Az előző időszak beruházási terveihez képest jóval szerényebb szélessávú internet fejlesztési modellel áll elő a napokban a kormány. Az idén több mint 10 milliárd forint jut e célra.
Merész álmot dédelgetett annak idején Baja Ferenc, a Gyurcsány-kabinet informatikáért felelős kormánybiztosa. A nagy ívű Nemzeti Digitális Közmű program keretében az ország összes városában és falvában kiépítették volna a szélessávú internet szolgáltatást lehetővé tévő optikai hálózatot. A két éve útjára indított, majd tavaly év elején kormányhatározatban meg is erősített terv szerint az elektronikus kormányzati gerinchálózat és az akadémiai hálózat bevonásával 2–3 éven belül országos rendszert alakítottak volna ki. Ez másodpercenként 6–10 megabit sebességű internetezést tett volna lehetővé.

Baja Ferenc akkor azzal érvelt a döntően uniós forrásokból megépítendő, a becslések szerint 100–150 milliárd forintos állami gigaberuházás mellett, hogy több mint 1200 olyan hazai település van, ahol semmilyen szélessávú szolgáltatás nem érhető el. Sőt, ugyanekkora nagyságrendű azon települések száma is, ahol csak egy szolgáltató van. A kezdeményezés nem titkoltan a Magyar Telekom, az Invitel és a UPC gerinchálózati dominanciájának letörését is célozta. Az új hálózatot ugyanis a közigazgatási szervek mellett piaci alapon bármely szolgáltató igénybe vehette volna.

Rajz: Dániel András

Rajz: Dániel András
Rajz: Dániel András

Megtizedelve Az elképzelés mellett széles iparági összefogás látszott körvonalazódni, bár a 100 milliárdos beruházás nagy valószínűséggel erősen torzította volna a versenyt a hazai távközlési szektorban. Az Orbán-kormány megalakulását követően azonban Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter hamar egyértelművé tette, ebben a formában nem valósul meg a beruházás. Ám hogy mi lesz helyette, arra csak most jött válasz.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) közeli forrásból megtudtuk: a kormány az idén több mint 10 milliárd forintot fordít a szélessávú fejlesztések támogatására. Korábban sokan azt olvasták ki az uniós dokumentumokból, hogy az EU kizárólag az optikai hálózati fejlesztéseket preferálja. Ám azóta kiderült, nem ez a helyzet, ennél szabadabb értelmezésekre is van példa. Ezért végül a kiírandó pályázatoknál vegyes megoldásban gondolkoznak: a jelentkező vállalatok a szélessávú infrastruktúrafejlesztést a helyi adottságok figyelembe vételével valósíthatják meg.

Ez azt jelenti, hogy a fixen lefektetett optikai kábelek mellett (helyett) mobil vagy műholdas elemeket is tartalmazó megoldások is szóba jöhetnek, ha ezek hatékonyan és olcsón megfelelnek az elvárásoknak. Az elmúlt években a mobilhálózat – különösen a bevezetés alatt álló negyedik generációs rendszer – is alkalmassá vált a valódi szélessávú adattovábbításra, így sok környéken jobban megéri az átjátszó adók fejlesztése, mint a költséges kábelfeketés.

Az európai Digitális Menetrend (Digital Agenda) megvalósulását is ez segítheti elő, mert ott konkrét vállalások szerepelnek. E menetrend 2013-ra minden uniós tagországban 100 százalékos szélessávú lefedettséget ír elő. A távközlési cégeknek még a mostani, válságadóval terhelt körülmények között is érdekük beruházni. Ezt pedig a lehetőségekhez képest ösztönözni kívánja az állam.Persze az önmagában még nagyon kevés, ha létrejön egy ilyen típusú infrastruktúra, sokkal lényegesebb, hogy annak révén milyen lehetőségekhez juthatnak hozzá a felhasználók. Kulcskérdés, hogy például a távmunka, távoktatás lehetősége megjelenjen az így bekapcsolt régiókban.

Fehér foltok Nem lenne szabad parlagon hagyni a hasznosítható frekvenciákat sem, amilyen például a 450 vagy a 900 megahertzes tartomány. Az ezek értékesítéséből származó bevételek (európai szakzsargonban: a digitális hozadék) később ugyancsak a szélessávú mobilszolgáltatások terjedését segítené. A 2011-re szánt állami támogatás ahhoz lehet elegendő, hogy a kereskedelmi szempontból nem megtérülő, s ezért még fehér foltnak számító helyeken élőket bekapcsolhatja az ország vérkeringésébe.

"Ilyen feltételek mellett akár a távközlési cégek is érdekeltté tehetők a befektetésben, mivel számos új fogyasztót érhetnek majd el a támogatás által" – fogalmazott Laufer Tamás, a meghatározó hazai informatikai és távközlési vállalatokat tömörítő Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke. A fő kérdés azonban szerinte sem elsősorban az infrastruktúrafejlesztés, hanem az, hogy az alternatív foglalkoztatási módok elterjedését mennyire sikerül majd élénkíteni, s ezáltal javítani az életfeltételeket a kevés kitörési lehetőséget kínáló kistelepüléseken.

Még nem tudni, miből lesz mindenkinek széles sáv
Őszre eldől a Nemzeti Digitális Közmű sorsa

(A cikk a Figyelő 2011/5. számában jelent meg.)

Egy holland kutató 25 dolláros kütyüvel hekkelte meg Elon Musk Starlinkjét

A Las Vegas-i Black Haten mutatta be a módszert. Az űrnet teljes javítására még várni kell, de kárenyhítés már történt.
 
A felhő térfoglalása és a ransomware-támadások elszaporodása sok szervezetet rákényszerít, hogy újratervezze a mentési és helyreállítási infrastruktúráját.
A Világgazdasági Fórum figyelmeztetése szerint jelentős szakadék tátong a C-szintű vezetők és az információbiztonságért felelős részlegek helyzetértékelése között.

A járvány üzleti vezetőt csinált a CIO-kból

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.