A hazai IT iparág jelentős része legszívesebben elfelejtené a 2011-es esztendőt, és egyelőre az idei évvel kapcsolatban is felettébb óvatosak a várakozások. A piaci szereplők az uniós támogatások felhasználásának ösztönzésétől, illetve az erősebb állami szerepvállalástól várnák a fellendülést.
Amíg az elmúlt évtizedeket a PC-hálózat-szerver-kliens-internet építőegységekből álló technológiai platform határozta meg, 2012-ben már látszanak majd azok a lényeges elemek, amelyek a következő évtizedek informatikai piacát fogják uralni. Az új technológiai platformot a felhő (cloud) alapú szolgáltatások, a mobileszközök, a szélessávú mobiladatátvitel, továbbá a közösségi alkalmazások határozzák meg – hangsúlyozta a nemzetközi trendekkel kapcsolatban Komáromi Zoltán, az informatikai piackutató IDC Magyarországi Kft. ügyvezetője.

Óvatos lépések  Bár idehaza is érezhetők már az alapvető változás első jelei, a gyengélkedő IT piacon az előző esztendőhöz hasonlóan idén is néhány szűk területre koncentrálódik majd a növekedés. Tavaly mind a szoftver-, mind a szolgáltatási piac zsugorodott Magyarországon, egyedül a hardvereladások növekedtek. A hardvereken belül elsősorban a mobileszközök (okostelefonok, tabletek) piaca bővült látványosan, emellett pedig a hálózati eszközök eladásai is meglendültek.

Összességében enyhe növekedés jellemezte 2011-ben a magyar IT piacot, a korábbi esztendőkhöz képest még az utolsó negyedév sem hozott látványos kiugrást – értékelte a 2011-es évet az IDC hazai vezetője a cég előzetes adatai alapján. Idén is hasonló trendekre számítanak: a hardverpiacon az adattároló rendszereknél várható jelentősebb erősödés, miután az elmúlt két évben nagyon visszaesett ez a szegmens, mára pedig a vállalatok "felélték tartalékaikat". Tavaly csak a telekommunikációs és a pénzintézeti szektorban vásároltak nagyobb tételben storage megoldásokat. Emellett a mobileszközök és a hálózati eszközök terén is további növekedést várnak.

A mobilitáson belül egyre markánsabb lesz a mobil vállalati megoldások szerepe is, és egyre több cég fontolja meg itthon is a tabletek beszerzését a vállalati munkavégzés támogatására. A szoftverpiac legpezsgőbb területei is ehhez kapcsolódnak, rendkívül keresettek lesznek a mobilbiztonsági, mobilmenedzsment és mobil üzleti alkalmazások is. Az általános tranzakciós, vállalatirányítási rendszereknél ugyanakkor további csökkenésre kell számítani, a nagyvállaltoknál idén legfeljebb további kiegészítéseket, illetve frissítéseket implementálnak majd a meglévő SAP-rendszerekhez. Az ERP-piacot legfeljebb az rázhatja fel az idén egy kissé, hogy több gyártó is megjelenik majd online igénybe vehető, felhő alapú megoldásaival.

Üde színfoltok Az üzleti alkalmazásokon belül továbbra is "üde színfolt marad" az ügyfélkapcsolat-kezelés (Customer Relationship Management) területe, ahol a távközlési és pénzügyi szektorokban folytatják az elmúlt 1-2 évben megindult fejlesztéseket, és néhány pénzintézetnél talán új projektek is indulhatnak. Az alkalmazásoknál akadt néhány terület, amely az elmúlt időszakban markánsan bővült, ilyen volt például a kockázatkezelés vagy a kintlévőségkezelés. Ezek várhatóan továbbra is slágertémák lesznek, csakúgy, mint a feljövőben lévő hálózatelemzés – jósolta az IDC hazai vezetője. A szoftverpiacon idén az egyik fő kérdés az lesz, hogy a kormányzat mennyire zökkenőmentesen tud váltani a nyílt forráskódú szoftverekre; 2012 vízválasztó lehet az open source szoftverek felhasználásának szempontjából.

Az IT szolgáltatások piaca is kis mértékben, 1-2 százalékkal csökkent 2011-ben, ezen belül viszont néhány terület – a hálózati és a desktop outsourcing, valamint a hoszting – nőtt. A cloud szolgáltatások piaca, bár gyorsan növekszik, még idén is szűk marad, ugyanakkor sok infrastruktúra- és alkalmazáskonszolidációs, továbbá virtualizációs projektre lehet számítani idén is. Emellett sokan foglalkoznak az üzleti folyamatok hatékonyabbá tételével – tette hozzá Komáromi Zoltán.

Ha nem lesz komoly gazdasági krízis, akkor összességében – legalábbis a tervek szintjén – stabilnak ígérkezik a hazai informatikai piac. A nagyvállalatok legalábbis idénre már jellemzően nem terveztek további markáns csökkenést az informatikai büdzséjükben, néhány helyen pedig enyhe növekedést vetítenek előre a tervek. Ettől persze egy új gazdasági helyzet átírhatja a forgatókönyveket: Komáromi Zoltán felhívta rá a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben továbbra sem árt az óvatosság az informatikai célokra szánt összegek felhasználásánál.

