Az MTA kutatói az IBM megbízásából mértek fel kilenc vidéki várost többek között a fejlettség, az innovációs adottságok és az erőforrások kihasználásának hatékonysága szempontjából. Az eredmények szerint Szeged a „legokosabban” működő város, de ennél fontosabb, hogy számos konkrét terv is megfogalmazódott a települések élhetőbbé tételére.
2050-re a világ teljes népességének 70 százaléka él majd városokban. A világ vízfogyasztásának emelkedése szintén jelentős: az elmúlt száz évben hatszorosára nőtt, mely duplája a lakosság növekedési ütemének. Mindannyiunknak szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy ez a rengeteg ember hogyan élhet együtt szervezetten, hogyan juthat hozzá a megfelelő típusú és minőségű szolgáltatásokhoz.
Ezekre a kihívásokra próbál (nyilván informatikai vonatkozású) megoldásokat keresni az IBM, amely tavaly indította el a
Smarter Cities, azaz Jól működő városok elnevezésű kampányát, amelynek a társadalmi párbeszéd is részét képezi.
Ennek keretében a cég felkérésére az MTA Regionális Kutatások Központjának Nyugat-magyarországi Intézete elkészített egy tanulmányt, amely kilenc vidéki városunknál mérte fel, mennyire működnek jól, okosan.
Okos szempontok ■ Egy város a tanulmány alapján attól lehet okos(abb), élhetőbb, ha sikerül az emberi tőkébe, a hagyományos és modern (információs és kommunikációs) infrastruktúrába tett befektetéseivel ösztönöznie a fenntartható gazdasági fejlődést és a magas életszínvonalat, miközben a természeti erőforrásokat bölcsen kezeli.
A kutatók a keretes részben taglalt szempontok alapján egy 0-tól 10-ig terjedő skálán határozták meg az egyes városok teljesítményét. Eszerint a kilenc vidéki település közül Szeged végzett a legjobban (6,87 pont), de nem sokkal maradt le Veszprém (6,76) és Pécs (6,69) sem. Ez nem is rossz eredmény Stockholm vagy Koppenhága jellemzően 7,4 pont körüli értékéhez képest.
A városok "élhetősége" alrendszerenként
(a kép kattintásra nagyítható)
Tervek és pályázatok ■ A rangsor persze csak egy mutatószám, a lényeg a városban élők életkörülményeinek folyamatos javítása lenne. Ezzel kapcsolatban a tanulmány kiemeli, hogy az okos város típusú projektekhez nemzetközi (főként európai uniós) és hazai támogatási rendszerek is biztosítanak külső erőforrásokat.
A magyar kormány információs és kommunikáció technológiai fejlesztési tervei leginkább kézzelfoghatóan a 2011-2014 közötti kormányzati ciklusra szóló Digitális Megújulás Cselekvési Terv dokumentumban jelennek meg. Akciójavaslatai a gazdaság talpra állítását, a versenyképesség növelését és a polgárok kényelmét szolgálják. Finanszírozásához az Új Széchenyi terv biztosít majd forrásokat, illetve számítanak európai uniós forrásokra, valamint vállalkozói önrészre is.
Informatikai megoldásokkal számos ilyen projektet remélnek megvalósítani az elkövetkező években, jórészt már kész, külföldi tapasztalatokra alapozva. Az érintett területek közé tartozik a közlekedési rendszerek modernizációja, az intelligens városüzemeltetés, a turisztika fellendítése (például városi kártyák bevezetésével), vagy éppen az elektronikus ügyintézés.
