Április közepén újabb frekvenciákat hirdet meg a hírközlési hatóság a hazai távközlési szolgáltatók számára – értesült a Bitport.

Hamarosan a 3400–3800 MHz frekvenciasávra pályázhatnak a távközlési szolgáltatók. A közelmúltban zajlott le az ezzel kapcsolatos nyilvános meghallgatás, ahol a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) tájékoztatta a cégeket az árveréses formában tervezett tender feltételeiről – tudtuk meg Vári Péter főigazgató-helyettestől (a fenti képen).  

Készül az új négyéves spektrumstratégia

Az NMHH hosszú évekre előre tervez a spektrumokkal, és ebbe a munkába bevonja a szolgáltatókat, eszközgyártókat és forgalmazókat is. A legutóbbi stratégia (2011-2015) a múlt év végéig szólt, de hamarosan elkészül az újabb négy évre szóló dokumentum. A végleges változatot várhatóan április végén hozzák nyilvánosságra. A stratégia rögzíti azt is, hogy a hazai szolgáltatók a négy év során milyen frekvenciákra és várhatóan mikortól pályázhatnak – mondta el lapunknak a főigazgató-helyettes.

A most árverésre szánt 3400–3800 MHz frekvenciasáv két részből tevődik össze, az alsó sávra (3400–3600 MHz) másfél évtizeddel ezelőtt már volt egy árverés, akkor öt cég nyerte el a frekvenciahasználati jogosultságot. Ez a sáv keskenysávú pont-multipont mikrohullámú eszközök üzemeltetésére alkalmas. Az öt nyertesből már csak három szolgáltatónak, az Antenna Hungáriának, a GTS-nek és az Invitelnek működik az erre épített rendszere. Mivel az engedélyek júliusban lejárnak, a mostani árverésen újraértékesítik a sávot. Az árverésen természetesen az eddigi használók is indulhatnak.  

A főigazgató-helyettes szerint a keskenysávnak a jövőben is lesz helye a távközlésben, hiszen kiválóan alkalmas az okosméréshez és minden olyan területen, ahol naponta ritkán és nem kevés adatot kell továbbítani. A fő trend azonban ma már egyértelműen a szélessávú szolgáltatások irányába mutat. Nagyobb a sávszélesség-igényünk, több adatot akarunk fel- és letölteni, és lehetőleg nem röghöz kötötten, hanem mobilon.

Az LTE-kapacitását is bővítik

"A 3400-3800 MHz-es sávok az elmúlt időben felértékelődtek, és lényegében mint újabb mobilsávokra tekinthetünk rájuk, melyeken be lehet vezetni a legújabb LTE-technológiát. Ennek megfelelően 5 MHz-es blokkokat képeztünk, és ebből tudnak további 4G-s frekvenciát elnyerni a szolgáltatók. Mint hatóság nem kötjük meg, hogy az operátorok milyen szolgáltatásra és milyen technológián akarják a frekvenciákat használni. Csak azt mondjuk meg, hogy milyen műszaki paraméterek között kell maradni a felhasználással. Ha ezt teljesítik a szolgáltatók, akkora saját műszaki döntésük és üzleti modelljük alapján határozhatnak a sávhasználatról" – részletezi Vári Péter az árverésen indulók lehetőségeit.

Használhatják például kapacitásbővítésre, esetleg kombinálva a korábban megvásárolt más frekvenciákkal, például az 1800 MHz-cel. Ebben a spektrumtartományban közel 400 MHz állrendelkezésre, a korábbi 800 MHz-es tartományban összesen 2×30 MHz állt rendelkezésre, amiből 2×10 MHz-es blokkokat nyerhettek el a szolgáltatók. A magasabb frekvenciák esetében általában jóval nagyobb a rendelkezésre álló sávszélesség.

A rádióengedélyt a nyár közepéig megkapják a nyertesek

Ami a menetrendet illeti, az árverésre április közepétől lehet jelentkezni, akkortól indul az eljárás. A hatóság úgy tervezi, hogy a rádióengedélyt ez év júliusáig mindenképpen megszerezhetik az operátorok, így azok is zökkenőmentesen tudják folytatni a szolgáltatást, akiknél lejár a korábbi engedély. Vári szerint ma még nehéz megmondani, hányan jelentkeznek a mostani árverésre.

A spektrumtartomány alsó sávját jelenleg használó szolgáltatók a pont-multipont mikrohullámú hálózataikban FDD-technológiát (Frequency Division Duplexing) alkalmaztak. Ha ők indulnak az árverésen, és nyernek, akkor a továbbiakban is használhatják ezt. A jelenleg teljesen üres 3600–3800 MHz-es felső sávban azonban az uniós szabályozás értelmében csak TDD-technológiát (Time Division Duplexing) lehet használni. A hatóság a meghallgatáson kapott olyan megkeresést, hogy az alsó sávban is inkább áttérnének a TDD-re, így nincs kizárva, hogy az NMHH az árverést követően behatóan megvizsgálja ezt a kérdést, és megteremti a TDD-használat lehetőségét a szabályozásban.

