Hétfőn a képviselők 313 igen és 52 nem szavazattal fogadták el a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit.

Védik a nemzeti vagyont ■ Az elfogadott javaslat szerint a nemzeti adatvagyon fogalma azon adatfajtákra terjed ki, amelyek hozzáférhetőségének védelméhez kiemelt közérdek fűződik, vagy azt az "adatalanyok" alapjogainak védelme indokolja.

Az új törvény a jogalkotó szerint biztosítja, hogy a jövőben az állampolgárok és a vállalkozások adatait csak az állam, vagy az állam száz százalékos tulajdonában álló társaság kezelheti csak. A Fidesz témában kiadott sajtóközleménye úgy fogalmaz, hogy ezzel megszűnik az a tűrhetetlen állapot, hogy privát cégek állami nyilvántartásokat kezelnek, mint például az megtörtént az egészségügyi, a bűnügyi, és a lakcímadatok nyilvántartása esetében.

Nyitrai Zsolt, az NFM infokommunikációs államtitkára elmondta: "pontot tettünk a biznisz-adatkezelés végére, és külön örülök annak, hogy a kormánytöbbség kétharmados többségénél jóval nagyobb támogatottságot élvezett ez a törvény. Ez azt mutatja, egy igazi, pártokon túlnyúló nemzeti ügyet sikerült megoldanunk, törvényileg garantáljuk az adatkezelés biztonságát, nem mellesleg milliárdokat spóroltunk meg az adófizetőknek".

Eladni ettől még lehet ■ A legnagyobb kormányzó párt közleménye arra nem tér ki, hogy az eddigi felhatalmazás továbbra is érvényben marad, miszerint a nyilvántartásból harmadik fél megvásárolhatja azoknak az állampolgároknak az adatait, akik ezt előzőleg nem tiltották le.

A most elfogadott törvényről egyébként láthatóan nem egyeztettek a javaslat benyújtói az adatvédelmi biztossal, aki nyílt levélben fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőjéhez, Fellegi Tamáshoz. Jóri András levelében hangsúlyozza, hogy a törvényjavaslat céljával, az adatok fokozott védelmével egyetért, ám a megfogalmazással kapcsolatosan számos kritikával illeti azt.

Kérdések és aggályok ■ Az adatvédelmi biztos szerint nem egyértelmű, illetve ellentmondásos a szövegben az, hogy pontosan mit is kell érteni a nemzeti adatvagyon fogalma alatt. Jóri levelében azt is kifogásolja, hogy a minősített adatnak nem minősülő adatok feldolgozásához használt informatikai rendszerre vonatkozó rendelkezés nincs összhangban a hatályban lévő joganyaggal, így ennek rendezése további jogszabály-módosítást kíván.

A biztos továbbá kiegészítené a törvény azon részét, mely szerint az elektronikus adatfeldolgozást végző a tevékenysége során bekövetkezett biztonsági eseményekről köteles lesz tájékoztatni az adatkezelőt. Véleménye szerint a törvénynek "a biztonsági események kivizsgálását, és a vizsgálat megállapításainak nyilvánosságra hozatalát is elő kellene írnia, hiszen a nemzeti adatvagyon sorsa, állapota, kezelése olyan közügy, amelyről indokolt a közvéleményt tájékoztatni".