A közelmúltban nevezték ki a GSMA szabályozási alelnökének Pataki Dánielt, aki korábban a magyar hírközlési hatóságot is vezette. A szakembert a globális távközlési piac trendjeiről kérdeztük.

Az ezredfordulón a hazai hírközlési piac meghatározó kormányzati és szakhatósági szereplője volt Pataki Dániel. Két évig hírközlési helyettes államtitkárként tevékenykedett, amikor Magyarországnak ki kellett dolgoznia a távközlési piac EU-konform szabályozását. Majd megválasztották a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnökévé, ahol pedig mindezt át kellett ültetnie a gyakorlatba. A szakhatóság vezetését, 2010. januárjáig látta el.

Váltásra érett az uniós piacszabályozás

"A közigazgatásban eltöltött nyolc év kerek történetté alakult, mert a végén már komolyabb nemzetközi feladatok is megtaláltak. 2008-ban az európai hírközlési hatóságok elnökségében dolgozhattam, 2009-ben pedig a frekvenciaszabályozó hatóságok elnöke voltam" – összegzi a szóban forgó időszakot Pataki Dániel. A hazai hírközlési törvényben foglalt egy éves versenytilalmi időszak miatt, egy ideig nem dolgozhatott a szakmában, de mint fogalmaz, nem bánta, mert legalább több időt tölthetett az akkor két éves kisfiával.

A tilalmi idő lejártával a feladatok leginkább Brüsszelben találták meg, 2012-ben elvállalta az ETNO vezetését. (Az ETNO – a European Telecommunications Network Operators' Association – az európai hagyományos inkumbens hirközlési szolgáltatók szervezete). Ott három évet töltött, ez alatt az idő alatt már azt is lehetett látni, hogy a két évtizeddel korábban kialakított európai szabályozási rendszer fölött már igencsak eljárt az idő.

"Az ETNO-ban is már arról folyt a vita, hogy mi lehetne az európai szabályozás új iránya. Ami volt, az amúgy a maga idejében sikeres volt – emeli ki Pataki. – Ennek következtében alakulhattak ki Európában a legalacsonyabb tarifák, itt tapasztalható a legnagyobb verseny is a világon, és a piacot elismerten jó színvonalú szolgáltatások jellemzik."

Időközben azonban megváltoztak a piaci körülmények, ami a szabályozás kidolgozásakor még arról szólt, hogyan lehet a korábbi egy monopolszolgáltató egy hálózatára és egy szolgáltatására a hangra épülő üzleti modelljét megváltoztatni. A távközlési liberalizációnak volt köszönhető, hogy csökkentek a tarifák, és megvalósult a verseny.

Európa az egyetlen régió, ahol a bevételek csökkennek

"Az ETNO-nál eltöltött három év arról is szólt, hogy az európai döntéshozatalnak fontos eleme kell legyen a Digitális Európa, a kontinens munkaerő és növekedési problémáján ugyanis leginkább az infokommunikációs – ICT szektor tud segíteni" – mondta. Az európai régióban ez korábban egy hagyományosan erős szektor volt, sok egyéb mellett a GSM licencet kapta tőle a világ, de az évek során fokozatosan veszített a szerepéből.

"Ma már, ha az egész ökoszisztémát nézzük, csak a távközlésiinfrastruktúra-szolgáltatókban erős még Európa, őket továbbra is komolyan kellene venni. Az internet nagy játékosainak szülőhazája egyértelműen Amerika, a gyártás pedig egyre inkább Ázsiába tevődik át. Az is észre kell venni, hogy miközben a távközlési piac világszerte növekszik, addig Európa az egyetlen régió, ahol a bevételek csökkennek. Ráadásul a korábbi technológiai éllovasság is eltűnőben van. A negyedik generációs LTE-ben már Ázsia és Amerika is leköröz minket" – fogalmaz Pataki, aki néhány hónapja már a GSMA szabályozási alelnöke. (A Groupe Speciale Mobile Association mintegy 800 operátort, valamint gyártókat is tömörít.)

