Három adat, ami jól jellemzi az uniós infokommunikációs szektor munkaerőpiacát. 2011 és 2020 között a szektorban dolgozó szakemberek száma 50 százalékkal emelkedett. (Csak viszonyításként: a teljes foglalkoztatottak száma ez időszak alatt 5,5 bővült.) Ezekre a szakmákra még az időszakos gazdasági visszaesések sem hatottak: 2020 végén az EU összes foglalkoztatottjának 4,3 százaléka dolgozott valamilyen infokommunikációs munkahelyen (2011-ben még csak 3 százalékuk), de csak kevesebb mint ötödük (18,5 százalék) nő. Ezeken a munkahelyeken nem feltétlenül követelmény a felsőfokú végzettség, amellyel csak az IKT-szakemberek 63,9 százaléka rendelkezik.

Az észtek ebben is erősek

Mindezek az Eurostat júliusban zárt jelentéséből derülnek ki. Az infokommunikácós szektor munkaerőpiacának előző évtizedben zajló változásait feltérképező adatok szerint 2020-ban már mintegy 8,4 millió ember dolgozott IKT-szakemberként az EU-ban. A bővülést az uniós gazdaságokban végbemenő digitális átalakulás viszonylag egyenletes szinten tartotta (az éves átlag 5,2 százalék volt), de például 2020-ban 7,5 százalékra ugrott. Ez azért is figyelemre méltó, mert tavaly a pandémia következtében a teljes foglalkoztatás 1,3 százalékkal csökkent.

A legnagyobb foglalkoztatók Németország (1,9 millió a 40,5 millióból), Franciaország (1,2/26,6 millió) és Olaszország (0,8/22,2 millió). A három országban dolgozik az EU-s IKT-szakemberek közel fele (kb. 46 százalék).

A teljes foglalkoztatotti körre vetítve azonban a skandináv országok vezetnek. Első Finnország, ahol a teljes foglalkoztatottak 7,6 százaléka IKT-szakember, mögötte Svédország csak hajszállal van lemaradva (7,5 százalék), míg a harmadik Észtország 6,5 százalékkal. Utóbbi példája azonban jól mutatja, hogy pont az infokommunikáció az a szektor, ahol okos politikával gyorsan le lehet dolgozni a fejlettebb államokkal szembeni hátrányokat.
 

Az IKT-szakemberek aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva tagországonként
 

A nagyobb mérethez kattintson a képre!

A három legnagyobb foglalkoztató ebből a szempontból lemaradt. Németországban 4,7, Franciaországban pedig 4,5 százalék az arány. Olaszország pedig az EU-s rangsor végén helyezkedik el 3,6 százalékkal. Megjegyzendő, hogy a társult tagok is jól állnak. Izlandon 4,7 százalék, Norvégiában 5 százalék, míg Svájcban 5,4 százalék az IKT-sok aránya.

Magyarország a középső harmad végén van 3,8 százalékkal (2011-ben még csak 2,7 százalék volt). A nők bevonzásában viszont hazánk dobogós: átlagosan évi 9 százalékkal nőtt a női szakemberek száma az évtized alatt. Ebben csak Luxemburg (13,3 százalék) és Portugália (10,1 százalék) előz bennünket.

Kell-e papír egy informatikusnak?

Mint fentebb említettük, az EU összes IKT-szakemberének kevesebb mint kétharmada (63,9 százalék) rendelkezett szakirányú felsőfokú végzettséggel.

Litvániában, Írországban, Spanyolországban, Cipruson és Franciaországban inkább kell diploma, mindhárom országban 80 százalék fölötti az arányuk, a litvánoknál a legmagasabb, 85,1 százalék. A másik véglet Olaszország, ahol mindössze a szakemberek 39,6 százalékának van felsőfokú végzettsége. Magyarországon az IKT-szakemberek 65,2 százaléka rendelkezik diplomával. Az EU-ban egyébként az évtized alatt egyértelműen emelkedett a diplomások aránya (2011-ben még csak 54,9 százalékon állt ez a mutató), Magyarországon például közel 10 százalékpontot.

De nem a papír teszi a jó IKT-szakembert. Ezt bizonyítja Észtország és Svédország példája is: az észteknél csak 59,9, míg a svédeknél 58,7 százalékuknak van diplomája.