóké 13, illetve 12 százalék. Ugyan a nagyszülők, dédszülők és egyéb idősebb rokonok többsége szűk kétharmada továbbra is ragaszkodik a vezetékes telefonhoz, 70 százalékuk mobiltelefont (is) használ.

A netező nagyszülők, dédszülők eszközhasználat terén is igen aktívnak bizonyultak: 33 százalék egy, 37 százalék kettő, 30 százalék pedig három vagy több internetezésre alkalmas eszközt is használ. Ezek közül az okostelefon a leggyakoribb (55 százalék), ezt követi az asztali számítógép (54 százalék), a laptop (49 százalék), a tablet (27 százalék) és az okostévé (22 százalék).

A válaszadók szerint netező nagyszüleik, dédszüleik inkább hasznos tevékenységekre használják a netet (43 százalék), 37 százalékuk szerint pedig hasznos tevékenységekre és szórakozásra egyaránt. A napi szinten végzett online tevékenységek közül az idősebb rokonok esetében a böngészés (42 százalék), a közösségi média oldalak látogatása (42 százalék), a csetelés (35 százalék) és a hírolvasás (34 százalék) a legjellemzőbb. A digitálisan igazán aktív nagy- és dédszülők a fentiek mellett számítógépes játékokat is szoktak a családdal játszani (27 százalék) és videótelefon-szolgáltatást is használnak (14 százalék).