Amikor tavaly, az iPhone 4S bejelentésén elsőként bemutatkozott a Siri, az iOS 5-be épített beszédfelismerő okos asszisztens, a világ egyik fele el volt ragadtatva az újdonságtól, mások pedig kissé korainak tartották a néha még bizonytalanul működő szoftver megjelenését. Volt azonban olyan is, akinek konkrétan egész világát összetörte a hír, az illetőt Michael Phillipsnek hívják, és már majdnem bejelentett valami hasonlót évekkel korábban.

Rögös út a szakadékig ■ Phillips cége három évtizede dolgozott a hangfelismeréssel kapcsolatos fejlesztéseken. 2006-ban társalapítóként szállt be a Vlingo nevű cégbe, amely az addigi kutatások alapján a hangfelismerés gyakorlati alkalmazásán kezdett dolgozni, és állításuk szerint mindössze két-három évre voltak a teljes körűen használható megoldás bemutatásától.

A célegyenes közelében, 2008-ban aztán kaptak egy határozott hangú levelet a Nuance nevű, hasonló téren dolgozó vállalattól, amely felszólítja őket, hogy a megfelelő szabadalmak hiányában (melyeket a Nuance birtokol) hagyjanak fel a beszédfelismerés területén végzett munkájukkal. A szabványbirtokos két lehetőséget adott Phillipsnek és kollégáinak: vagy eladják a céget a Nuance-nak, vagy per lesz a dologból. A Vlingo a jogi utat választotta, így a Nuance beadta első keresetét, majd ezután még ötöt.


A jogi csatározásból tavaly lett bírósági ügy, ám addigra Phillips kutatásra és fejlesztésre félretett dollármilliói a jogi költségekre szivárogtak el. Végül a bíróság a Vlingónak adott ugyan igazat, ám addigra hárommillióval volt kevesebb a cég kasszájában, a cég ellehetetlenült, így végül - győzelem ide vagy oda - a Vlingo mégis beolvadt a Nuance-ba. "A világ megváltoztatásának küszöbén belefulladtunk a jog mocsarába" - összegezte keserűen Phillips a tényeket.

20 milliárd dollár

mehetett el becslések szerint csak az okostelefonok piacán szabadalmakkal kapcsolatos kiadásokra, perekre.

A jog az ész előtt ■ A Vlingo csak egy a szabványügyi jogi hercehurcák áldozatai közül, és a fenti történethez hasonlók egyre gyakrabban bukkannak fel. Az elmúlt évtizedekben szédítő sebességgel kerültek elő világmegváltó ötletek, új technológiák, ám ezt a folyamatot most minden eddiginél jobban lelassítják a szabványokon és szabadalmakon alapuló erőfitogtatások. Az Apple és a Samsung pereskedése kiváló példa minderre: ahelyett, hogy az új megoldások évente fordítanának egyet a technológiai fejlődés kerekén, szabadalmakra hivatkozva, ám tulajdonképpen tisztán a versenytársak ellehetetlenítésére törekedve egymásra fókuszálnak a gyártók.

A Stanford Egyetem egyik elemzése szerint csak az okostelefon-piacon már húszmilliárd dollár fölött jár a szereplők szabványokra, szabadalmakra és ezekkel kapcsolatos jogi csatározásokra elköltött összege: ez nyolc Mars-kutató küldetés finanszírozására lenne elegendő...


Tény, hogy a szabadalmi rendszer nélkül káosz alakulna ki a piacon, bárki kihozhatná egy sikeres termék vagy technológia tökéletes másolatát és pénzt csinálhatna belőle. Azonban a szakértők szerint a teljes szabadalmi rendszert át kellene értelmezni az informatika és távközlés területén, itt ugyanis már nem használható a "te autód lökhárítója nem lehet olyan, mint az enyém" gyakorlat. Jól működik mindez sok helyen, például a gyógyszeriparban, ahol sokkal egyszerűbb meghatározni a szabadalmakat: adott egy gyógyszer kémiai képlete, innentől egyértelmű, hogy ugyanezt a képletet más nem használhatja saját készítményében.

A fenti esetben viszont a szabadalom (persze lesarkítva) csak arra vonatkozik, hogy "a felhasználó egy mobil számítógépbe beszél, amely a szavakat a billentyűzeten bevitt szavakhoz hasonlóan alakítja át". A szabvány itt nem tartalmazza egyértelműen, hogy mindez milyen módon, milyen megoldásokkal, technológiai eljárásokkal történik, pedig nagyon valószínű, hogy a Nuance és a Vlingo módszere nem teljesen ugyanazokon az alapokon működött, épp csak ugyanazt a célt szolgálta. Ugyanez a helyzet az Apple által levédett formulák közül sok esetében: a pereskedésben előkerült a menük ujjal történő görgetésétől az ikonok elrendezéséig sok minden. Szakértők szerint ez olyan, mintha a Ford száz éve megtiltotta volna minden más autógyárnak, hogy gumikerekeket meghajtó járműveket állítsanak elő.


Elnyomott kicsik ■ A Nuance és a Vlingo harcaihoz visszatérve látható a szabadalmi rendszer egyik legrosszabb hozadéka: nem a találmány valódi értéke, hanem a cégek mögött álló pénzügyi (és ezáltal jogi) hatalom dönti el, kinek a neve kerül végül a találmányok történelemkönyvébe. Amikor az Apple bejelentette a Sirit, a Vlingo szellemi tulajdonát már beolvasztó Nuance részvényei 70 százalékot ugrottak felfelé - méghozzá épp azért, mert a Siri mögött álló technológia egy része Vlingo-fejlesztéseken alapult, így a Nuance jogilag Apple-partnerré vált.

Michael Phillips egy ideig a Nuance alkalmazottjaként dolgozott, méghozzá azon, hogy régi cége beolvasztásának folyamatában segédkezzen. Idén szeptemberben azonban a The New York Times szerint kilépett, és úgy döntött, elhagyja a hangfelismerési piacot, amelyben évtizedeket töltött. Most olyan munkakörnyezetet keres, ahol kedvezőbben fújnak a szabadalmi szelek.