Pataki úgy véli, Európa visszaszorulásának az elsődleges oka a szabályozási rendszerben keresendő. A korábbi szabályozás, ami csak a versenyre és az árakra fókuszált, ma már kevés. A piaci folyamatokban ugyanis egyre inkább előtérbe kerül az innováció és a befektetés, ezt figyelembe véve kellene átalakítani a szabályozást. Európában viszont nagyon lassan őrölnek a malmok. Az elmúlt három év csak arról szólt ,hogy Brüsszel valamelyest elfogadja, valóban felül kell vizsgálni a jelenlegi elavult szabályozást.

Rengeteg még a kérdés az új szabályozással kapcsolatban

A GSMA globális szinten dolgozik az új szabályozáson. Még rengeteg a nyitott kérdést – mondja. Nem látszik például elég világosan, hogy ebben az új helyzetben mi legyen az állam szerepe. A jelenlegi szabályokban központi cél, hogy a hálózat lehetőleg mindenkihez eljusson. Kérdés, mi legyen a szabályozói célokkal és eszközökkel, szükség van-e még az összekapcsolás, a hozzáférés és a roaming szabályozására, vagy jöjjenek inkább az új szabályozói feladatok és az új eszközrendszer.

"Az a feladatom a GSMA-nál, hogy ezt a koncepciót minél hamarabb kidolgozzuk, és végigbeszéljük az illetékes uniós és tagországi szervezetekkel, hogy mire jövőre várhatóan beterjeszthető lesz az új keret irányelv felülvizsgálatát, akkorra már látszódjon, hogy Európa merre akar menni, és az eszközök milyen célt szolgáljanak." – összegezte aktuális feladatait Pataki.

Szerinte egyébként 2012-ben némileg megfordult az EU gondolkodásmódja. Az akkori távközlési biztosnak, Nellie Kroesnek volt már egy előremutató javaslata a hálózat-hozzáférési költség elszámolással kapcsolatban. Az ugyanis jelezte, hogy a fontos szabályozói szempontok közé most már bekerülhet a beruházás is, ez utóbbit a szolgáltatók ma már egyre inkább a megtérülés alapján nézik.

Szabályozóként a megtérülésre több mindenben lehet hatni. Az egyik a kereslet befolyásolása. "A kereslet függ a vásárlóerőtől, meg a tényleges használattól. Ebben az állam vagy a szabályozó úgy tud segíteni, hogy fejleszti a digitális képességeket, illetve állami szolgáltatásokat terel az internetre. Erre az egyik legjobb példa Észtország, ahol már 2002-ben papírmentesek voltak a kormányülések. Náluk a választás már jó ideje teljesen elektronikus, és az idős embereket is át lehetett szoktatni a digitális rendszerre" – sorolja az alelnök.

A kínálati oldalon is lehet tenni a változásokért, itt már előrébb jár az Európai Bizottság, amely az elmúlt három évben az építési költségek leszorítására tett ajánlásokat. A megalapozottabb beruházási döntésekhez azonban fontos a hozzáférési szabályozás is, vagyis ha egy szolgáltató fejleszti az üvegszálas hálózatát, azt milyen alapon kell megosztania más operátorral.

"Fontos lenne a beruházások szempontjából a kiszámítható szabályozói környezet, amit Magyarországon specifikussá tesz az ágazat különadóztatása, ez természetesen szerepet játszik az itteni fejlesztési döntésekben" – húzza alá Pataki Dániel.

Hálózatsemlegesség és roamingdíj csökkentés

Nellie Kroesnek volt még egy másik érdekes többpontos javaslatcsomagja, amiből végül a netsemlegesség és a roamingdíj-csökkentés maradt. Utóbbiban nagyjából meg is van az egyetértés, noha ettől önmagában nem igazán lesz több pénze a szolgáltatóknak.

Pataki Dániel
A közgazdász végzettségű szakember 2004 és 2010 között a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnökeként felelt a az elektronikus hírközlési és postai ágazatért, valamint a frekvenciapolitikáért. Már ekkor uniós szerepkört is vállalt, 2008-2009-ben a European Regulators Group elnöke. 2012-től az ETNO egyik vezetője, majd idén márciustól a GSMA szabályozásért felelős alelnöke.

