Bár Európára és Magyarországra nincs közvetlen hatással, de a másodlagos szoftverpiac tengerentúli szereplőinek komoly aggodalmát váltotta ki egy amerikai bíróság minapi döntése. A Ninth Circuit Vernor v. Autodesk ügyben hozott határozata szerint Timothy Vernor megsértette az Autodesk szerzői jogait, mikor a Caldwell/Thomas & Associates-től (CTA) vásárolt dobozos Autodesk szoftvereket értékesítette az Ebayen.

Vernor a CTA-tól négy darab dobozos AutoCAD Release 14 szoftvert vásárolt. A szoftver felhasználási szerződése úgy rendelkezett, hogy az Autodesk a példányok vonatkozásában minden jogot fenntart, és a felhasználónak nem átruházható felhasználási engedélyt ad. A licenc tartalmazott továbbá egy rendelkezést, miszerint a felhasználónak tilos a szoftvert bérbe adni vagy átruházni; továbbá az a felhasználó, aki frissíti a szoftvert, köteles az alapul szolgáló műpéldányokat (hordozókat) megsemmisíteni. A CTA frissítette a szoftvert, a frissítési licencekért természetesen a teljes licenchez képest csökkentett árat fizetett, de az eredeti műpéldányokat nem semmisítette meg, hanem azokat értékesítette Vernornak. Vernor az így szerzett szoftvereket adta tovább az Ebayen.

Vernor-teszt ■ Az elsőfokú bíróság szerint Vernor jogszerűen járt el, nem sértette az Autodesk szerzői jogait. A másodfokú bíróság azonban másként döntött. Határozatában arra mutatott rá, hogy az Autodesk licencének rendelkezései szerint a CTA felhasználási engedélyt kapott (license), és nem lett a szoftverpéldányok tulajdonosa. Épp ezért Vernor sem szerezhetett tőle tulajdonjogot a hordozók vonatkozásában, azaz az Ebay aukciók során megsértette az Autodesk jogait.

A bíróság az ügylet vizsgálatakor egy új tesztet alkalmazott. Azt mondta, hogy „a szoftver felhasználója inkább tekinthető engedéllyel rendelkező személynek (licensee), mint a műpéldány tulajdonosának (owner), ha a jogtulajdonos úgy rendelkezik, hogy „a (1) a felhasználó engedélyt kap a mű felhasználására, (2) továbbá kifejezetten megtiltja, hogy a felhasználó átengedje a szoftvert, (3) illetve a felhasználás terjedelmére vonatkozó jelentős korlátokat állapít meg ”.

Az új teszt ott jut jelentőséghez, hogy a jogkimerülési szabály, amely lehetővé teszi a másodlagos szoftverértékesítést, csakúgy, mint a könyvek, CD-k, DVD-k, illetve a szellemi termékek egyéb hordozóinak antikvár értékesítését, akkor alkalmazható, ha a felhasználó a műpéldányt a jogosulttól a hordozó tulajdonjogának átruházásával szerezte meg. Ekkor a szabály szerint a jogosult a terjesztés jogát az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében a továbbiakban nem gyakorolhatja, azaz nem korlátozhatja a jogszerű felhasználót, a példány tulajdonosát a fizikai műpéldány/hordozó továbbértékesítésében.

Azaz, ha a szoftver felhasználója a hordozónak nem tulajdonosa, nem alkalmazható a jogkimerülési szabály, és a terjesztés jogát továbbra is a jogtulajdonos gyakorolja, ahogy azt az ügyben a bíróság megállapította. (Érdekes, hogy a bíróság érvelésében nem tért ki arra, hogy a CTA a szoftverfrissítést követően az alaplicenccel szerzett műpéldányokat nem semmisítette meg, és azokat - bár a frissítés előfeltétele, hogy a felhasználó a teljes/alaplicenccel is rendelkezzen, azaz a frissítés és az alap összekapcsolódnak - önállóan értékesítette Vernornak.)

A jogi formalizmus győzelme? ■ A határozat sokakból ellenérzéseket váltott ki. Mind a használtszoftver-értékesítésben, mind az egyéb szerzői jogi oltalom alatt álló művek műpéldányainak másodlagos kereskedelmében érdekeltek attól tartanak, hogy a jogtulajdonosokat arra sarkallja majd a döntés, hogy licenceikben kifejezetten olyan fordulatokat alkalmazzanak, melyek az új teszt követelményeinek teljesüléséhez vezetnek, s így a „varázsszavak” tulajdonképpen ellehetetleníthetik az antikvár művek értékesítését.

Az Electronic Frontier Foundation képviselője Corynne McSherry úgy nyilatkozott, hogy a döntés "a jogi formalizmus győzelme a valóság fölött." Hozzátette: a "megfelelő bűvös szavak használata a gyanútlan vásárlókat bérlőkké minősíti, és ez azt jelenti, hogy elesnek a tulajdonos által gyakorolható jogoktól, így a jogszerűen szerzett szoftverpéldány értékesítésétől is."


Az aggodalmak miatt érthető, hogy a közvélemény feszült érdeklődéssel várja, vajon a bíróság következetesen alkalmazza-e a Vernor ügyben kidolgozott új tesztet. Sokak számára érdekes, hogy hasonlóan döntenek-e a jogkimerülési szabály alkalmazhatóságáról a folyamatban lévő további használtszoftver-esetekben, hisz a döntéseknek, illetve a hatásukra alakuló joggyakorlatnak számottevő hatásuk lehet az amerikai másodlagos szoftverpiac jövőjére.