Egyre több példát lehet találni szerte a világon, hogy a kormányok a hagyományos kereskedelmi szoftverekkel szemben a nyílt forrású megoldásokat támogatják. Az Európai Bizottság 2011-2013-as stratégiájában javaslatként szerepel az elfogadott és jól dokumentált szabványok támogatása, és a nyílt forráskódú megoldások alkalmazása olyan területeken, ahol az egyértelmű előnyt jelent.

Ezekhez az ajánlásokhoz igazodva több ország is stratégiát dolgozott ki: Romániában idén hozták meg azt a szabályt, amelynek értelmében kötelező a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazása, amennyiben azok biztosítják a szükséges funkcionalitást, Portugáliában pedig a dokumentumkezelés terén a nyílt szabványok használatát írták elő. Oroszország még tavaly októberben hozott létre egy ütemtervet, amely alapján a közigazgatást kívánják átállítani nyílt forráskódú megoldásokra 2012 és 2015 között, de Nagy-Britannia is hasonló döntéseket hozott idén.

Itthon is teret nyer ■ A Digitális Megújulás Cselekvési Terv, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tavaly év végén tett nyilvánossá, szintén a nyílt forrású megoldások bevezetését fogalmazza meg célként a közigazgatási informatikában. Közben készül az a kormányhatározat, amely rögzíti, hogy a kormányzati szférában a nyílt dokumentumformátum (Open Document Format - ODF) lesz a kötelezően használandó szabvány.

A kormány emellett megkezdte a nyílt megoldások tesztelését több állami cégnél és szervezetnél, például a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál, a Magyar Fejlesztési Banknál és az infokommunikációs államtitkárságnál. A kormány tervei között szerepel az is, hogy - a Novell Huedu programján túl - további nyílt forráskódú oktatási szoftvereket tesznek elérhetővé a közoktatási intézmények részére.

- Ezen külföldi és magyar törekvések is azt mutatják, hogy a nyílt forráskódú megoldások költséghatékonyak, valamint sok esetben biztosítani tudják a szükséges funkcionalitásokat. Ezek a megoldások ráadásul energiatakarékosabb, olcsóbb működést biztosítanak, valamint a legtöbb esetben a szervezeteknél található házon belül szakértő, ami újabb megtakarítást tesz lehetővé – hangsúlyozta Szittya Tamás, a Novell Magyarország ügyvezető igazgatója a cég keddi eseményén, ahol ismertette a nemzetközi és magyar trendeket.

Fogékony szervezetek ■ Hargitai Zsolt, a Novell kereskedelemi vezetője ismertette a Novell hazai infrastruktúra felmérésének eredményeit, amelynek témája a nyílt forrású megoldások elfogadottsága volt. A felmérést 2011 első félévében készítették: mintegy 100 informatikai vezetőt kérdeztek meg személyesen, telefonon, vagy interneten keresztül, üzleti és kormányzati szektorból egyaránt. A piaci minta alapján egyre komolyabbnak látszik az elszántság, hogy desktop oldalon is nyílt forrású megoldásokat alkalmazzanak, erre építve a Novell is nagyobb hangsúlyt fektet erre a területre.

A legfőbb indok, amiért egy cég már rendelkezik nyílt forráskódú infrastruktúra megoldásokkal, vagy még nem rendelkezik ilyennel, de tervezi, hogy átáll, egyértelműen a költséghatékonyság. Kiemelendő még, hogy sokan válaszolták azt, hogy a nyílt forráskódú megoldások stabilitása, megbízhatósága miatt vezették be, vagy tervezik bevezetni azt.

A kérdések alapján a Linux Desktopra váltást és az OpenOffice.org vagy LibreOffice használatára való áttérést akkor fontolnák meg leginkább a megkérdezettek, ha egy rendszerfelmérés kimutatná az átállás előnyeit. Linux Desktopot a megkérdezettek 8 százaléka használ már legalább részlegesen, irodai csomagot pedig a megkérdezettek mintegy 14 százaléka.


Már van, aki váltott ■ A sajtótájékoztatón Szigeti László, a Kőrös Volán Zrt. informatikai osztályvezetője részletekkel is szolgált, hogy milyen okok miatt tér át a vállalat a Novell által kínált megoldásokra; a váltás elsősorban a 6-7 éves géppark elavulása miatt vált szükségessé.

Mivel az irodai programcsomagok futnak Windowsos gépeken is, így ezek bevezetését már korábban elkezdték. A migráció az új desktopokra zökkenőmentesebb volt, mint ahogy számították, hiszen ezen desktop alkalmazások grafikailag nem maradnak el a versenytárstól és mivel az alkalmazott programok ikonjai és kezelőfelülete megegyezik, nem merült fel komolyabb ellenállás az alkalmazottak részéről.

A nyílt forrású megoldások gyengébb konfigurációkon is működnek, így már-már vékony klienshez hasonló, alacsony fogyasztású gépeket szereztek be. Mivel Linux szervereket virtualizálnak, ehhez célszerűbb és költséghatékonyabb Linux megoldásokat alkalmazni. Microsoft gépek csak olyan speciális mérés diagnosztikai alkalmazások miatt maradtak a vállaltnál, amelyek csak azon a platformon futnak. A belső kommunikációban jelenleg .doc formátumú dokumentumokat használnak, de tervezik az áttérést nyílt szabványú dokumentumformátumra.

A migráció során 49 openSUSE és 129 SUSE munkaállomást alakítottak ki, amelyek beszerzése a kisebb hardverigény és az ingyenes szoftverek miatt összességében 40 százalékkal olcsóbb volt; ezen belül a szoftverlicencekre fordított kiadásokat 90 százalékkal csökkentették. A szerverek számát is csökkenteni tudták azzal, hogy egy fizikai gép 18 virtuális szervert képes futtatni, ezzel és a géppark modernizálásával elérték, hogy a szerverterem energiafogyasztása a korábbi kevesebb mint felére esett vissza.