A hét elején még arról szóltak a hírek, hogy a Google Chrome piaci részesedése első ízben tartósan is meghaladta az Internet Explorerét, véget vetve a microsoftos böngésző hosszú ideje tartó uralmának. Bár azóta a Chrome az adatokat szolgáltató StatCounter szerint is újra visszaszorult a második helyre, sokan megkérdőjelezik a cég webes számítási módszerét, illetve annak eredményeit. Nem meglepő, hogy az aggályoskodók között van a Microsoft is, aki márciusban hosszú blogbejegyzésben fejtette ki véleményét a StatCounter forgalomméréséről.

Nem is úgy, nem is annyi ■ A kifogások között megtaláljuk, hogy a renderelés előtti oldalakat (vagyis azokat, amelyeket a felhasználó szándékosan sosem keres, és nem is láthat) valóban érdemes-e figyelembe venni. Egy másik szempont, hogy a StatCounter csak a partneroldalairól származó információkat veszi figyelembe, és nem súlyozza azokat az egyes országok internethasználó népessége szerint. Így lehetséges az is, hogy Kína közel 400 milliós felhasználói táborával együtt csak a 22. helyen áll a StatCounter országok szerinti rangsorában.

A mérések ráadásul tisztán a webes forgalomra vonatkoznak, nem pedig az egyes böngészőkre, így az eredményeket nagyban torzítja, ha az egyik számítógép nagyságrendekkel több oldalletöltést végez a másiknál. Nem véletlen, hogy a Microsoft rendre a Net Applications statisztikáit idézi, amelyek más metodikával készülnek, és nem követik a fenti gyakorlatokat.

Közük sincs egymáshoz ■ Azt persze mindenki maga döntheti el, hogy melyik módszert tartja szimpatikusnak, különösen, hogy mindkét oldalon ezerféle szűrő és beállítás segíti a megfelelő adatok vizualizálását. A különbség azonban olyan nagy a StatCounter és a Net Applications számai között, hogy az már-már értelmetlenné teszi a böngészőpiaci statisztikák közlését: