Ha a válságból kilábalóban lévő vállalat nem spórol egy vasat sem az informatikai kihelyezéssel, az könnyen jelentheti, hogy IT-vezetője jól végzi a dolgát.
A The Wall Street Journal egyik szerzője nemrég a Microsoft és az indiai Infosys kiszervezési megállapodásán élcelődött. Eszerint ha a Washington állam beli cég munkatársai nehezen boldogulnak valamelyik Excel táblával, nem a szomszéd szobába mennek, ahol esetleg olyasvalaki dolgozik, aki ténylegesen részt vett az Excel program fejlesztésében. Helyette inkább pár ezer kilométerre, Indiába telefonálnak, és az ottani ügyfélszolgálati munkatárs segítségét kérik. A poén elég esetlen, már csak azért is, mert normális helyeken a fejlesztőknek semmi közük az ügyféltámogatáshoz, ráadásul az Infosys szolgáltatásai is messze túlmutatnak a telefonos távgyógyításon. Azt viszont jól szemlélteti, hogy az informatikai kihelyezés (outsourcing) sokak szemében mennyire kevéssé körülhatárolt fogalom.

A BellResearch március végén közzétett kutatásából kiderül, hogy a hazai vállalkozásoknál is ugyanaz a helyzet, mint a WSJ szerkesztőségében: a tíz vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató cégek üzleti-stratégiai vezetői közül csak minden második gondolja úgy, hogy pontosan tudja, mit takar az outsourcing. Sok szolgáltatást a gazdasági döntéshozók nem tekintenek kihelyezésnek, néhány tevékenységet pedig már régen kiszerveztek, vagy soha nem is hoztak létre házon belül – mutat rá Sugár Mihály, a kutatócég vezető tanácsadója.

Valószínű, hogy a pénzpiaci válság sem segített a fogalmak tisztázásában, hiszen a kihelyezés a kedvezőtlen gazdasági helyzetben sokszor a kizárólag a költségcsökkentés eszközévé redukálódott. Azok a kihelyezési megállapodások, amelyeknek egyetlen célja a költségek lefaragása, általában igen merev feltételeket szabnak. Ez a rugalmatlanság viszont kifejezetten káros az éledező gazdasági környezetben, ahol különösen gyorsan kell mozdulni minden lehetőségre. A takarékosságot célozva elterjedt a standardizálás, aminek ugyancsak megvan a maga hátulütője.

Képzeljük el, hogy egy technológiai vállalat kutatás-fejlesztési és gyártó részlegei hasonló szolgáltatási szinten kapnak informatikai támogatást. Az előbbi esetében felesleges lehet a szükségesnél nagyobb rendelkezésre állás, ami viszont alapkövetelmény az utóbbinál; ezzel szemben a K+F részleg nélkülözni fogja például azokat a csúcshardvereket, amelyeket a termékek fejlesztéséhez és teszteléséhez használna. Az általános szolgáltatóval kötött megállapodás egyszerűbbnek tűnhet, és valóban számottevő megtakarításokhoz vezet, míg a szóban forgó vállalat üzletmenetére nincs különösebb negatív hatással – legalábbis kezdetben. Mire pedig észbe kapnak, talán már késő lesz.

Újabban már a szolgáltatásként kínált szoftverek (SaaS) és a számítási felhő (cloud computing) modellek is komolyan befolyásolják az informatikai kihelyezések piacát. A változás ebben a tekintetben többet jelent a válság előtti „békeidőkhöz” való visszatérésnél. Bár ismét érvényre jut az az elv, hogy az outsourcing nem – vagy nem elsősorban – a költségek csökkentéséről szól, az új megközelítések a szolgáltatók és a megrendelők részéről is szemléletváltást követelnek.

Érdekes módon az IT-vezetők dolga a válságból való kilábalással válik egyre nehezebbé. Legfontosabb feladatuk már nem egyszerűen a kiadások lefaragása, hanem ismét azt várják tőlük, hogy az informatika tényleges, kézzelfogható üzleti értéket teremtsen. Ez nagy lehetőségnek tűnik, de rendelkezésükre álló eszközök  választéka már-már nyomasztóan széles. Ugyanígy a pénzügyi vezetők sincsenek könnyű helyzetben, mivel az elkövetkező időszak kiszámíthatatlan feltételei között kell összehangolniuk a megtakarítást és  befektetést célzó kezdeményezéseket. Az informatikai kihelyezés ilyen körülmények között fontos és érzékeny terület lehet, hiszen egyszerre szolgálhat a fejlődés és a költségcsökkentés eszközéül.

