A vállalat korábban már közel 25 milliárd forintot ölt abba a belső vizsgálatba, amelyet balkáni terjeszkedésével kapcsolatos, vitatott kifizetések kapcsán folytatott. Most hasonló nagyságrendű büntetést kaphat az amerikai bíróságokon.
A Magyar Telekom végleges egyezséget kötött az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumával (DOJ) és az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelettel (SEC) a társasággal kapcsolatos vizsgálatok egyezség útján történő lezárásáról – derül ki a Budapesti Értéktőzsde oldalán csütörtökön megjelentetett közleményből. Mint arról augusztus elején beszámoltunk, a Magyar Telekom már korábban céltartalékot képzett a várható költségekre, amely a tegnapi bejelentés szerint lefedi a most kilátásba helyezett, összesen 90,8 millió dolláros (körülbelül 21,8 milliárd forintos) büntetést.

Próbaidő A DOJ vesztegetéssel és a pénzügyi nyilvántartások rendelkezéseinek megsértésével vádolja a céget, ami alapján vádiratot nyújtott be az USA illetékes körzeti bíróságán. A Magyar Telekom az egyezség értelmében elismerte felelősségét a vonatkozó ügyekben, és vállalta, hogy 59,6 millió dolláros (14,3 milliárd forintos) pénzbírságot fizet. Amennyiben a társaság tartja magát a megállapodás feltételeihez, az igazságügyi minisztérium két év múlva elejti a vádakat.

4,36 millió
dolláros bírság megfizetésében állapodott meg az amerikai igazságügyi minisztériummal a Magyar Telekom német anyavállalata, a Deutsche Telekom is, amely ellen szintén vádat emeltek a pénzügyi jelentések elkészítésére vonatkozó és a belső kontrolling szabályok megsértése miatt.
A vállalat közleményéből az is kiderül, hogy a SEC ugyancsak keresetet és egy javasolt végleges ítéletet nyújtott be a társasággal szemben, amelyekhez a Magyar Telekom hozzájárult a vizsgálat lezárásának érdekében. Ebben az esetben is vesztegetésről, illetve a pénzügyi nyilvántartásokkal és a belső kontrollal kapcsolatos rendelkezések magánjogi megsértéséről van szó, az ítélet pedig 25,2 millió dollár (6,1 milliárd forint) vagyoni előny elvonására, illetve 6 millió dollár (1,4 milliárd forint) kamat megfizetésére kötelezné a társaságot.

Balkáni kaland A vádak szerint a Magyar Telekom egykori vezetői (Straub Elek elnök-vezérigazgató, Balogh András külföldi akvizíciókért felelős stratégiai igazgató és helyettese, Morvai Tamás) egyrészt macedón hivatalnokok több millió eurós megvesztegetésében játszottak szerepet 2005 és 2006 között, megakadályozva egy új versenytárs megjelenését a piacon, és megvásárolva a kedvezőbb szabályozói elbánást. Másrészt ugyanezek a vezetők 2005-ben, Montenegróban is eurómilliókat folyósíthattak négy hamis szerződéssel az állami telekommunikációs vállalat privatizálásakor.

Fékez, de még mindig lejtmenetben a Telekom
Vietnami szolgáltató is fantáziát lát a magyar mobilpiacban
Jövőre minden budapestinek lesz 4G-s elérése

Az MTI beszámolója a SEC osztályvezetőjét idézi, aki a szervezet közleményében úgy fogalmazott: a Magyar Telekom vezetői szándékosan úgy építették fel a csalást, hogy megkerüljék a belső ellenőrzést. Később, amikor kérdések merültek fel a szóban forgó tanácsadói szerződéseket illetően, marketingszerződésekké alakították azokat, hogy elkerüljék a kivizsgálást, és meghosszabbítsák az ügyletet. A DOJ és az SEC egyébként értékelte a társaság önmagára vonatkozó bejelentéseit, alapos
belső vizsgálatát, javító intézkedéseit és együttműködését, amelyet a régóta húzódó egyezkedés során tanúsított.

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.