A közelmúltban újabb verziói jelentek meg a legnépszerűbb nyílt forrású irodai programcsomagoknak, a LibreOffice-nak és az OpenOffice-nak. Bár itthon elsősorban a pénzszűke és a jogszabályi előírások miatt várható az open source csomagok terjedése, a szakemberek szerint a nyílt dokumentumformátum, illetve a nyílt forrású szoftverek segítséget nyújthatnak az óriási mennyiségű információáradat értelmezésében, illetve elemzésében.
A Sun Microsystems közel 13 évvel ezelőtt, 1999-ben tette közzé a StarOffice forráskódját, hogy nyílt forráskódú fejlesztői közösséget építsen a programhoz, amely az évek során a második legnépszerűbb irodai szoftvercsomag lett a Microsoft Office családja mögött. A Sun 2010-ben történt felvásárlását követően a projekt legfőbb támogatója az Oracle lett. A Sun felvásárlása körüli bizonytalanság azonban hamar OpenOffice projekt tagjait is cselekvésre sarkallták: komoly támogató vállalatok, például a Novell, a Google, vagy a Canonical bábáskodása mellett létrejött a The Document Foundation alapítvány, ami a LibreOffice név alatt vitte tovább az OpenOffice leágazását.

Az Oracle hosszas vívódás után - látva a fejlesztői közösség elpártolását - 2011 júniusában úgy határozott, hogy átengedi a forráskódot a nyílt forrású projekteket koordináló Apache Software Foundationnek. Bár a korábbi támogatók nagy része továbbra is a LibreOffice mellett tart ki, az immár Apache OpenOffice megjelenő szoftver mellé is olyan nehézsúlyú szereplők sorakoztak fel, mint az IBM, amely az idén év elején bejelentette: felhagy a saját - korábban a szintén az OpenOffice.org egyik leágazásaként létrehozott - Lotus Symphony ingyenes irodai szoftvercsomagjának fejlesztésével, és annak kódját felajánlotta az Apache OpenOffice közösségének, így lehetővé válik a két kód egyesítése. 

Azt nehéz megmondani, hogy jelenleg hányan használnak világszerte nyílt forrású irodai szoftvercsomagokat: a The Document Foundation becslése szerint a LibreOffice teljes felhasználói bázisa 25 milliót tesz ki;  az OpenOffice különbőző verzióit korábban már 100 milliós nagyságrendben töltötték le.

Felgyorsulhat a fejlesztés  Az továbbra sem tiszta, hogy a két fejlesztői közösség "csatájából" végül ki kerül ki győztesen; sokan azon a véleményen vannak, hogy nincs is értelme győztest hirdetni, ellenkezőleg, a nagyobb verseny jobb alkalmazásokhoz vezet. A LibreOffice mellett nagyobb fejlesztői közösség mellett a nagyobb felhasználói bázist szokták emlegetni - az Oracle totojázása miatt tízmilliós nagyságrendben váltottak a felhasználók -, míg az OpenOffice esetében hosszabb távon a megengedőbb licencelés segítheti az innováció fenntartását, illetve a non-profit és a kereskedelmi felhasználást is (LibreOffice: LGPL, OpenOffice: Apache Licence). 

Don Harbison, az IBM Open Document kezdeményezésért felelős programigazgatója a Bitport kérdésére az IBM év eleji orlandói Lotusphere konferenciáján úgy nyilatkozott: az OpenOffice új - valószínűleg 4.0-ás sorszámmal megjelenő - verzióját a tervek szerint valamikor július és szeptember között adhatják ki. Már a rendezvényen is demonstrálták, hogy a Symphony funkciói miként jelennek majd meg az Apache OpenOffice 4-ben.

Az IBM szakértője szerint az OpenOffice fejlesztése jelenősen felgyorsulhat azt követően, hogy az eddig a saját Symphony szoftvercsomagjukon dolgozó fejlesztők immár az Apache OpenOffice fejlesztésén dolgoznak. Az ingyenes verzió mellett egy nagyvállalati kiadást is terveznek Apache OpenOffice IBM Edition néven, amelyben például egy közösségi kiegésztés is készül.

Az irodai szoftverek globális piacának várható változása

 

Szemléletváltás a kormányzatoknál  Bár az előrejelzések szerint az irodai szoftverek piacán hosszabb távon sem fogja megtörni a Microsoft hegemóniáját sem a Google online dokumentumkezelő alkalmazása, sem a nyílt forrású megoldások, költségcsökkentési okokból vagy éppen a szállítói függőségből való szabadulás reményében egyre több kormányzat fordul a nyílt forráskódú szoftverek, illetve a nyílt dokumentumformátumok felé, Malajziától Indián és Brazílián át Kolumbiáig és Peruig.

A Microsoft részesedésének változása az irodai szoftverpiacból


Európában Dániában, Franciországban, Németországban nagy a támogatottsága a nyílt dokumentumformátumnak, illetve az open source szoftvereknek. A nyílt forráskódú szoftverek használatáról és a nyílt szabványú dokumentumformátumokról a múlt év végén született itthon kormányhatározat. A költségvetési szervezeteknek ez alapján erősen ajánlott az irodai szoftverek nyílt forráskódúakra való cseréje is. Úgy tudjuk, egyelőre tömegesen nem indult el a közigazgatási intézményeknél csere. Erre nem is feltétlenül van szükség, a határozat ugyanis kétféle dokumentumszabványt is elfogad, az OpenDocument Format (ODF) mellett a Microsoft nyílt verziójú Open XML-jét is. 