A 4G/LTE rendszerek használhatnak TDD, azaz időosztásos duplex vagy vagy FDD, azaz frekvenciaosztásos duplex technológiát is. Az FDD párosított rendszerű, tehát az adatok feltöltése és a letöltése két külön frekvenciasávban történik, míg a TDD párosítatlan, a rendszer ugyanazt a frekvenciasávot használja felváltva fel- és letöltésre. Utóbbinál viszont épp a sávmegosztás miatt az adatátviteli sebesség kisebb, mint az FDD-nél. Csakhogy az adatforgalom gyakran aszimmetrikus, azaz általában a letöltési irányban nagyobb, mint feltöltési irányban, a TDD a spektrum kihasználása szempontjából hatékonyabb megoldásnak tűnhet.

Európában, így Magyarországon is jellemzően az FDD-t használják a szolgáltatók, míg a TDD-t elsősorban Kína és az ázsiai térség más országai részesítik előnyben a frekvenciák ottani korlátozott elérhetősége miatt. Nagyon fontos kérdés, hogy a készülékgyártók az új sávokban milyen technológiára készülnek fel. Ha például a potenciális előfizetők nem használnak TDD-készülékeket, akkor értelmetlen TDD-hálózatot kiépíteni. Emiatt a készülékgyártók döntései egyre inkább meghatározóvá válnak a technológia meghatározásánál.

A főigazgató-helyettestől azt is megkérdeztük, milyen egyéb frekvenciák kerülhetnek kalapács alá és várhatóan mikor. Vári Péter elmondta, hogy már napirenden van a 700 MHz frekvenciatartomány sorsa is, az Európai Bizottság most vizsgálja a felhasználási lehetőségeit.

A műszaki szabályozásra vonatkozó szabályrendszer Brüsszelben a tagországok jóváhagyásával a napokban született meg. A keretrendszerben foglaltak szerint kétszer 30 MHz-et osztanak ki a mobil szélessávú MFCN-hálózatok (Mobile/Fixed Communications Networks) részére. A brüsszeli terroresemények miatt viszont a további egyeztetések egyelőre tolódnak. Később döntenek arról, hogyan kell felhasználni ezt a frekvenciasávot, amit jelenleg a digitális földfelszíni műsorszórás használ.

Ebben a sávban kell megoldani az úgynevezett PMSE-eszközök, vagyis a rendezvények, konferenciák, sportesemények esetében használatos vezeték nélküli kamerák, mikrofonok adott időszakra vonatkozó és földrajzilag koncentrált igényű működését is.

Ugyanebben a sávban alakítható ki a mobilszolgáltatók számára az úgynevezett kiegészítő letöltési sáv (SDL – supplementary downlink). Itt jelent meg először, hogy külön spektrumrészben kezeljék az IoT-eszközöket (a dolgok internetét használó eszközöket) , illetve a gép-gép közötti kommunikációt (M2M). Természetesen most is létezik M2M kommunikáció jellemzően a mobilszolgáltatók meglévő hálózatain.

Elavult a Tetra. Jön helyette más?

Ebbe a sávba kerül bele a készenléti szervek új típusú hálózata, a PPDR-nek nevezett rendszer is. Ezt a célt eddig a Tetraként ismert keskenysávú rendszerek szolgálták, amelyek már nem felelnek meg a mai igényeknek. A Tetra ugyanis elsősorban beszédátvitelre kifejlesztett technológia, ami nem igazán alkalmas arra, hogy például élő kamerafelvételeket vigyen át egyik pontból a másikba. Egy átmeneti ideig a két rendszer – a keskeny- és a szélessávú hálózatok – egymás mellett fognak élni, amíg a szélessávú rendszer teljes mértékben át tudja venni a keskenysávú szolgáltatásokat. Az új Tetra-rendszer is az LTE-technológián alapul majd, természetesen a szükséges biztonsági és titkosítási funkciókkal felvértezve.

Ami az ütemezést illeti, a 700 MHz tartomány értékesítéséről még az idén döntés születik tagországi és uniós szinten egyaránt. A PPDR bevezetéséről a tagországok döntenek majd . Az MFCN-nél uniós döntés születik arról, hogy mikortól kell ezt a frekvenciasávot a jelenlegi műsorszórás helyett más, szélessávú vezetéknélküli szolgáltatásokra fordítani.

A tarsolyban ott van még az 1452–1952 MHz közötti tartomány is. A szabályozási előkészítése már előrehaladott. A sáv az elektronikus hírközlési szolgáltatások számára van fenntartva, mint kiegészítő letöltési sáv (SDL). A frekvenciát a vezetéknélküli szolgáltatók tudják majd kapacitásnövelésre fordítani.

Piaci hírek

Bezúzza okostelefonos VR-szemüvegét a Google

A mobilról működtethető Daydream nem igazán érdekelte a felhasználókat, a társaság innentől a kiterjesztett valóságra és az AR alapú szolgáltatásokra koncentrál.
 
Hirdetés

A gyártóipar digitális ébredése

Hogyan teremtenek új generációs ügyfélélményt a digitális platformok?

Elméletben korlátlanok a lehetőségek a virtuális és a kiterjesztett valóság előtt, de a gyakorlatban még mindig nem találta meg a helyét a két technika. A közeljövő azonban formabontó szolgáltatásokat ígér.

a melléklet támogatója az Aruba Cloud

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2019 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.