Veszélyeztetve látják az informatikai képzések jövőjét a hazai oktatócégek, a szakképzési hozzájárulás felhasználásával kapcsolatos változások, illetve a márciustól kiírt legújabb uniós oktatási pályázatban fellelhető földrajzi aránytalanságok miatt.

"Az ország versenyképessége szempontjából kulcskérdés, hogy a hazai cégek hogyan tudják képezni, illetve továbbképezni az alkalmazottaikat. Az elmúlt tíz évben a vállalatoknak elsősorban a szakképzési hozzájárulás rendszere jelentette azt az évi több mint 30 milliárd forintos forrást, amelyből a képzéseket részben finanszírozni tudták. Ez a lehetőség idén január elsejétől megszűnt, a helyette márciustól elérhető TÁMOP 2.1.3. pályázat viszont hátrányos helyzetbe hozza az informatikai célú képzéseket. Ezeket ugyanis eddig legnagyobb arányban a budapesti és a közép-magyarországi régió fejlett cégei vették igénybe. Az új pályázatban ugyanakkor ennek a térségnek a teljes programra rendelkezésre álló 21 milliárd forintos támogatási keret töredéke, egymilliárd forint jut csak" - mondta Nyisztor József, a Training360 Kft. ügyvezető igazgatója lapunk megkeresésére.

Az oktatással foglalkozó vállalkozás vezetője hozzátette, a képzési programok nagy részét a cégeknél a humánerőforrás szakemberek állítják össze, akik előszeretettel hagyják ki belőle az informatikai témájú oktatást. Holott nagy a szükség és az igény is az IT-témájú képzésekre, ezek köré pedig már könnyebben lehet építeni a nyelvet, vagy a menedzsment tréninget, mint fordítva.

 

Mostoha gyerek  Hasonlóan látja a téma bizonyos összefüggéseit Fóti Marcell, a NetAcademia Oktatóközpont vezetője. Szerinte a szakképzési hozzájárulás mindenképpen jelentős tényező volt a hazai szakmai felnőttoktatás eddigi történetében, beleértve a nagy informatikai gyártók képzéseinek a finanszírozását is. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években az IT-oktatások bizonyos szegmenseiben akár 80-100 százalékos finanszírozási arányt is el lehetett érni. Gondoljunk itt az irodai programcsomagok, vagy a felhasználói ismeretek oktatására.

Érdekességként megemlíthető, hogy ezzel szemben a NetAcademián igen nagy népszerűségnek örvendő online oktatásokra a szabályozás nulla százalékos támogatást tett lehetővé, mert sem a törvény szövege, sem a szelleme nem tudott mit kezdeni a tanteremben meg nem jelenő, távolról részt vevő hallgatókkal. Maga a szakképzési hozzájárulás a nagyobb cégek (bankok, biztosítótársaságok, gyárak, multik) oktatásfinanszírozási rendszere volt, hisz csak ezeken a több száz munkavállalós helyeken jött össze a személyi jövedelemadó fél százalékából olyan összeg, ami nagyító nélkül is látható volt.

Ezeknél a cégeknél egyes becslések szerint éves szinten 17 milliárd forintnyi elkölthető oktatási keret származott ebből a forrásból. Ezzel áll szemben a TÁMOP jelenlegi majd 21 milliárd forintos kerete, ami miatt azt gondolhatnánk, hogy még túl is kompenzálta az oktatási iparágat a kormányzat. Ez csak összegszerűen igaz. A kiírás szerint ugyanis az összeg 90 százalékát vidéken kell elkölteni, miközben az informatikai munkaerő 90 százalékban Budapesten és a nagyvárosokban dolgozik. Úgy véli, ha a szabályok nem változnak a végleges kiírásig, az összeg java meg fog maradni.

Európai küzdelem a digitális írástudatlanság ellen
Már nem menő a matek kettes


Kormányzati álláspont
  Az új finanszírozási program kapcsán megkerestük a pályázatot kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), ahol az aránytalansággal kapcsolatban a következőket válaszolták kérdésünkre.

"Az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetéséből megvalósuló projekteknek az a célja, hogy elősegítse az európai gazdasági és társadalmi kohéziót. A 2007-től 2013-ig tartó időszakban az uniós kohéziós politika egyik fő célkitűzése a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése, a régiók konvergenciája.

A konvergens régiókba 6 magyarországi régió sorolható, de nem tartozik bele a közép-magyarországi. Azok a régiók, amelyek egy főre eső bruttó hazai terméke (GDP) az EU GDP-jének kevesebb mint a 75 százaléka, a jobb helyzetben lévő régiókhoz való felzárkózás érdekében magasabb arányú támogatásra jogosultak, mint az ennél fejlettebb régiók. A fejlettebb régiók, nálunk egyedül a közép-magyarországi sorolható ebbe a körbe, a kohéziós politika második fontos célkitűzése alá tartoznak."

Az NFÜ-nél megjegyezték még, hogy a vállalati képzések támogatására más pályázat is létezik, például a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében, amelyre a közép-magyarországi régióbeli cégek is pályázhatnak. Ezen pályázatokon belül a vállalati képzés részcélként jelenik meg.

Elérhető egyéb képzési pályázatok:

1. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára (GOP-2011-2.1.1/B)

2. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára (KMOP-2011-1.2.1/B)

3. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára (GOP-2011-2.1.1/ Kombinált Hitel Garancia)

4. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára (KMOP-2011-1.2.1/ Kombinált Hitel Garancia)

5. Komplex technológia fejlesztés és foglalkoztatás támogatása (GOP-2011-2.1.3)

6. Környezeti célú fejlesztések (kizárólag a fenntarthatósági tematikájú képzéseken való részvétel) (GOP-2011-2.1.4)

7. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése (GOP-2011-3.2.1)

8. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése (GOP-2011-3.2.1/ Kombinált Hitel Garancia)

Forrás: NFÜ

Jövőre most már tényleg jöhet a Google okosórája

A keresőóriás saját gyártású órájáról évek óta tartó pletykák idén felerősödtek. A legutóbbi értesülések alapján a projekt jól halad, és akár már 2022 tavaszán debütálhat a referenciaként funkcionáló eszköz.
 
Hirdetés

Viszlát, nyolcórás munkarend!

A járvány miatti kényszerű lezárások új alapokra helyezték a munka világát is, ami már nem lesz olyan, mint azelőtt.

A cloud computing fontos ígérete, hogy pontosan tervezhetővé teszi az IT költségeit. Akkor miért nem annyi hónap végén a számla, amennyit beterveztünk?

a melléklet támogatója az Invitech

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.