A Zoom Video Communications a múlt csütörtökön ismerte el, hogy több emberi jogi aktivista fiókját is deaktiválta a kínai hatóságok kérésére, köztük nem csak hongkongi, hanem az Egyesült Államokban élő kínai felhasználókkal. A felfüggesztések apropója az 1989. június eleji Tienanmen téri vérengzés harmincegyedik évfordulója volt. Legelőször az Axios számolt be róla, hogy a Zoom lezárta az egyik Amerikába meneküt 89-es diákvezető hozzáférését, miután az illető egy online megemlékezést hosztolt a videokonferencia-szolgáltatásban; erre válaszul a cég egy blogbejegyzésben megerősítette a lap információját, és azzal kapcsolatban a helyi törvényeknek való megfelelőségre hivatkozott.

Hogy pontosan milyen helyi törvényeknek kívánt megfelelni amerikai felhasználók letiltásával, az nem volt világos, mivel az Axios által idézett aktivista nem hogy az USA-ban él, de időközben állampolgárságot is szerzett. A Zoom álláspontja szerint a lépésre azért volt szükség, mert a meetingre Kínából is becsatlakoztak, és a szolgáltatónak nincs rá technikai lehetősége, hogy országok szerint szűrje, ki milyen eseményeken vehet részt. Innentől, mivel a hazai felhasználókra a kínai jog vonatkozik, azt úgy próbálták érvényesíteni, hogy a videokonferenciát létrehozó fiókot blokkolták.

Azt valószínűleg a Zoomnál is érezték, hogy a magyarázatot hangosan ki fogják röhögni, így sietve hozzátették, hogy a hozzáféréseket azóta újra aktiválták, és már dolgoznak a földrajzi alapú szűréseket lehetővé tévő eszközökön. A vállalat ezen felül bejelentette, hogy a továbbiakban nem teljesít majd olyan kéréseket a kínai kormányzat részéről, amelyek a Kínán kívüli felhasználók korlátozására vonatkoznak. A dolog mindenesetre az amerikai politikában is hullámokat vetett, és eddig már három szenátor érdeklődött levélben a Zoom vezérigazgatójánál, hogy milyen megfontolásból dörgölőzik a Kínai Kommunista Párthoz.

Túl nagyra nőttek, innetől már minden politika

A levél kitér arra az áprilisi ügyre is, amelyban a Zoom azért kapott kritikákat, mert az adatkommunikáció egy részét kínai szervereken keresztül routolta a felhasználók előzetes beleegyezése nélkül. A cég erre azzal válaszolt, hogy a videokonferencia-alkalmazás új verziójába beígért egy olyan eszközt, amelynek segítségével az adminisztrátorok kiválaszthatják a nekik tetsző adatközponti régiót is a videokonferenciák létrehozásakor. A dolog mindenesetre megerősítette a Zoom szolgáltatásával kapcsolatos személyiségi jogi és adatbiztonsági fenntartásokat, amelyek ledolgozására a vállalat az utóbbi időben sorozatos lépéseket tett.

A mostani minibotrány azonban éppen az ilyen erőfeszítések eredményeit ássa alá: míg korábban a szabályozók viszonylag óvatosan feszegették a Zoom adatvédelmi gyakorlatainak és transzparens működésének kérdéseit, a kínai hatóságok kéréseinek amerikai érvényesítése már nem tréfa a jelenlegi hidegháborús helyzetben. A fiókok letiltásával a Zoom ahhoz hasonló helyzetbe manőverezte magát, mint a kínai ByteDance és a TikTok alkalmazás, amely tavaly ugyancsak politikai megfontolásokból cenzúrázott felhasználókat, és sokakat ráébresztett, hogy a kínai cenzúra ezen keresztül már Kína területén kívül is érvényesül.

Amíg azonban a TikTok egy kínai szolgáltatás, addig a Zoom amerikai cég. Erről szól Josh Hawley missouri szenátor levele is, amelyben a politikus felteszi a kérdést: az ember azt gondolná, hogy egy "állítólag amerikai vállalat", amely gyors és zökkenőmentes videocset-alkalmazásával büszkélkedik, tiszteletben tartja a szólásszabadságot is, de a jelek szerint mégis a kínai cenzúrát választotta.

A Reuters beszámolója ugyanakkor arra is kitér, hogy a nem is olyan régen még viszonylag ismeretlen kaliforniai vállalat, amely a világjárvány nyomán rövid idő alatt több százmillió felhasználót szerzett, már előre megpróbálta levédeni magát az elkerülhetetlen politikai támadásokkal szemben. Miközben a kínai hatóságokkal is igyekszik jó viszonyt ápolni, a Zoom amerikai politikai lobbistákat is felbérelt (köztük Donald Trump 2020-as kampányának egyik tanácsadó bizottsági tagjával), sőt a cég igazgatótanácsába is beültették a jelenlegi elnök egyik korábbi nemzetbiztonsági tanácsadóját.