Április közepén újabb frekvenciákat hirdet meg a hírközlési hatóság a hazai távközlési szolgáltatók számára – értesült a Bitport.

Hamarosan a 3400–3800 MHz frekvenciasávra pályázhatnak a távközlési szolgáltatók. A közelmúltban zajlott le az ezzel kapcsolatos nyilvános meghallgatás, ahol a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) tájékoztatta a cégeket az árveréses formában tervezett tender feltételeiről – tudtuk meg Vári Péter főigazgató-helyettestől (a fenti képen).  

Készül az új négyéves spektrumstratégia

Az NMHH hosszú évekre előre tervez a spektrumokkal, és ebbe a munkába bevonja a szolgáltatókat, eszközgyártókat és forgalmazókat is. A legutóbbi stratégia (2011-2015) a múlt év végéig szólt, de hamarosan elkészül az újabb négy évre szóló dokumentum. A végleges változatot várhatóan április végén hozzák nyilvánosságra. A stratégia rögzíti azt is, hogy a hazai szolgáltatók a négy év során milyen frekvenciákra és várhatóan mikortól pályázhatnak – mondta el lapunknak a főigazgató-helyettes.

A most árverésre szánt 3400–3800 MHz frekvenciasáv két részből tevődik össze, az alsó sávra (3400–3600 MHz) másfél évtizeddel ezelőtt már volt egy árverés, akkor öt cég nyerte el a frekvenciahasználati jogosultságot. Ez a sáv keskenysávú pont-multipont mikrohullámú eszközök üzemeltetésére alkalmas. Az öt nyertesből már csak három szolgáltatónak, az Antenna Hungáriának, a GTS-nek és az Invitelnek működik az erre épített rendszere. Mivel az engedélyek júliusban lejárnak, a mostani árverésen újraértékesítik a sávot. Az árverésen természetesen az eddigi használók is indulhatnak.  

A főigazgató-helyettes szerint a keskenysávnak a jövőben is lesz helye a távközlésben, hiszen kiválóan alkalmas az okosméréshez és minden olyan területen, ahol naponta ritkán és nem kevés adatot kell továbbítani. A fő trend azonban ma már egyértelműen a szélessávú szolgáltatások irányába mutat. Nagyobb a sávszélesség-igényünk, több adatot akarunk fel- és letölteni, és lehetőleg nem röghöz kötötten, hanem mobilon.

Az LTE-kapacitását is bővítik

"A 3400-3800 MHz-es sávok az elmúlt időben felértékelődtek, és lényegében mint újabb mobilsávokra tekinthetünk rájuk, melyeken be lehet vezetni a legújabb LTE-technológiát. Ennek megfelelően 5 MHz-es blokkokat képeztünk, és ebből tudnak további 4G-s frekvenciát elnyerni a szolgáltatók. Mint hatóság nem kötjük meg, hogy az operátorok milyen szolgáltatásra és milyen technológián akarják a frekvenciákat használni. Csak azt mondjuk meg, hogy milyen műszaki paraméterek között kell maradni a felhasználással. Ha ezt teljesítik a szolgáltatók, akkora saját műszaki döntésük és üzleti modelljük alapján határozhatnak a sávhasználatról" – részletezi Vári Péter az árverésen indulók lehetőségeit.

Használhatják például kapacitásbővítésre, esetleg kombinálva a korábban megvásárolt más frekvenciákkal, például az 1800 MHz-cel. Ebben a spektrumtartományban közel 400 MHz állrendelkezésre, a korábbi 800 MHz-es tartományban összesen 2×30 MHz állt rendelkezésre, amiből 2×10 MHz-es blokkokat nyerhettek el a szolgáltatók. A magasabb frekvenciák esetében általában jóval nagyobb a rendelkezésre álló sávszélesség.

A rádióengedélyt a nyár közepéig megkapják a nyertesek

Ami a menetrendet illeti, az árverésre április közepétől lehet jelentkezni, akkortól indul az eljárás. A hatóság úgy tervezi, hogy a rádióengedélyt ez év júliusáig mindenképpen megszerezhetik az operátorok, így azok is zökkenőmentesen tudják folytatni a szolgáltatást, akiknél lejár a korábbi engedély. Vári szerint ma még nehéz megmondani, hányan jelentkeznek a mostani árverésre.

A spektrumtartomány alsó sávját jelenleg használó szolgáltatók a pont-multipont mikrohullámú hálózataikban FDD-technológiát (Frequency Division Duplexing) alkalmaztak. Ha ők indulnak az árverésen, és nyernek, akkor a továbbiakban is használhatják ezt. A jelenleg teljesen üres 3600–3800 MHz-es felső sávban azonban az uniós szabályozás értelmében csak TDD-technológiát (Time Division Duplexing) lehet használni. A hatóság a meghallgatáson kapott olyan megkeresést, hogy az alsó sávban is inkább áttérnének a TDD-re, így nincs kizárva, hogy az NMHH az árverést követően behatóan megvizsgálja ezt a kérdést, és megteremti a TDD-használat lehetőségét a szabályozásban.