Nehéz év  Rendkívül nehéz volt a tavalyi esztendő a tagvállalatok szempontjából, aminek több oka is van – kezdte Laufer Tamás, az Informatikai, Elektronikai és Távközlési Vállalatok Szövetségének (IVSZ) elnöke. Az egyik fő ok, hogy a források elapadtak a kormányzati, államigazgatási szektorból, és a hagyományos hardver- és szoftverbeszerzési csatornák sem igazán működtek. Emiatt aztán örülhettek az államigazgatásnak szállító vállalkozások, ha a karbantartási szerződéseiket fenn tudták tartani.

Azok a cégek, amelyek például az elektronikai vagy autóipari vállalatok beszállítójaként dolgoztak, az év első háromegyed részében jó eredményt érhettek el. A hagyományos kereskedelmi, szolgáltatási tevékenységet végző informatikai vállalkozások ezzel szemben jelentős mértékű visszaesést voltak kénytelenek elkönyvelni: az építőipartól a turizmusig, a kereskedelemtől a szolgáltatásig érezhető forgalomkiesés visszahatott a fejlesztésekre, IT beruházásokra. Ennek következtében jó néhány cég került a szakadék szélére – fogalmazott Laufer Tamás.

Amint arra az IVSZ már korábban is felhívta a figyelmet, a Nemzet Fejlesztési Ügynökség által uniós forrásokból meghirdetett pályázatokkal az a fő baj, hogy ha meg is hirdetik azokat, továbbra is utófinanszírozottak, azaz a vállalkozásoknak hitelt kellene felvenniük hozzá, hogy el tudják kezdeni a projekteket. Mivel azonban a banki finanszírozás lényegében leállt, a hazai vállalkozások nem képesek felszívni a beruházásokra szánt összegeket, emiatt továbbra is jellemzően a multinacionális vállalatok tudják elvinni a fejlesztési források jelentős részét.

Az innovációs jellegű beruházások finanszírozását is technikai jellegű problémák hátráltatják: az innovációs pályázatok esetében az eszközbefektetésnél továbbra is materiális eredményt várnak el, ami például a szoftverfejlesztések esetében kicsi. Amíg tehát a pályázati indikátoroknál nem preferálják az immateriális eredményt, addig nem is lehet számítani a szoftverfejlesztések fellendülésére – figyelmeztet az IVSZ elnöke.

Megdermedt gazdaság Sajnos majdnem minden iparág megdermedt: ahhoz, hogy a 2011-es évet gyorsan elfelejthessék a cégek, új irányba kell állítani azokat, és meg kell teremteni számukra a piacokat, illetve segíteni kell őket a nemzetközi nyitásban. A kiutat Laufer Tamás szerint az jelentheti, ha Magyarország potenciálját megnövelik a szoftverfejlesztésben és a teljes IT iparágban. Erre az egyik lehetőség, hogy továbbra is Magyarországra csábítják a nemzetközi elosztott szolgáltatóközpontokat (shared service center), emellett pedig meg kell teremteni a feltételeit, hogy az innovációra fellelhető források segítségével fellendítsék a szoftveripart, és elősegítsék a szoftverexportot.

Egy komoly jelét már most látni lehet annak, hogy a kormányzat felismerte az informatikai iparban rejlő lehetőséget: az államilag támogatott felsőoktatási helyek csökkentése közepette is emelték a részben vagy egészében finanszírozott természettudományos, műszaki mérnöki és informatikai helyek számát. Azaz a jövőben több, az informatikában szükséges végzettséget szerző hallgató tanulhat a hazai egyetemeken, főiskolákon.



Az iparági szervezet vezetője a pozitív jelek között említette azt is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által tavaly év végén kiadott növekedési tervben kifejezésre jut a támogatási források elérhetőségének felgyorsítása, illetve növeln iakarják az azt igénybe vevő kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) arányát. A terv megnevezi a magyar gazdaság tíz területét, amely a növekedés motorja lehet a következő években. Az IVSZ részben saját sikerének tudja be, hogy a szervezet által képviselt mindhárom iparág – az IT, a távközlés és az elektronika – külön-külön is szerepel a listán. Tárgyalnak egy olyan 50 milliárd forintos alapról is, amely az informatikai befektetések finanszírozásában segítheti a vállalatokat.

