Bár Donald Trump új adminisztrációja egyelőre nem tette közzé költségvetési tervezetét, az Ars Technica beszámolója szerint a NASA magas rangú tisztviselőinek már vannak információi az amerikai elnök prioritásairól. A különféle átalakítások mellett a legfontosabb változás állítólag az lenne, hogy durván csökkentik majd az űrhivatal tudományos programjainak finanszírozását: a lap forrásai szerint az illetékes igazgatóság működésére az eddiginél akár 50 százalékkal kevesebbet szánnak. Bár végleges döntésről még senki sem tud, a cikk értelmében mindenképpen a tudomány munka visszavágására lehet számítani.

Az Ars Technica ezzel kapcsolatban a The Planetary Society illetékes vezetőjét idézik, aki úgy látja, hogy egy ennyire drasztikus költségcsökkentés "kihalási szintű esemény" lenne az űrtudomány és az űrkutatás területén az Egyesült Államokban. Ennyi pénz ilyen gyors elvesztése rengeteg "aktív, produktív és pótolhatatlan" küldetés, illetve a későbbi küldetéseket célzó fejlesztésének leállításával járna, nem beszélve az érintett munkaerő megtizedeléséről. A 2024-es pénzügyi évben egyébként 7,4 milliárd dollárt fordított a NASA tudományos igazgatósága asztrofizikai, heliofizikai, bolygótudományi és a Földdel foglalkozó kutatásokra.

Klímakutatás stornó, az űrben csak a Mars érdekes

A lap felidézi, hogy az elmúlt 25 év legjelentősebb eredményeit is szinte kivétel nélkül ezek a tudományos programok hozták, de Russell Vough, a Fehér Ház költségvetési hivatalának vezetője már korábban közzétett "árnyékköltségvetésében" is javaslatot tett a szervezet finanszírozásának lefelezésére. Az Ars Technica által megkérdezett tudósok azt mondták, hogy ebben az esetben felmerülhet a Voyager és a Curiosity küldetések, sőt akár a Hubble űrtávcső leállítása is. Lehetséges, hogy az előrehaladott programok így is menthetők maradnak, de lehetetlen lenne "értelmes új küldetéseket" indítani a Naprendszer felfedezésére.

Mindez becslésük szerint legalább egy évtizeddel visszavetheti a bolygókutatást, másrészt ellentmondásos lenne a Trump-kormányzat kinyilvánított céljával is, amelynek értelmében az ügynökséget a magánszektorban is elérhető űripari szolgáltatások igénybevételére ösztönözné. Maga a NASA ugyanis nagyjából 25 százalékos költségvetési megszorítással nézhet szembe, ezen belül azonban a legsúlyosabb forráscsökkentést a feltáró űrtudomány szenvedné el, amelyik a legkevésebb lehetősége van a kereskedelmi szolgáltatások bevonására – így a döntéssel végső soron Kínára ruháznák a Naprendszer kutatásának jövőjét.

Arról, hogy Trump a Mars-fixációval élő Elon Musk hogyan adhatja meg az Artemis-programnak, itt írtunk részletesebben »