A 4G/LTE rendszerek használhatnak TDD, azaz időosztásos duplex vagy vagy FDD, azaz frekvenciaosztásos duplex technológiát is. Az FDD párosított rendszerű, tehát az adatok feltöltése és a letöltése két külön frekvenciasávban történik, míg a TDD párosítatlan, a rendszer ugyanazt a frekvenciasávot használja felváltva fel- és letöltésre. Utóbbinál viszont épp a sávmegosztás miatt az adatátviteli sebesség kisebb, mint az FDD-nél. Csakhogy az adatforgalom gyakran aszimmetrikus, azaz általában a letöltési irányban nagyobb, mint feltöltési irányban, a TDD a spektrum kihasználása szempontjából hatékonyabb megoldásnak tűnhet.

Európában, így Magyarországon is jellemzően az FDD-t használják a szolgáltatók, míg a TDD-t elsősorban Kína és az ázsiai térség más országai részesítik előnyben a frekvenciák ottani korlátozott elérhetősége miatt. Nagyon fontos kérdés, hogy a készülékgyártók az új sávokban milyen technológiára készülnek fel. Ha például a potenciális előfizetők nem használnak TDD-készülékeket, akkor értelmetlen TDD-hálózatot kiépíteni. Emiatt a készülékgyártók döntései egyre inkább meghatározóvá válnak a technológia meghatározásánál.

A főigazgató-helyettestől azt is megkérdeztük, milyen egyéb frekvenciák kerülhetnek kalapács alá és várhatóan mikor. Vári Péter elmondta, hogy már napirenden van a 700 MHz frekvenciatartomány sorsa is, az Európai Bizottság most vizsgálja a felhasználási lehetőségeit.

A műszaki szabályozásra vonatkozó szabályrendszer Brüsszelben a tagországok jóváhagyásával a napokban született meg. A keretrendszerben foglaltak szerint kétszer 30 MHz-et osztanak ki a mobil szélessávú MFCN-hálózatok (Mobile/Fixed Communications Networks) részére. A brüsszeli terroresemények miatt viszont a további egyeztetések egyelőre tolódnak. Később döntenek arról, hogyan kell felhasználni ezt a frekvenciasávot, amit jelenleg a digitális földfelszíni műsorszórás használ.

Ebben a sávban kell megoldani az úgynevezett PMSE-eszközök, vagyis a rendezvények, konferenciák, sportesemények esetében használatos vezeték nélküli kamerák, mikrofonok adott időszakra vonatkozó és földrajzilag koncentrált igényű működését is.

Ugyanebben a sávban alakítható ki a mobilszolgáltatók számára az úgynevezett kiegészítő letöltési sáv (SDL – supplementary downlink). Itt jelent meg először, hogy külön spektrumrészben kezeljék az IoT-eszközöket (a dolgok internetét használó eszközöket) , illetve a gép-gép közötti kommunikációt (M2M). Természetesen most is létezik M2M kommunikáció jellemzően a mobilszolgáltatók meglévő hálózatain.

Elavult a Tetra. Jön helyette más?

Ebbe a sávba kerül bele a készenléti szervek új típusú hálózata, a PPDR-nek nevezett rendszer is. Ezt a célt eddig a Tetraként ismert keskenysávú rendszerek szolgálták, amelyek már nem felelnek meg a mai igényeknek. A Tetra ugyanis elsősorban beszédátvitelre kifejlesztett technológia, ami nem igazán alkalmas arra, hogy például élő kamerafelvételeket vigyen át egyik pontból a másikba. Egy átmeneti ideig a két rendszer – a keskeny- és a szélessávú hálózatok – egymás mellett fognak élni, amíg a szélessávú rendszer teljes mértékben át tudja venni a keskenysávú szolgáltatásokat. Az új Tetra-rendszer is az LTE-technológián alapul majd, természetesen a szükséges biztonsági és titkosítási funkciókkal felvértezve.

Ami az ütemezést illeti, a 700 MHz tartomány értékesítéséről még az idén döntés születik tagországi és uniós szinten egyaránt. A PPDR bevezetéséről a tagországok döntenek majd . Az MFCN-nél uniós döntés születik arról, hogy mikortól kell ezt a frekvenciasávot a jelenlegi műsorszórás helyett más, szélessávú vezetéknélküli szolgáltatásokra fordítani.

A tarsolyban ott van még az 1452–1952 MHz közötti tartomány is. A szabályozási előkészítése már előrehaladott. A sáv az elektronikus hírközlési szolgáltatások számára van fenntartva, mint kiegészítő letöltési sáv (SDL). A frekvenciát a vezetéknélküli szolgáltatók tudják majd kapacitásnövelésre fordítani.

Piaci hírek

A Samsung headsetjén mutatkozik be a Google kiterjesztett valósága

A most bejelentett Android XR platform már a Gemini MI-technológiájára épül, és új korszakot nyitna az immerzív technológiák fejlődésében.
 
A software defined network már évek óta velünk él. Csak idő kérdése volt a koncepciót kiterjesztése a WAN-okra.

a melléklet támogatója a Yettel

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.