Nehéz olyasmiért pénzt kérni, amit az emberek jórészt ingyen kaptak eddig. Egy brit felmérésből azonban látszik, hogy idővel mindent meg lehet szokni.
Érdekes eredményeket hozott a KPMG Nagy-Britanniában végzett éves felmérése, amely a média- és szórakoztatóipar ottani helyzetét kívánja áttekinteni. Kiderült, hogy miközben a britek kevesebbet néznek tévét, olvasnak könyveket és kattintgatnak közösségi oldalakon, a digitális tartalmakra szánt pénz összértéke növekedőben van.
A BBC 89 eurocentért mutatja meg a világ természeti csodáit
Nyílnak a pénztárcák ■ Ha hinni lehet az ezer ember bevonásával készült kutatás eredményeinek, akkor egy új trend látszik kirajzolódni: a fogyasztók hajlandóak fizetni a szerintük megfelelő minőségű online tartalomért. Ezt támasztja alá az az adat is, miszerint arra a kérdésre, hogy mi a különbség a hagyományos és elektronikus média között, már csak a válaszok alig több mint felében hangzott el az ingyenesség mint mérleget elbillentő pozitívum. Összehasonlításképpen: alig négy évvel ezelőtt ugyanez az arány bőven 80 százalék felett volt.
Évente 2 fontot
áldoz egy átlag brit fizetős mobil alkalmazásokra.
A kutatás metodológiája szerint az online tartalmakba nem csupán a digitális könyvek, a magazinok, újságok és az ezekhez kötődő mobil alkalmazások, hanem az online játékok is. Az okostelefonok és táblagépek eleterjedésének köszönhetően érezhetően megugrott a kereslet a fizetős alkalmazások iránt. Ezekre több mint duplaannyit költenek az Egyesült Királyságban idén, mint egy évvel korábban. A tavalyi felmérés még átlagosan kevesebb mint 1 fontot mutatott ki, míg 2013-ban már több mint 2 fontra nőtt az elköltött összeg. Igaz, ez éves költést jelent, tehát egyelőre aligha mérhető össze mondjuk a hagymányos tévés előfizetések nagyságrendjével. Utóbbira havi szinten több mint 10 fontot költenek a britek.
Azért még a papír az úr ■ A népszerű tévé mellett a hagyományos médiatermékek (magazinok, hetilapok, napilapok) sem tűntek még el a süllyesztőben, hiszen az említett digitális élénkülés ellenére is közel háromszor annyit, havonta kábé 6 fontot ad ki egy átlag brit ilyenre, mint e-könyvekre, online magazinokra, játékokre és fizetős mobil alkalmazásokra.
Az viszont egyértelműen látszik, hogy a fogyasztók fejében nincs bebetonozva a digitális világ ingyenessége. A kiadók ügyes termékekkel már most is képesek olyan forrásból pénzt teremteni, amely nem is létezett néhány évvel ezelőtt. A jövőben pedig ez valószínűleg csak erősödhet, hiszen a válaszadók között magas volt azok aránya, akik azért nem vesznek még online tartalmat, mert az elérhető sávszélesség még nem alkalmas azok élvezhető minőségű megjelenítésére.
