A közösségi médiával és e-marketinggel foglalkozó ExactTarget több mint 1500 embert kérdezett meg arról, milyen indokokkal szoktak leiratkozni vállalati hírlevelekről, miért klikkelnek a „Nem tetszik” gombra egy Facebook oldalon, illetve miért állnak le egy cég híreinek követéséről a Twitteren.

Az amerikai internetezők körében végzett felmérés sok meglepetést nem hozott. Mindenféle szakképzettség és kutatás hiányában is arra tippelhetünk, hogy az emberek nagy részét az irritálja a legjobban, ha egy cég túl sokszor, nem ritkán teljesen ugyanolyan tartalmú levelekkel, bejegyzésekkel bombázza őket.

Már nem tetszik, akkor legyen spam! ■ A leiratkozás felsorolt legfőbb okainál már sokkal érdekesebb az, hogy milyen más megoldáshoz folyamodnak az emberek, ha nem szeretnének több ilyen levelet kapni. Kiderült, hogy csak kétharmaduk követi a bevett gyakorlatot, és kattint a leiratkozás linkjére. 17 százalékuk inkább folyamatosan, egyesével törli a beérkező e-maileket, míg 8 százalékuk simán spamként jelöli meg a levelet. Utóbbi azért kétséges megoldás, mivel a felhasználó maga iratkozott fel a hírlevélre.

A megkérdezettek 6 százaléka viszont egyszerűen ignorálja ezeket a leveleket, azaz továbbra is marad az érdeklődők listáján. Valószínűleg a komolyabb felhasználói ismeretekkel rendelkezők közül kerül ki az a 2 százalék, akik levelezőprogramjukban szűrőt készítenek, és egyből a kukába irányítják a nem kívánt céges e-mailt.

Nem létező rajongók ■ A Facebookon lévő vállalati oldalak rajongói hasonló okok miatt hagyják ott a csoportot, mint a hírlevelek esetében. Ugyanakkor itt markánsan megjelenik egy kör, aki csak egy egyszeri akció miatt lájkolta az adott oldalt, majd annak leteltével szépen tovább is áll. Ez a viselkedés komoly visszajelzés lehet a közösségi médiával kapcsolatos kommunikációért felelős munkatársaknak. Egy-egy ilyen nyereményjátékkal ösztönzött lájkkampány vállalati értékének megbecsülésekor érdemes kalkulálni ezzel a komoly lemorzsolódási tényezővel is.

Mint a leveleknél, a Facebook esetében sem teljesen racionális a felhasználók viselkedése. A nem kívánt oldalakat csak 43 százalékuk hagyja el „hivatalosan”, azaz a „Nem tetszik” gombot megnyomva. 38 százalék egyszerűen kiikszeli a hírfolyamából a már érdektelennek tartott bejegyzéseket, míg majdnem minden ötödik kiábrándult rajongó szimplán csak nem olvassa el ezeket a posztokat. Tehát a vállalati Facebook oldalaktól elforduló emberek több mint fele továbbra is szerepel a követők között, holott ezeket a potenciális vásárlókat már ezen a platformon tulajdonképpen elvesztette a cég.

A Twitter esetében a követés elmaradásának mozgatórugói szinte teljesen egyeznek a Facebookon tapasztaltakkal. Ez nem meglepő, hiszen a két kommunikációs megoldás mechanizmusa sokkal nagyobb hasonlóságot mutat, mint a régóta létező, hagyományos elektronikus hírlevél.