Ritkán látható egyetértésben kampányolnak olyan IT-s riválisok, mint például az Apple és a Samsung, vagy éppen a Microsoft és a Google. Az európai illetékeseknek címzett nyílt levelet mellettük számos más informatikai óriás jegyzi az Inteltől a Ciscón át a HP-ig, de van iparágon kívüli szereplő is, mint például az Adidas. Az impresszív lista jelzi, hogy igen komoly témáról van szó: nevezetesen a szabadalmi trollok potenciális garázdálkodásának megakadályozásáról.

Trollkodásra ösztönöz?

Az apropót az EU tavaly bejelentett harmonizációs törekvése adja, amelynek keretében 2014-ben egységes alapokra helyezik a jelenleg tagállami szinten lévő szabadalmi bejegyzések kérdését. A levelet aláíró vállalatok attól tartanak, hogy a széttagolt európai helyzetet felszámolni igyekvő rendszer nem kívánt mellékhatásaként a szabadalmakat kizárólag a pereskedés reményében felvásárló személyek és cégek (más néven trollok) szabad rablást rendezhetnek.

A patent trollok olyan szabadalom-felvásárlók, akik a szóban forgó találmányokat nem hasznosítják, hanem kereskedelmi termékekkel rendelkező társaságokat perelnek be a haszon reményében. Ez a fajta "üzlet" különösen az USA-ban virágzik, ahol az ottani szabadalmi rendszeren tulajdonképpen bármi keresztülmehet, és az eljárásoknak különösebb anyagi vonzata sincs. Az illetékes hivatal kezd megfulladni a néha teljesen értelmetlen beadványok tengerében (például botot is adtak be találmányként), és már milliós hátralék halmozódott fel, miközben évente több százezer új beadvány érkezik.

A techcégek most attól tartanak, hogy az Unióban bevezetendő egységesítés miatt itt is felütheti a fejét az USA-ban több tízmilliárd dolláros tételben űzött pereskedés. Kritikát fogalmaztak meg például azzal kapcsolatban, hogy lehetőség van egy ügyet két külön eljárásban tárgyalni. Az egyik dönt a szabadalom érvényességéről, a másik pedig magával a szabadalomsértés tényével. Így előfordulhat, hogy utóbbi megállapítja a szabadalomsértést és Európa-szerte elrendeli az ezzel járó intézkedéseket (például a termék forgalmazásának betiltását), míg a másik, később határozó testület pedig arra jut, hogy nem is érvényes az a szabadalom, amely alapján az ügyet indították.

Szigorúbb szabályok

A nyílt levélben megfogalmazott aggodalom ugyan logikus gondolatmeneten alapul, azonban azt nem árt figyelembe venni, hogy Európában lényegesen szigorúbb feltételeknek kell megfelelni egy-egy beadványnak ahhoz, hogy az átmenjen az illetékes testületen. Ráadásul költéségek szempontjából sem jelentéktelen a különbség a tengerentúli és az itteni gyakorlat között. Ez utóbbit ugyan valószínűleg tompítani fogja a jövőre életbe léptetendő új rendszer, hiszen nem kell minden egyes országban külön eljárásokat kezdeményezni, de még így sem lesz ingyen a szabadalmaztatás.

Ezek a tényezők megnehezítik a szabadalmi trollok európai ténykedését, de nem elképzelhetetlen, hogy az EU hallgatni fog a kritikára és néhány pontban változtat a jelenleg tervezési fázisban lévő rendszeren. Az olyan amerikai eseteket, amikor teljesen jogtalanul készítenek ki reményteljes cégeket a jogi csatározással mindenesetre jó lenne elkerülni a szabadalmi szempontból egységesített Európában.