Az IKT-cégek vezetőit az IBS - Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített KKV Konjunktúra Index eredményeivel szembesítettük. A kutatás szerint ugyanis a válaszadók 55 százaléka szerint 2015-ben felmerülhetnek olyan nehézségek, amelyek alapvetően megingathatják a vállalatuk helyzetét. Ez pedig alapvetően visszafogja a beruházási szándékaikat és valamennyi fejlesztési elképzelésüket.

Az IKT cégek vezetői a Bitportnak adott válaszaik alapján azonban jóval optimistábbak. A mértékében eltérő, de a hazai gazdaság átlagánál gyorsabb növekedésre számítanak a magyarországi informatikai és távközlési piacon. Van, aki szerint csak egy százalékpont lehet a különbség a makrogazdasági és az ágazati növekedési üteme között, de mások szerint akár a kétszeres-háromszoros is lehet.

Némi késéssel, de nyílnak az újabb uniós források

A növekedés főbb hajtóerői között említik az Európai Unió idén megnyíló újabb fejlesztési ciklusának pénzügyi kereteit, és jót tesz a piacnak a Digitális Magyarország program is, amibe az állam százmilliárd forint körüli forrást kíván támogatásként beletenni. A tervek szerint csak a második félévre megnyíló uniós forrásokat már nagyon várta a szakma, de általános a vélekedés, hogy jobb lett volna már januárban indítani a programokat.

A piac közigazgatási szegmensével kapcsolatban a cégvezetők egy része nem vár jelentősebb változást, úgymond mennek a dolgok a maguk ütemében előre, más viszont úgy gondolja, hogy a programok az elején döcögősebben indulnak majd. Ennek okát részben abban látják, hogy a miniszterelnökség a Belügyminisztériumra testálta az előszűrést, ahol megvitatják és értékelik a fejlesztési pályázatok helyét szerepét a gazdaságfejlesztésben. Ez azonban értelemszerűen lassítja a folyamatot.

A versenypiac ennél kiszámíthatatlanabb. Valószínűleg kevesen számítottak például az év eleji nagy árfolyam-ingadozásokra. A forint gyengülése a cégek egy részét nagyon komolyan érinti, de egyes vélemények szerint az egyéb gazdasági feltételek és a növekedési kilátások összességében pozitívan hatnak az informatikára. A foglalkoztatás mellett várhatóan fejlesztésre is lesz pénzük az ügyfeleknek. A szállítók mindenesetre bíznak abban, hogy ennek nagy részét informatikára költik majd, mondván a működés költséghatékonnyá tétele nagy részben IT-segítséggel tud megvalósulni.

A devizahitelek rendezése több pénzt hagy a háztartásokban

A devizahitelek rendezése után valamivel több pénz maradhat a háztartásokban, ami jó hír a távközlési szektornak. Ez ugyanis az a terület, amire szívesen költenek az emberek, ha van miből. A mobiltelefon és mindaz, amit azzal csinálni lehet, már olyan mértékben hozzánőtt a napi életünkhöz, hogy ha van rá forrásunk ki akarjuk elégíteni az ezzel kapcsolatos igényeinket – vélik a megkérdezettek.

A devizapiaci kitettség – főleg az eurónak és a dollárnak – viszont nagyon negatívan befolyásolhatja az idei kilátásokat. Az IKT szakma szerint fontos lenne egy stabil árfolyam, ráadásul abban is nagy az egyetértés, hogy jó lenne, ha nem gyengülne, sőt némi erősödéssel valahol a 300-310-es szint között állapodna meg az euró árfolyama. Az ágazaton belül viszont vannak olyan területek, mindenekelőtt az exportorientált szoftverfejlesztés, amelynek egyértelműen kedvez a gyengülő forint.

A további rizikótényezők között említik a cégvezetők a hatástanulmányok nélküli kormányzati adóötletelést, ilyen volt az például internetadó is, ami nagyon rossz irányba vitte volna a piacot.