"A hálózatsemlegesség ügye már legalább egy évtizedes téma – mondta Pataki –, és ezen eddig mindenki azt értett, amit el akart érni belőle. A szabályozási ügyeket viszont ma már tényleg globális szemmel kell nézni, azt is figyelni kell, mi történik az Egyesül Államokban, ahol a téma már egyfajta szólásszabadsági üggyé vált, holott valójában nem erről van szó.". Pataki a következőképpen összegi a szektor álláspontját: ne lehessen blokkolni, egymással szemben diszkriminálni a netes tartalmakat.

Ami viszont az igazi vita tárgyát képezi, az a forgalomirányítás. Vannak ezzel kapcsolatban nagyon extrém európai irányzatok, amelyek azt mondják, hogy minden bit legyen egyenrangú, vagyis hogy a hálózatirányítással ne lehessen bizonyos biteket előrébb helyezni a másik rovására. Csakhogy ez meglátása szerint több szempontból is problémás.

Aki ismeri a mobilhálózatok működését – mondja az alelnök –, az tudja, hogy a hálózatokat méretezni kell. Ahhoz, hogy gazdaságosan működjenek, szükség van a forgalom irányítására. Ha nem így lenne, az a szolgáltatókat péédául korlátozná abban, hogy prémium ügyfeleket tartsanak. "Ez nemcsak azért baj, mert a szolgáltató ebben az esetben nem tud többletbevételhez jutni, hanem azért is, mert – hogy egy autóipari példával éljek – ez lényegében azt jelentené, hogy az autógyáraknak nem érné meg a jövőben prémium autót gyártani, csak az átlagos modelleket. A távközlési hálózatoknál a prémium kategória pedig azért lenne mégiscsak jobb, mert ha a szolgáltatóknak van módjuk jövedelmezőbben értékesíteni a hálózatukat, a képződő hasznot újabb befektetésekbe forgathatják" – hangsúlyozza.

Érdekes kérdés az is, hogy ha minden bit egyforma, mi lesz a segélyhívásokkal. A segélyhívások előnyben részesítése ugyanis társadalmi érdek, még a prémium ügyfelekkel szemben is, nem beszélve a torrentezőkről.

Kiegyenlített játéktérben érdekeltek a felek

Ez azt jelenti, hogy az azonos szolgáltatások azonos szabályozás alá kerüljenek. Ma ugyanis furcsa helyzetek adódnak abból, hogy egészen másfajta (vagy éppen semmilyen) szabályozás vonatkozik mondjuk egy a What’s Appon vagy vagy Facebookon folyó beszélgetésre, mint egy klasszikus hanghívásra, miközben ezeknek eltérő a költségvonzata is. Sőt a klasszikus "hanghálózatra" még egyéb kötelezettségek is vonatkoznak, például a segélyhívás lehetőségének a biztosítása, de vannak a területnek nemzetbiztonsági vonatkozásai is. Ez a kérdés a következő három-négy évben fog eldőlni.

Szóba került a televíziózás digitalizálásával felszabaduló frekvenciák sorsa is. Pataki szerint az iparág szempontjából az a legfontosabb, hogy minél több spektrum álljon rendelkezésre, mert az igény is erőteljesen növekszik. Ebben a témában egyébként az év végén lesz egy nagy nemzetközi konferencia, ami felveti azt a kérdést is, hogy szükség van-e ezen a területen egy egységes európai piacra.

A következő időszak megválaszolandó kérdései között lesz a bizalom és a biztonság témája is, magyarán hogyan lehet olyan rendszert kialakítani, amiben megbízik az állampolgár, hogy az adatait megfelelően kezelik.

Piaci hírek

Denevérekkel és pókokkal riogathatják hekkerek a Vison Pro felhasználóit

Vagy amivel akarják. Egy biztonsági kutató felfedezte az első térbeli számítástechnikai hekkelést.