Bár a kedvezőtlen gazdasági folyamatok és a vállalati informatikai beszerzések kilátásai miatt a cégcsoport legtöbb versenytársa óvatos az idei beruházásokkal kapcsolatban, a Samsung Csoport arra készül, hogy megdöntse saját rekordját. Tavalyi, 42,8 billió won értékű költése után most 47,8 billió wont (több mint 10 ezer milliárd forintot) fordít cégfelvásárlásokra, illetve új üzemek építésére és technológiai kutatásokra. Utóbbiakkal kapcsolatban pontos útitervet még nem tettek közzé, de elemzői vélemények szerint a következő generációs OLED kijelzőknek és a mobil chipeknek egészen biztosan meghatározó szerepet szánnak.

A 80 vállalatból álló Samsung Csoport portfóliójában a konzumer elektronikai termékek mellett a banki vagy egészségügyi szolgáltatásoktól a hajógyártásig minden megtalálható, teljes bevétele pedig Dél-Korea nemzeti összetermékének körülbelül 20 százalékát adja. A jelenleg 350 ezer embert foglalkoztató konglomerátum az előző évben 25 ezer új dolgozót vett fel, az idén pedig további 26 ezerrel bővíti létszámát. Ez különösen meggyőző, ha figyelembe vesszük, hogy más piaci szereplők már 2011-ben is sorban jelentették be az esetenként több ezer fős leépítéseket.

Az amúgy igen kedvező cash-flow-val rendelkező Samsung általában belső finanszírozással oldja meg beruházásait, de az idei beruházásokat az elmúlt tíz év legnagyobb volumenű, egymilliárd dolláros tengerentúli kötvénykibocsátásával segítené. A teljes összeg 80 százaléka jön a Samsung Electronicstól, amely forgalma alapján ma már a világ legnagyobb techvállalata, illetve annak kijelzőket előállító részlegétől. Érdekesség, hogy a Samsung a rendszerchipekkel (mobil processzorok, szenzorok) kapcsolatban 2012-ben már több fejlesztést eszközöl, mint a memóriagyártásban, ami hagyományosan a cég alappillérének számít.

Ha egy üzlet beindul ■ A Samsung legfontosabb hazai riválisa, az LG Csoport ehhez képest 3 milliárd dollárral csökkentette a fejlesztésekre szánt keretet ebben az évben. Bár a két vállalat szoros versenyben van a lapos képernyős televíziók piacán, a számok azt mutatják, hogy a Samsung idén kétszer akkora összeget pumpál majd ebbe az üzletágba. Az erőviszonyokat még szemléletesebbé teszi, hogy a nagy japán gyártók, így a Sony, a Sharp, a Toshiba és a Hitachi, a márciusban végződő teljes pénzügyi évükben együttesen is kevesebbet fektettek be ezen a területen, mint amekkora a Samsung 2011-es tőkeberuházása volt.


A dél-koreai vállalat eközben azt tervezi, hogy összeboronálja saját, Bada nevű okostelefon-platformját és az Intellel együttműködve fejlesztett, ugyancsak Linux alapú Tizent. A MeeGo operációs rendszer romjaiból kinövesztett, nyílt forrású projekt az okostelefonokat, a táblagépeket, az internetképes tévéket, sőt a járművek fedélzeti számítógépeit is megcélozná. Bár a Samsung az Android-tábor zászlóshajója, és belátható időn belül nem is fog másra koncentrálni, a kezdeményezés ugyanúgy összhangban áll a vállalat badás, nyílt forrású Android-alternatívát célzó kísérletével, mint az Intel mobilpiaci ambícióival. Az első egy-két Tizen alapú eszköz várhatóan még ebben az évben megjelenik.