Major Gábor, az IKT vállalatok tömörítő IVSZ főtitkára, is arról beszélt lapunknak, hogy a többek között az új EU-s költségvetési ciklus miatt lesz 2015. jelentős mérföldkő lesz a hazai IKT piacon. Legfőképpen azért, mert most először van önálló, dedikált IKT prioritás a költségvetésben, ami megkönnyíti az informatikai programok végrehajtását, így sok fontos területen léphet az ország előre.

Az egyik sokat említett program a szupergyors internet fejlesztés, ami 100-120 milliárdos keretből 2018-ig minden háztartás számára elérhetővé teszi a szélessávú elérést – idézte fel Major, aki szerint ez nagyrészt a hálózati eszközök értékesítését és integrációját segíti, de emellé kritikusan fontos odatenni a társadalmi edukációs és fejlesztési programokat is. A digitális kompetenciafejlesztésre ugyanis a mangánszemélyek mellett a vállalkozásoknak és az oktatásnak is nagy szüksége van. Erre, illetve az elektronikus közigazgatás fejlesztésére is jelentős dedikált összegek állnak rendelkezésre. A főtitkár szerint éppen ezért az idei év nagyrészt arról szól majd az IVSZ-ben, hogy konkrét teendőket, feladatokat fogalmazzanak meg Magyarország digitális transzformációjának érdekében.

Így látják az IKT cégek

Éry Gábor vezérigazgató, Ericsson Magyarország: A mobil távközlés frekvenciaigényei körüli évek óta húzódó bizonytalanság tavaly végre megoldódott. Ebből arra következtetünk, hogy lehet hosszabb távra tervezni és ennek eredményeképpen beindulnak az infrastrukturális fejlesztések, ami erőteljesen érintheti az Ericsson Magyarországot is. Az idei évre azonban óvatos optimizmussal nézünk. A közműadó ugyanis lényegesen lelassította a fejlesztéseket a vezetékes távközlési szegmensben, amit ellensúlyozhat a Digitális Magyarország programjára nyújtott állami hozzájárulás.

Éry Gábor, Talács Zoltán, Langsteiner Marianne, György László

A gyenge forint egyértelműen a magyar exportőröknek kedvez, beleértve a szoftvercégeket is. Nekünk is van egy elég nagy k+f központunk Magyarországon, ahol a forintban számítjuk a munkatársak fizetését. A gyengülő hazai devizával versenyképesebbek lehetünk a cégcsoporton belül más fejlesztőközpontokhoz képest, emiatt akár több munka is jöhet ide. A távközlési vállalatoknál más a helyzet: mivel erőteljesen érintettek az importban, a gyengébb forint miatt drágulhatnak, vagy elmaradhatnak infrastruktúrafejlesztéseik.

Még az olajár esésének is lehet hatása az üzleti életre, és közvetve az IT-ra is. Megváltoztathatja azt a korábbi felfogást, hogy az üzleti utazások helyett a cégek a videokonferencia adta lehetőségeke használják – feltéve, hogy a repülőjegyekben is megjelenik majd az olcsóbb üzemanyagár. A légitársaságok egyelőre ezt a különbözetet még nem adták oda az utazóknak, de ha már egy éve 50 dollár alatt lenne az olajár, jogosan jelenhetne meg az árcsökkentésre az igény.

Takács Zoltán vezérigazgató-helyettes, Telenor Magyarország: A mobilkommunikációban 2015. egyelőre még az építkezés éve lesz: a 4G hálózatokhoz szükséges frekvenciák növekedési pályára állítják az iparágat. Az ügyfelek ezeken egyre több szolgáltatást tudnak igénybe venni, a mobilitás növeli a hatékonyságukat, ami jót tesz a magyar gazdaság egészének. A mobilinternet használat már el is indult a vállalatok körében, és ebben a nagyvállalatok tartanak a legelőrébb. A mobilkommunikációs beruházások viszont a növekedésre gyakorolt hatásukat várhatóan csak az év vége felé, illetve inkább 2016-ra hozzák meg.

A növekedés legnagyobb fékje lenne ugyanakkor, ha az internetfogyasztást bármilyen formában is, de adóztatni vagy korlátozni kívánná bárki. A korábban kivetett szektorális adók a vállalatokat jobban érintették, mint a lakosságot, ezért tavaly-tavalyelőtt ezen a piacon elindult egy tisztulási folyamat. A cégek tudatosabb felhasználók lettek, jobban megnézik, ténylegesen mennyi és milyen előfizetésre van szükségük.