Annak érdekében, hogy az informatikai vállalkozások több bevételhez jussanak, fel kellene gyorsítani az EKOP, illetve ÁROP programok eljárásait és a közbeszerzést is – hangsúlyozta Laufer Tamás. Az IVSZ a közelmúltban az NHIT-vel közösen készített egy anyagot, amelyben többek között azt vázolták, hogy lehetővé kellene tenni az egyszerűsített közbeszerzést többféle informatikai szolgáltatás esetében, így a keretmegállapodással rendelkező szállítók gyorsabban juthatnának megrendelésekhez. Összességében Laufer Tamás nem lát más kiutat a jelenlegi helyzetben, mint hogy a kis- és közepes vállalkozásokat "nyakon kell önteni" a rendelkezésre álló közösségi forrásokkal, így itthon is megindulhatna a termelés és a fogyasztás.

Nagyszabású munkálatok  Nagy Zsolt, az üzleti és informatikai tanácsadással foglalkozó Stratis partnere kérdésünkre úgy fogalmazott: a 2011-es év sok cég számára "vérzivataros" időszak volt, ami az IT fejlesztéseknek sem igazán kedvezett. Ezzel összefüggésben az egyes szektorokban néhány területre koncentrálódtak a beruházások: a meghatározó telekommunikációs cégek egymással párhuzamosan nagyszabású munkálatokba kezdtek bele az ügyfélkapcsolat-menedzsment területén. Ezek a projektek idén is folytatódnak, amikor az első eredmények már a külvilág számára is láthatóvá válnak – tette hozzá.

A pénzügyi szektor szereplőinek a külső körülmények miatt "hánykolódó vizeken" kellett hajózniuk: mind a bankadó, mind a különböző banki szabályozások abba az irányba terelték a pénzintézeteket, hogy hatékonyság javításra és a kockázatcsökkentésre koncentráljanak. Mindennek következtében új üzleti funkciók fejlesztésére jóval kevesebbet költöttek, ezzel együtt a súlyosbodó költséghelyzetet próbálták kezelni az informatikai működés terén is.

A szolgáltatói szektor stabil működése felértékelődött, kevésbé volt érezhető a kedvezőtlen változás, így a tanácsadó szerint itt "a normál üzletmenet" szerint zajlottak az informatikai beruházások. Az államigazgatásban az előző év elején sok változást, újítást jelentettek be. A tavalyi személyi és szervezeti változások nem kedveztek a megvalósításnak, ezért Nagy Zsolt szerint a piacról hiányoztak a várt, nagy léptékű projektek.

A 2012-es évvel kapcsolatban úgy fogalmazott: ahogy szinte minden mást, az informatikai piacot is az ország gazdasági helyzete határozza meg, ezért a hektikus állapot mindenkit óvatosságra int. A gazdasági környezet várt stabilizálódása meghozná a informatikai piac normalizálódását is. Technológiai oldalról a Stratis partnere a cloud és a mobil technológiákat emelte ki, amelyek a lakossági piacon már egyre nagyobb teret nyernek, a nagyvállalatok és az államigazgatás azonban az idén az instabil üzleti környezet miatt még nem kezdenek nagyszabású fejlesztésekbe.

Állami szerepvállalás A nagyvállalati IT terén a gazdasági válság kitörése óta eltelt években az alacsonyan lógó gyümölcsöket már leszedték, azaz a triviális költségcsökkentési lépéseket megtették –további "fogyással" már nem lehet növekedni. A nagyvállalatoknál folyamatosan kerülnek elő a sourcinggal kapcsolatos kérdések, így számos cég az elmúlt évtizedben már kétszer-háromszor is újrakötötte az egyes informatikai területek kiszervezésével kapcsolatos szerződéseket. Az IT fejlesztések terén emiatt azok a témák kerülnek előtérbe, amelyek az üzleti működést javítják. Ilyen például a kockázatkezelés és az ügyfelek jobb szegmentálása, az ügyfélszolgálatok javítása, valamint a döntéstámogató és adatelemző rendszerek kiépítése, amivel a meglévő adatokból több információt tudnak kinyerni.

Kemény, de izgalmas esztendő elé néz a hazai távközlési piac
Mit hoz 2012 az informatikában?

Az állami szektorban lehetőséget jelenthet, hogy az állami tulajdonú vállalatok olyan szolgáltatásokat építenek ki, amelyek  korábban a versenyszférára voltak jellemzők – ílyenek például a pénzügyi, távközlési szolgáltatások. Mivel kifejezetten IT-intenzív feladatot jelent, hogy ezeket a megfelelő színvonalon és költséghatékonysággal biztosításák, a folyamat fellendülési pontot jelenthet a informatikai szektorban. Az államigazgatási projekteknél Nagy Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai uniós finanszírozás kihasználása érdekében az idén mindenképpen bele kell vágni a tervezés alatt álló nagy informatikai rendszerek kiépítésébe.

Kínos tévedéssel promózza csetbotját a Google

Az OpenAI ChatGPT-je ellen harcba induló Bardot népszerűsítő rövid videóba pont olyasmi került, ami miatt egyelőre érdemes fokozott óvatossággal kezelni az algoritmusok generálta szövegeket.
 
Az 5G-vel indul be igazán a precíziós mezőgazdaság forradalma. Ebben nagy az egyetértés a mezőgazdasági és a távközlési szakemberek között.
Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.