Egy nemrég hozott törvénymódosítás nyomán a közigazgatás és az állampolgárok is spórolhatnak, míg a kisebb szoftvercégek több megrendeléshez juthatnak.

A rövidesen esedékes személyi jövedelemadó-bevallást már hosszú évek óta elektronikusan is be lehetett nyújtani, ám ezzel a lehetőséggel 2009 előtt csak azok élhettek, akik a Microsoft Windows valamelyik verzióját futtatták gépükön. Tavaly viszont az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elérhetővé tette az elektronikus nyomtatványkitöltő program újabb, Java programnyelven írt, webböngészőből futtatható változatát. Így a Linux vagy a Macintosh rendszereket használók sincsenek elzárva az e-bevallás lehetőségétől. Mára ezt az új nyomtatványkitöltőt tették kötelezővé a bevallásokhoz és adatszolgáltatásokhoz.

Az efféle anomáliákat is csökkentheti, hogy az Országgyűlés tavaly decemberben elfogadta azt a jogszabály módosítást, amely kötelezővé tette az új e-bevallásnál is használt nyílt szabványok alkalmazását a hazai hivatalok, közműszolgáltatók, állampolgárok és önként csatlakozó magáncégek egymás közötti, valamint a központi állami rendszeren keresztül folyó kommunikációjában.

Az e-közszolgáltatási törvény módosításáért sikerrel lobbizott mintegy száz, civilekből és az IT iparág meghatározó szereplőiből verbuválódott csapat, a Nyílt Szabvány Szövetség. A Nyissz-nek rövidített szövetség – tagjai egyebek közt az IBM, a Novell, illetve az OTP Alapkezelő – még 2007-ben kezdte meg a jogi előkészítő munkát. Ennek eredményeként a kötelező nyílt szabványok révén csökkenhet az esélye, hogy egy vagy több gyártónak kizárólagos megbízást adjanak államigazgatási célszoftverek előállítására.

Problémás gyakorlat  |  Marsiske Stefan, a NYISSZ informatikai munkacsoportjának vezetője szerint elsősorban azért fontos a törvénymódosítás, mert kimondja, hogy az állam által biztosított hivatali kapuk bárki számára ésszerű költségek mellett vagy ingyenesen hozzáférhetők és használhatók. Ezekhez bárki csatlakozhat a saját eszközeivel is, amelyek fejlesztését sem szabvány, sem szabadalom (más korlátozás) nem akadályozhatja. Ez lehetővé teszi a piaci szolgáltatások megjelenését, amelyek hatékonyan kiegészíthetik az állam által biztosított funkciókat. Ahelyett, hogy egy-egy állami beszállító fejleszt egy kliens oldali megoldást, most már biztosított a lehetőség akar szabad szoftveres megoldások fejlesztésére és használatára.

- Még kérdéses, hogy mennyire sikerül majd betartatni a törvényt a közigazgatási szervezetekkel, problémás továbbá az is, hogyan határozzák meg kommunikációt biztosító „konnektorokat”, ha a piaci szereplők nem szólhatnak bele ezek kialakításába. A meghatározott interfészek stabilitása sem teljesen megoldott még, ha túl gyorsan változnak a hivatali kapuk protokolljai, akkor a piac nehezen tud majd megélni ebben a környezetben - vélekedett Marsiske Stefan.
 
Felgyorsulhatnak a fejlesztések  |  A mostani elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény nem magában áll, a teljes képhez tartozik még a 2009. október 1-jén hatályba lépett, módosított Közigazgatási Eljárási Törvény (Ket), valamint a Közigazgatási Informatikai Bizottság ajánlásai is. Mire a teljes gyakorlat is meg fog felelni ezeknek a törvényeknek, ajánlásoknak, az még időbe telik - figyelmeztetett Szentiványi Gábor, ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. ügyvezető igazgatója és a Linux Ipari Szövetség elnöke.

A törvény néhány dolgot nem szabályoz, ezért további szabályzókra is szükség lesz: nem rendelkezik például a dokumentumformátumokról, csak szolgáltatásokról és azoknak az ügyfélkapun illetve hivatali kapun keresztüli szabad elérhetőségéről. A mai közigazgatási ügykezelés alapvetően dokumentumalapú, ezért a problémák egy része a törvénytől függetlenül fennáll. Szentiványi Gábor hozzátette: a hivatalok egymás közötti kommunikációjára így is nagy hatással lehetnek a mostani fejlemények, így például az már jó ideje tervezés alatt álló önkormányzati alkalmazásszolgáltató központok megvalósítását is felgyorsíthatják.
 