A devizapiaci fejlemények is befolyásolják az üzleti környezetet, hiszen az eszközök jelentős része importból származik, de egy-egy hétnek a változása még nem okoz nagy felfordulást. Ha viszont tendencia lesz a gyenge forint, azt már megérezzük.

A hazai mobilpiac idei fejleménye lehet a Digi mint új piaci szereplő belépése. Ennek révén egyértelműen nő a verseny az alapszolgáltatások terén.

Langsteiner Marianne lakossági marketingigazgató, Invitel: Evolúciót és nem revolúciót várok. Vezetékes távközlési szolgáltatóként pedig lassú csökkenésre számítok. Ez alól az internetpiacot és a TV-szolgáltatást kivétel lesz annak ellenére, hogy például a tévépiacon már most is extrém magas, 85 százalékos a fizetős penetráció. A szolgáltatási csomag választásánál megfordult az arány a tíz évvel ezelőttihez képest. Belső kutatásaink szerint az erre fogékony célcsoportban ma már fontosabb az internet, mint a televízió, és a többi szegmensben is gyors ütemű a növekedés. Idén tovább nő a sávszélesség jelentősége, miközben arra, amire ma a többség használja  az internetet, elég lenne 15-20 megabit/s is.

Tovább növekszik a digitális tévézés aránya, pedig ma még nagyon alacsony az értéknövelt többletek – például az időeltolásos műsornézés, felvétel – igénybevétele. A szakmának azonban reményt ad, hogy van értelme értéknövelt szolgáltatásokra törekedni.

Az OTT (over-the-top) tartalomszolgáltatásban  lassú terjedés várható, előtérbe kerül a több képernyős modell, de nem számítok arra, hogy jelentősen változna a fizetési hajlandóság az OTT tartalmakért.  Ami "okosban", vagyis ingyen nézhető, az a jövőben is így lesz. Ennek ár-érték arány oka van Magyarországon, a minimum garanciák és egyebek miatt az igazán jó tartalmak nagyon nehezen tudnak meghonosodni, míg az illegálisak igen gyorsan ideérnek. Nem lehet megkerülni a nagy kereskedelmi csatornák, az RTL Klub és a TV2 műsordíjának a kérdését sem. Ez ugyanis minden szolgáltatónak súlyos, de egyelőre nem ismert összeget jelent.

A devizapiaci fejlemények két oldalról is befolyásolnak minden szolgáltatót. Miközben inflációs veszélytől makroszinten most nem kell tartani, az árfolyammozgások befolyásolhatják a költségstruktúrát, legyen szó üzemeltetésről vagy beruházásról. Törekszünk arra, hogy minél több hazai beszállító, hazai áru kerüljön be a kínálatunkba, de az eszközök nagy többsége import, sőt a műsorok nagy részét is devizában fizetjük, így azok is drágulnak számunkra. Ez nem jelenti azt, hogy a közeljövőben árat akarnánk emelni, de kétségtelenül egyfajta nyomást gyakorol a távközlési ágazat egészére, amit mi hatékonyságnöveléssel igyekszünk kompenzálni.

György László, a Symantec magyarországi képviseletének vezetője:  Az IT-piac növekedése akár a háromszorosa is lehet az összgazdasági szintnek, ebből az IT-biztonsági piac 10-12 százalékkal bővülhet. Eddig ugyanis ezen sokat spóroltak a cégek. Egy dollárnyi IT-költés Magyarországon két-két és félszer annyi növekedést generál, mint bármilyen más infrastruktúra-fejlesztés.

Három területen várok idén intenzívebb fejlődést. Az egyik a felhő, ezen belül is az optimális felhő meghatározása, az ideális hibrid megoldások megtalálásának a területe. Magyarországon ez a szofisztikáltság még nem alakult ki. Példaként vegyük a vállalati levelezést. Egyre több levelezőrendszer kerül fel a felhőbe. A több évnyi archivált levélállományt viszont nem a felhőben érdemes tárolni, mert drágább, mint a telephelyi megoldás.