A gyakran küldött, kevés új vagy releváns tartalommal bíró céges hírlevél garantálja, hogy az eddigi érdeklődő kör jelentősen apadjon. Egy témában készült friss kutatás szerint az elfordulás legjellemzőbb okai hasonlóak, legyen szó reklámlevélről, Facebook oldalról vagy Twitter csatornáról.

A közösségi médiával és e-marketinggel foglalkozó ExactTarget több mint 1500 embert kérdezett meg arról, milyen indokokkal szoktak leiratkozni vállalati hírlevelekről, miért klikkelnek a „Nem tetszik” gombra egy Facebook oldalon, illetve miért állnak le egy cég híreinek követéséről a Twitteren.

Az amerikai internetezők körében végzett felmérés sok meglepetést nem hozott. Mindenféle szakképzettség és kutatás hiányában is arra tippelhetünk, hogy az emberek nagy részét az irritálja a legjobban, ha egy cég túl sokszor, nem ritkán teljesen ugyanolyan tartalmú levelekkel, bejegyzésekkel bombázza őket.

Okok, amiért a legtöbben leiratkoznak valamely hírlevélről:
Túl sűrűn érkezett levél - 54%
Ismétlődő és unalmas tartalom - 49%
Sok lett a beérkező levélmennyiség és szelektálni kellett - 47%
Az elejétől kezdve érdektelen volt a tartalom - 25%

Már nem tetszik, akkor legyen spam! A leiratkozás felsorolt legfőbb okainál már sokkal érdekesebb az, hogy milyen más megoldáshoz folyamodnak az emberek, ha nem szeretnének több ilyen levelet kapni. Kiderült, hogy csak kétharmaduk követi a bevett gyakorlatot, és kattint a leiratkozás linkjére. 17 százalékuk inkább folyamatosan, egyesével törli a beérkező e-maileket, míg 8 százalékuk simán spamként jelöli meg a levelet. Utóbbi azért kétséges megoldás, mivel a felhasználó maga iratkozott fel a hírlevélre.

A megkérdezettek 6 százaléka viszont egyszerűen ignorálja ezeket a leveleket, azaz továbbra is marad az érdeklődők listáján. Valószínűleg a komolyabb felhasználói ismeretekkel rendelkezők közül kerül ki az a 2 százalék, akik levelezőprogramjukban szűrőt készítenek, és egyből a kukába irányítják a nem kívánt céges e-mailt.

Nem létező rajongók A Facebookon lévő vállalati oldalak rajongói hasonló okok miatt hagyják ott a csoportot, mint a hírlevelek esetében. Ugyanakkor itt markánsan megjelenik egy kör, aki csak egy egyszeri akció miatt lájkolta az adott oldalt, majd annak leteltével szépen tovább is áll. Ez a viselkedés komoly visszajelzés lehet a közösségi médiával kapcsolatos kommunikációért felelős munkatársaknak. Egy-egy ilyen nyereményjátékkal ösztönzött lájkkampány vállalati értékének megbecsülésekor érdemes kalkulálni ezzel a komoly lemorzsolódási tényezővel is.

Okok, amiért a legtöbben kilépnek egy céges Facebook oldalról:
Túl sűrűn posztolt a vállalat - 44%
Telítődött a hírfolyam marketingüzenetekkel - 43%
Ismétlődtek és unalmassá váltak az üzenetek - 38%
Csak egy egyszeri akció miatt követte az oldalt - 26%

Mint a leveleknél, a Facebook esetében sem teljesen racionális a felhasználók viselkedése. A nem kívánt oldalakat csak 43 százalékuk hagyja el „hivatalosan”, azaz a „Nem tetszik” gombot megnyomva. 38 százalék egyszerűen kiikszeli a hírfolyamából a már érdektelennek tartott bejegyzéseket, míg majdnem minden ötödik kiábrándult rajongó szimplán csak nem olvassa el ezeket a posztokat. Tehát a vállalati Facebook oldalaktól elforduló emberek több mint fele továbbra is szerepel a követők között, holott ezeket a potenciális vásárlókat már ezen a platformon tulajdonképpen elvesztette a cég.

Okok, amiért felhagynak egy Twitter csatorna követésével:
Ismétlődtek és unalmassá váltak az üzenetek - 52%
Telítődött a hírfolyam marketingüzenetekkel - 41%
Túl sűrűn twittelt a vállalat - 39%
Csak egy egyszeri akció miatt követte az oldalt - 27%

A Twitter esetében a követés elmaradásának mozgatórugói szinte teljesen egyeznek a Facebookon tapasztaltakkal. Ez nem meglepő, hiszen a két kommunikációs megoldás mechanizmusa sokkal nagyobb hasonlóságot mutat, mint a régóta létező, hagyományos elektronikus hírlevél.

Ismerőseinkből csinál reklámhordozót a Facebook
A Twitter a leghatékonyabb megosztási csatorna

Hirdetés

Adatbázis készül a mesterséges intelligencia baklövéseiről

Az AIID adatbázisa a gyakorlati MI-alkalmazások torz, veszélyes vagy csak ineffektív eseteit gyűjtené össze, hogy ezekből tanulva sehol se kövessék el másodszor is ugyanazokat a hibákat.
 
Hirdetés
Hirdetés

A profik már nindzsákkal védik a szervereket

Hogyan igazodjunk el, és főleg mire figyeljünk a szolgáltatásként rendelhető virtuális szerverek között?

Jó hír: ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök. Az általánossá váló távmunka még jobban ráirányította a figyelmet, hogy az adatok biztosítása nem csak a cloud szolgáltatók, hanem legalább akkora részben a megrendelők felelőssége is.

a melléklet támogatója a Servergarden

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.