A kifejezetten outsourcing területre szakosodott Horses for Sources kutatócég szerint egy darabig még a „munkaerő adás-vétel” dominálja az outsourcing-piacot, azonban a versenyképes szolgáltatóknak egyre több és színvonalasabb konzultációs munkát kell végezniük – vagyis rákényszerülnek, hogy megtanuljanak eligazodni az ügyfelek működési területén, plusz üzleti vagy minőségi értéket biztosítva nekik. Sok szakértő az outsourcing-szerződések újratárgyalását várja, ám ezúttal nem az árak csökkentése, hanem a megtakarítások reményében vállalt "kényszerzubbony” eltávolítása lesz a cél. Úgy tűnik, ez a trend itton is érvényesül – kíváncsiak voltunk, hogy fest a válság utáni outsourcing piac helyzete a hazai szolgáltatók szemével.

Juhász Lajos vezérigazgató, NAVIGATOR Informatika Zrt.

A NAVIGATOR szerint a válságból való kilábalással milyen lényeges változások várhatók az IT-outsourcing piacon?

– Az IT-outsourcing piacon a vállalati költségcsökkentés előtérbe kerülése és az új érdeklődők számának átmeneti növekedése ellenére sem emelkedett jelentősen az informatikai erőforrás-kihelyezések száma. Megnőtt azonban a szerződéskötések átfutásának ideje, és jelentős mértékben csökkentek a szolgáltatási díjak. A piac szemponjából kulcsfontosságú, hogy a vállalatok észrevegyék az IT-outsourcing megtakarítási potenciáin kívüli, egyéb előnyeit – mint az információbiztonság, az üzembiztonság, a transzparencia és a kiszámíthatóság –, és nyitottak legyenek az innovatív megoldásokra. Az egész IT-outsourcing piacra kedvező hatással lehet, ha a vállalatok felismerik, hogy ezek a tényezők mennyire fontosak a válságból való kilábalásban.

2010 második felében várunk változásokat a piacon: tovább nőhet az informatikai erőforrás-kihelyezés és a virtualizáció iránti igény, valamint a vállalatok egy stabilabb gazdasági környezetben várhatóan ténylegesen elfogadják, és alkalmazzák az innovatív megoldásokat.

A hazai piacon hogyan érvényesülnek az új IT-outsourcing trendek?

– Számos fórumon foglalkoznak Magyarországon az új IT-outsourcing trendekkel, de véleményem szerint ez csupán az ismerkedési fázis, a gyakorlatban egyelőre nagyon kevés vállalatnál alkalmazzák. Például kiemelten fontos lenne a magasabb szintű szellemi tanácsadás és konzultációs szolgáltatások, azonban mi úgy tapasztaltuk, hogy a vállalatok többek között egyelőre ezzel próbálnak költségeket csökkenteni.

Az elkövetkezendő időszakban a vizualizációs szoftverek, valamint az információkat tároló központi kiszolgáló szerverek virtuális konszolidációja kerül a középpontba. A szerver virtualizáció mellett a hosszú távú cél mindenképpen a teljes informatikai vertikumot lefedni képes IT-virtualizáció, mivel vállalati szinten így lehet jelentősebben fokozni a megtakarítást és ezzel nagyobb hatékonyságot elérni.

Ormosi Viktor üzletágigazgató, HP Enterprise Services

A HP szerint a válságból való kilábalással milyen lényeges változások várhatók az IT outsourcing piacon?

– Az elmúlt két esztendőben – feltehetően a válság hatására – a vállalatok részéről drasztikusabbak lettek a költségmegszorítási elvárások a támogató szervezetekkel, így az informatikával szemben is. A költségnyomás miatt az informatikai vezetők olyan megoldásokat kerestek, amelyekkel az adott probléma – például egy szerver élettartamának meghosszabbítása – hatásait lecsökkenthetik, vagy akár 1-2 évvel is eltolhatják.

A tulajdonosi szerkezettől függően másképpen reagálnak az egyes vállalatok Magyarországon. A külföldi tulajdonban lévő leányvállalatok számára "céges policy" formájában érkezik az iránymutatás, hogy miként kell működni, milyen termékre kell összpontosítani, és milyen eszközökkel kell a költségstruktúrát átalakítani. A magyar kkv-knél a válság kezelése a helyi vezetőségtől függ. Ez egyrészről hátrányos, hiszen mindent helyben kell kitalálni, másrészről lényegesen nagyobb szabadságot ad, hogy a helyi piaci környezetre adaptálva kell módosítani a stratégiát.

Magyarországon nem jellemző a teljes körű outsourcing, a vállalatok inkább modulárisan építik fel a működésüket, és a belső IT üzemeltetés mellett outsourcing partnereknek adnak ki egyes területeket. Azonban fontos megjegyezni, hogy válság hatására nem elsősorban az informatikai outsourcing, hanem az üzletifolyamat-kihelyezés (Busines Process Outsourcing) érezhető nagyobb mozgás. Ilyenkor is fontos azonban, hogy egy megalapozott üzleti terv alapján történjen meg a folyamat kiszervezése, és külső tanácsadóval mérjék fel a változtatás révén remélhető üzleti előnyöket, a belső szervezetnek ugyanis nem minden esetben áll érdekében a kiszervezés, és nem is feltétlenül tudja felmérni a cég teljes egészére jelentkező üzleti előnyöket.

