Pénteken az IBM részvényeinek árfolyama egyetlen nap alatt 8 százalékot csökkent, miután a világ legnagyobb informatikai szolgáltatója első negyedéves jelentésében a piaci várakozásokat alulmúló teljesítményről számolt be. A vállalat a március végéig tartó pénzügyi időszakban 23,4 milliárd dolláros bevételt termelt, ami éves összehasonlításban 5 százalékos csökkenésnek felel meg; a 3 milliárdos nyereség ennél kisebb mértékben, 1 százalékkal zsugorodott tavaly óta.

Apró fennakadás? ■ A visszaesést az IBM elnök-vezérigazgatója, Virginia Rometty azzal magyarázta, hogy a vállalatnak a bíztató évkezdés és az erős kereslet ellenére sem sikerült lezárnia egy sor tranzakciót a szoftverek és nagygépek (mainframe) szállításában, amelyek így a második negyedévre tolódtak. A társaság pénzügyi vezetője szerint nagyjából 400 millió dollár van az ablakban, ami reményeik szerint mindenképpen bejön, így hozzáadódik majd a következő három hónap eredményeihez.





A legjobb teljesítményt az IBM szoftveres üzletága nyújtotta, amely nagyjából változatlan forgalom mellettműködött, míg a visszafogott negyedévet hardveres üzletág sínylette meg leginkább: a Systems & Technology Group 17 százalékkal alacsonyabb bevételt jegyzett az egy évvel korábbinál. A cég különféle kezdeményezései ezzel együtt most is ígéretesen fejlődtek: a Smarter Planet például 25, az üzleti analitika 7, a cloud szolgáltatások pedig 70 százalékkal többet hoztak a konyhára.

Szabadulnak a balaszttól ■ A becsapódást némileg tompítja az IBM bejelentése, amely szerint a következő negyedévben egymilliárd dollárt szán működésének elbocsátásokkal is járó átalakítására, sőt a karcsúsítás jegyében egész üzletágaktól szabadulhat meg: a Bloomberg forrásai szerint a vállalat már tárgyalásokat folytat a Lenovóval az x86-os szerverek eladásáról. Az üzlet értékét az elemzők 2,5 és 4,5 milliárd dollár közé teszik attól függően, hogy pontosan mit is vásárolna meg a Lenovo.

Ezzel kapcsolatban a kommentárok megállapítják, hogy az olcsó, általános célú (commodity) x86-os szerverek valóban egyre inkább ballasztot jelentenek az IBM-nek, amelyeket a harmadik legnagyobb piaci szereplőként egyelőre nyereségesen visz, de folyamatosan csökkenő megtérülést ígérnek a rájuk fordított befektetések. Az x86-os blade rendszerekkel és specializált megoldásokkal azonban más a helyzet, így a várakozások szerint a társaság első körben semmiképpen sem szabadul meg teljes x86-os portfóliójától.

Mint ismeretes, a kínai gyártó az előző évtized közepén már megszerezte az IBM PC-üzletét, és eddig sikerrel sáfárkodik az örökséggel. Így a két tranzakció közötti párhuzamot nem csak az jelentheti, hogy az IBM még idejében kiszáll egy olyan, leszálló ágban lévő szegmensből, amely hosszabb távon veszteségbe fordulhat – a vállalat a múltban sem volt szívbajos az üzletágak "elengedésében", legyen szó a PC-kről, a nyomtatásról vagy a lemezes tárolókról. A Lenovo szemében a konkrét termékek mellett most is az a kompetencia és kapcsolati tőke lehet vonzó, amely biztosítaná, hogy sikeres betörhessen az észak-amerikai vállalati piacokra, ahol az ázsiai vállalatoknak eddig nem sok babér termett.