Kürti László, az OpenSKM Agency Kft. ügyvezető igazgatója azt tapasztalja, hogy – a finanszírozási nehézségek és a zárt rendszerek alacsony szintű együttműködése miatt – egyre több intézmény kacérkodik a nyílt szabványokra való teljes átállás gondolatával. A most megszavazott nyílt szabványos törvény megfelelő módon támogatja ezt a folyamatot. Az átállás során azzal kell szembenézni, hogy a finanszírozási nehézségek miatt gyakran nincs forrás az irányváltás végrehajtására sem (az átállás időszakában párhuzamosan kell üzemeltetni a már meglévő és az új szoftverparkot, ez egy időre többletköltséget jelenthet), másrészt határozott politikai szándékra van szükség a gyors, szakmailag megfelelő eredmények eléréséhez.

Mérlegen az előnyök  |  A nyílt szabványos törvény megszavazása következtében a hazai szabad szoftveres cégek hatékonyabban érvelhetnek az átállás szükségességéről a közintézményekben. Ez egy nagyon fontos előny, ugyanakkor a megfelelő átállási menetrend, szankciórendszerek és a központi adminisztráció átállása nélkül nem lehet teljes a szabad szoftveres cégek sikere. Másrészt a szabványok megkövetelése következtében lehetővé válik a különböző rendszerek heterogén, moduláris felépítése, s egy ilyen helyzetben a hazai kkv-k, fejlesztő és szolgáltató cégek jóval nagyobb eséllyel válhatnak intézményi beszállítókká, vagy értékesíthetik termékeiket akár külföldön, hasonlóan szabványos környezetben. A külföldi tapasztalatok alapján a megélénkülő verseny mellett csökken a piacra lépés költsége, így már középtávon is nagyobb eséllyel születhetnek új IT sikertörténetek - véli Kürti László.

Tavaly április óta a hazai költségvetési, valamint a köz- és felsőoktatási intézmények a központosított közbeszerzés keretei között először pályázhatnak nyílt forráskódú szoftverek beszerzésére. A közbeszerzési pályázat kiterjesztése és a törvényjavaslat elfogadása fontos lépést jelent a hazai vállalatok, intézmények és az állampolgárok számára a választás szabadságának megteremtésében.

A nyílt szabványos megoldások használatának pontosan az a célja, hogy gyártótól és rendszertől függetlenül bárki elérhesse a szükséges adatokat és szolgáltatásokat – hangsúlyozta Hargitai Zsolt, a NYISSZ munkájában részt vevő Novell Magyarország kereskedelemtámogatási vezetője.

Messze még az áttörés  |  Suhajda Attila, az IBM Magyarország kormányzati kapcsolatokért felelős menedzsere szintén örül, hogy – ahogy egyre több más országban – itthon is kötelezővé tették a nyílt szabványokat; egyelőre azonban nem lehet még áttörésről beszélni, mert a közigazgatási szervezetek nehezen állnak át ezekre a szoftvermegoldásokra.

Hozzátette: ha bővül is a választék, mind a közigazgatási szervezeteknek, mind a vállalkozásoknak mérlegelniük kell azt, hogy bár a nyílt forráskódú szoftverekért nem, vagy csak alacsony licencdíjat kell fizetni, de a bevezetési, üzemeltetési és támogatási költségek már megközelíthetik a hagyományos szoftverekét.




A nyílt szabványok előnyei
Rövidtávon:
Bizonyos állami szolgáltatásokért nem számolnak fel kezelési vagy egyéb költséget.
Középtávon:
A hazai KKV-k, fejlesztő és szolgáltató cégek jóval nagyobb eséllyel válhatnak intézményi beszállítókká, vagy értékesíthetik szoftvereiket és internetes szolgáltatásaikat.
Hosszútávon:
Ha megvalósul a nyílt szabványokon alapuló e-közigazgatás, olcsóbb, magasabb színvonalú, ugyanakkor egyszerűbben elérhető szolgáltatásokhoz juthatnak a felhasználók.

Magyar fejlesztésű szoftverrel bővült a projektmenedzserek eszköztára

A projektkontrolling területén jelenthet segítséget a céleszköz, amellyel lecserélhetők az elszórtan tárolt Excel-fájlok.
 
A software defined network már évek óta velünk él. Csak idő kérdése volt a koncepciót kiterjesztése a WAN-okra.

a melléklet támogatója a Yettel

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.