A hazai piacon hogyan érvényesülnek az új IT-outsourcing trendek?

– A magyar piacra mind a mai napig a proaktív értékesítés a jellemző, azaz nem szokták a cégek a szolgáltatókat keresni, hanem az outsourcing szolgáltatónak kell hosszan ecsetelnie a kiszervezés előnyeit, hogy meggyőzze az üzleti döntéshozókat. Szemben bármely nyugat-európai, így például a német piaccal, ahol az HP-hez és más szolgáltatókhoz is folyamatosan érkeznek az ajánlatkérések a vállalatok részéről. Ezzel együtt sokkal érettebb a piac, mint pár évvel ezelőtt, hiszen a valódi piacgazdaság megjelenése óta hazánkban elég idő telt el ahhoz hogy a vállalatok döntéshozói  nyitottak legyenek arra a szemléletre, amely elsősorban azt tekinti szem előtt, hogy az egyes szolgáltatási funkciók miként tudják segíteni az üzleti működést, és mi a megfelelő ár-érték arány ezen területek összköltségére.

A legfontosabb érv az outsourcing szolgáltatást igénybe vevő cégeknél mégsem közvetlenül a költségek csökkentése, hanem az, hogy a szolgáltatással kapcsolatos kockázatok ne növekedjenek a rá fordított összeg zsugorodásával; a szolgáltatók ezen a téren tudnak hozzáadott értéket nyújtani. Valójában megtakarítás nélkül nem is lehetséges kiszervezésben gondolkodni: az outsourcing révén felszabaduló erőforrásokat a vállalat olyan invesztíciókra fordíthatja, amely révén a jövőben ismét meglóduló piacon növekedést érhet majd el. A meglévő outsourcing szerződések esetében az ügyfelek jelenleg is folyamatosan számos új igénnyel állnak elő, ami lehet a volumen kiterjesztése, a szerződés idejének meghosszabbítása vagy akár a terjedelmének kibővítése – mindezt a működési kockázatok növekedése nélkül tudják megtenni.

A korábbi időszakhoz képest érezhető a változás a sajátköltség számítás területén is, hiszen korábban az ügyfelek nem voltak hajlandók kiteríteni lapjaikat, hogy a belső üzemeltetésben az adott informatikai funkció mennyibe került. Most azonban már részletesen megadják a saját költségeket, és ehhez képest kérik azt, hogy a kiszervezéssel mondjuk 15 százalékot takarítson meg a szolgáltató. Megítélésünk szerint a költségcsökkentési hullám már elérte az outsourcing szolgáltatókat is, mert az ügyfelek és más magyarországi informatikai vezetők egybehangzóan a szállítói költségek csökkentését jelölték meg a legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb útnak. Ez nagyobb megrázkódtatások nélkül végbe is megy, hiszen minőségromlás nélkül tudnak megtakarítást elérni azáltal, hogy a professzionális szolgáltató – amelynek ez a fő szolgáltatási területe – hatékonyabban allokálhatja az erőforrásokat, és az ebből keletkező megtakarítást képes megosztani, figyelembe véve a saját profitelvárásait és az ügyfelek költségcsökkentési igényeit. Sokszor a szolgáltató a szerződéses időtartam meghosszabbítása mellett adja meg a kért csökkentést.

Az elmúlt években megjelent jelentős szereplők sem Magyarországon, sem a világon nem változtak, a hazai piacon pedig meghatározó az a tendencia, hogy a nagy multinacionális cégek kelet(ebb)re telepítik kiszolgáló szervezetre bízható tevékenységeiket. A multinacionális vállalatok számára gyors eredményt jelenthet, ha a jól definiált üzleti folyamataikat – IT, adminisztratív területek – alacsonyabb költségű országba telepítik. Ennek a tendenciának továbbra is az egyik haszonélvezője a kelet-közép-európai régió. Természetesen Magyarországnak ezen a piacon komoly harcot kell vívnia a szomszédos országokkal, azonban ez a verseny az egyes gazdaságokra is pozitív hatást gyakorol.

(A cikk szerkesztett formában a Figyelő IT Trend 2010. májusi számában jelent meg.)

MI-vel védenék a britek az internetre szabadított óvodásokat

Az illetékes hatóság felmérése szerint egyre több kisgyerek jelenik meg a világhálón, akiknek a szülei is egyre nagyobb szabadságot engednek a digitális térben.
 
Hirdetés

Adathelyreállítás pillanatok alatt

A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.

Hol, milyen adatokat és hányszorosan tároljunk ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk szervezetünk működését egy nem várt adatvesztési incidens esetén is?

a melléklet támogatója az EURO ONE Számítástechnikai Zrt.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.