Vályi-Nagy Vilmos,
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára a Bitport által rendezett CIO Hungary 2012 konferencián is úgy fogalmazott: a kormány számára nem csak pénzügyi, hanem versenysemlegességi kérdés is a nyílt dokumentumformátumok előírása, mivel a hazai piaci szereplőket lénygesen nagyobb mértékben lehet akkor támogatni, ha a nyílt forráskódú megoldások iránt nyitottabbak. Hozzátette: ez nem jelenti, hogy az állam egyik vagy másik megoldás mellett állást foglal, de azt sem, hogy - amint az a múltban történt -, elkötelezik magukat egyik vagy másik megoldás mellett és csak abban hajlandóak gondolkodni. 

Az információt nem szabad bezárni  Doug Heintzman, az IBM Software Group Lotus szoftverekért felelős stratégiai igazgatója a Bitportnak elmondta: az IT vezetők és a közigazgatási szereplők számára fontos, hogy a tulajdonosi szoftverek mellett nyílt megoldásokat is választhatnak. A közigazgatásnak fontos feladata, hogy a különböző dokumentumokat megőrizze, amire jogi és történeti szempontból is szükség van. - A legtöbb országban ez az időablak 60-200 év között van. Ha a dokumentum egy tulajdonosi szoftverbe van "bezárva", azaz a megnyitásához egy olyan alkalmazás szükséges, amely felett egy szállító szellemi tulajdona, ez elfogadhatatlan. Emiatt van szükség arra, hogy olyan szabadon elérhető szoftverek álljanak rendelkezésre, amelyekkel akár 60 év múlva is meg lehet majd nyitni a dokumentumokat - hangsúlyozta Douglas Heintzman.

A másik indok gazdasági: a dokumentumok a legtöbb szervezet - ez különösen igaz a közigazgatásra - nélkülözhetetlen részét képezik abban az értelemben, hogy ebben a formában tárolják és továbbítják az információkat, illetve az ötleteket. Emiatt ezen a téren fokozottan érvényes a hálózati effektus: ha valamelyik szervezet egy adott formátumban dolgozik, vagy tesz közzé inforációkat, akkor ez más szereplőket is arra szorít, hogy egy tulajdonosi szoftvert vásároljon meg annak érdekében, hogy meg tudja nyitni az adott dokumentumot.

Egyes országokban ezért azt mondták, hogy nem etikus arra kényszeríteni bárkit, hogy egy kereskedelmi szoftvert kelljen megvásárolnia az ügyintézéshez. Másrészt a kormányzatok számára is óriási kiadást jelent, hogy a hivatalok együttműködése miatt mindenhová meg kellett venni az adott irodai alkalmazást, az ehhez szükséges PC-t és operációs rendszert. Európában ez még nagyobb elégedetlenséget okozott, hiszen az európai kormányok joggal érezhették úgy, hogy egy amerikai szállító monopolisztikus helyzet miatt az indokoltnál többet kell fizetniük. 

Douglas Heintzman szerint van egy harmadik szempont is, amit különösen érdekes, és ahol a valódi értékteremtés képbe jön. Az óriási számban előállított dokumentumok közötti összefüggések és kapcsolatok megértése ma már lehetséges a fejlett analitikai eszközök révén. Az egyik leglátványosabb példa a Watson szuperszámítógép küzdelme volt a Jeopardy vetélkedőben.  

Most jelennek meg olyan új modellek, amelyek lehetővé teszik a közös szerkesztést, illetve a csoportmunkát, a mobil felhasználást és lehetővé teszik a jogszabályoknak megfelelő biztonságos archiválást - mindezeknek is meg kellett felelnie az új dokumentumformátumnak. A közösségi média, az analitikai és információmenedzsment eszközök felemelkedésével a különböző elemek immár jól kiegészítik egymást, és azok az értékek, amelyeket néhány évvel ezelőtt az ODF megalkotásakor megterveztek, a következő években egyre inkább kézenfekvő lesz.

A kormányzatoknál olyan sok a dokumentum és a jogszabályi megfelelési kényszer, hogy amennyiben elemezni tudják a felhasználói szokásokat, jelentősen javíthatják a közigazgatás működésének hatékonyságát - tette hozzá az az IBM Software Group Lotus szoftverekért felelős stratégiai igazgatója.

Három hónap alatt kell felkészülni a nyílt szabványokra
Egyre többen támogatják a nyílt forráskódú szoftvereket 

Az USA már a kínai drónokat is biztonsági kockázatnak tartja

Az amerikai-kínai vámháború és a Huaweire zúduló kormányzati-vállalati össztűz közepette szinte mínuszos hír, hogy az USA belbiztonsági minisztériuma figyelmeztetést adott ki a kínai gyártású drónokkal kapcsolatban is.
 
Ha nem sikerül megválaszolni azokat a biztonsági kihívásokat, amelyek az informatikai fejlesztések még mélyebb integrációjával járnak, nem teljesedhet ki a gyártóipar negyedik forradalmát elhozó trend. Lehetőségek és buktatók.
A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.