A nemzetközi hírekből mást sem hallani, mint az internetes bankolás elterjedését, az egyre szofisztikáltabb megoldások megjelenését. Ahogy az amszterdami Sibos seregszemlén is tisztán látszott, a világ naprakészebb felén már nem csak PC-ről, de tabletről vagy okostelefonról is teljesen megszokottá válik a számlák kezelése, vagy akár bonyolultabb banki műveletek elvégzése is. Itthon azonban még idegenkedés, bizalmatlanság és az általános oktatás hiánya szab gátat a felzárkózásnak.

A mindenható sárga csekk ■ A Finnováció 2010 konferencián a hazai pénzügyi szakma színe-java képviseltette magát, és a modern banki módszerekről tartott előadások szakértői a legújabb nemzetközi trendek mellett erős kontraszttal beszéltek a hazai helyzetről.

A hazai, 14 év fölötti lakosság 8 és fél milliójából közel 3,6 millió az, aki legalább havi egy órát tölt az interneten, közülük is mindössze 1,1 millióan vásároltak bármit internetes módszerrel 2009-ben a GKIeNET felmérése szerint. Ráadásul az internetes vásárlók közül is a legrosszabb arányt az online bankolók adják: az internetezőknek 40 százaléka használt valaha (legalább egyszer) ilyen szolgáltatást, gyakran azonban jóval kevesebben élnek ilyesmivel, alig 20 százalékuk.


A felmérések szerint a rossz arány legfőképpen a bizalom hiányának és a kevés információnak tudható be. Még mindig az a biztos, amit kézben foghatunk: ez a tévhit élteti még mindig a sárga befizetési csekket és emiatt kígyóznak még mindig sorok a postahivatalokban. Az online banki megoldásokkal kapcsolatban a legnagyobb ellenérzést még mindig a biztonság miatti kételkedés, valamint a használat "bonyolultsága" váltja ki. A legnagyobb lehetőség a banki informatika számára pont a még át nem térítettek hatalmas száma: oktatással, bizalomépítéssel és könnyen átlátható, egyszerűen kezelhető, vonzó megoldásokkal kell őket ráébreszteni arra, hogy több téren is jobban járnak az online bankolással.

Passzív felhasználók, alvó ügynökök ■ Első látásra persze nem tűnhet kevésnek a telebankos, illetve netbankos ügyfelek száma. 2010 második negyedévében 2,6 millió szerződött netbankos ügyfélről számoltak be a pénzintézetek, ebből 375 ezer a vállalati ügyfél. Az azonban már árnyalja a képet, ha megnézzük: egy lakossági ügyfélre csupán havi 0,8 online tranzakció jut, és egy átlagos vállalat is 7,8 tranzakciót bonyolít havonta az interneten.


Ebből az látszik, hogy ugyan sok a megkötött netbankos szerződés, ám ezek legtöbbször a számlacsomagokhoz járnak, vagy valamilyen kedvezmény miatt választják az ügyfelek, akik használni már nem igazán szeretik a megrendelt szolgáltatást.


A lemaradás előny is lehet ■ Az IND Group vezetője, Vinnai Balázs mindenesetre nem kezeli negatívan ezeket az eredményeket. Amint az alábbi videóinterjú során is elmondta, a magyar szokások időbeli elcsúszása azt is eredményezheti, hogy a nemzetközi folyamatok buktatóiból, problémáiból tanulva itthon már simább lehet az átállás, könnyebb a felhasználók átszoktatása és fejlettebbek, kézreállóbbak a banki megoldások.

A szakember a konferencia megnyitójában a "szolid terelgetés" elvét propagálta, a klasszikus Henry Ford idézetet felhasználva: "ha csak az emberek véleményét kérdezik, ők csak gyorsabb lovakat akartak volna". A magyar bankok fejlődési útja tehát mindenképpen az innováció, amely ráadásul nem is feltétlenül a funkciógazdagságot, a modern technológiák zsúfolását, hanem a jelenlegi megoldások minél jobb kihasználását és ügyfélközpontú alkalmazását jelenti.

A konferencián készült alábbi videóinterjúban a multiplatform rendszerek megjelenéséről, a keleti fejlesztőcégek előretöréséről és a hazai lehetőségekről is beszél.