Amíg az elmúlt évtizedeket a PC-hálózat-szerver-kliens-internet építőegységekből álló technológiai platform határozta meg, 2012-ben már látszanak majd azok a lényeges elemek, amelyek a következő évtizedek informatikai piacát fogják uralni. Az új technológiai platformot a felhő (cloud) alapú szolgáltatások, a mobileszközök, a szélessávú mobiladatátvitel, továbbá a közösségi alkalmazások határozzák meg – hangsúlyozta a nemzetközi trendekkel kapcsolatban Komáromi Zoltán, az informatikai piackutató IDC Magyarországi Kft. ügyvezetője.

Óvatos lépések ■ Bár idehaza is érezhetők már az alapvető változás első jelei, a gyengélkedő IT piacon az előző esztendőhöz hasonlóan idén is néhány szűk területre koncentrálódik majd a növekedés. Tavaly mind a szoftver-, mind a szolgáltatási piac zsugorodott Magyarországon, egyedül a hardvereladások növekedtek. A hardvereken belül elsősorban a mobileszközök (okostelefonok, tabletek) piaca bővült látványosan, emellett pedig a hálózati eszközök eladásai is meglendültek.

Összességében enyhe növekedés jellemezte 2011-ben a magyar IT piacot, a korábbi esztendőkhöz képest még az utolsó negyedév sem hozott látványos kiugrást – értékelte a 2011-es évet az IDC hazai vezetője a cég előzetes adatai alapján. Idén is hasonló trendekre számítanak: a hardverpiacon az adattároló rendszereknél várható jelentősebb erősödés, miután az elmúlt két évben nagyon visszaesett ez a szegmens, mára pedig a vállalatok "felélték tartalékaikat". Tavaly csak a telekommunikációs és a pénzintézeti szektorban vásároltak nagyobb tételben storage megoldásokat. Emellett a mobileszközök és a hálózati eszközök terén is további növekedést várnak.

A mobilitáson belül egyre markánsabb lesz a mobil vállalati megoldások szerepe is, és egyre több cég fontolja meg itthon is a tabletek beszerzését a vállalati munkavégzés támogatására. A szoftverpiac legpezsgőbb területei is ehhez kapcsolódnak, rendkívül keresettek lesznek a mobilbiztonsági, mobilmenedzsment és mobil üzleti alkalmazások is. Az általános tranzakciós, vállalatirányítási rendszereknél ugyanakkor további csökkenésre kell számítani, a nagyvállaltoknál idén legfeljebb további kiegészítéseket, illetve frissítéseket implementálnak majd a meglévő SAP-rendszerekhez. Az ERP-piacot legfeljebb az rázhatja fel az idén egy kissé, hogy több gyártó is megjelenik majd online igénybe vehető, felhő alapú megoldásaival.

Üde színfoltok ■ Az üzleti alkalmazásokon belül továbbra is "üde színfolt marad" az ügyfélkapcsolat-kezelés (Customer Relationship Management) területe, ahol a távközlési és pénzügyi szektorokban folytatják az elmúlt 1-2 évben megindult fejlesztéseket, és néhány pénzintézetnél talán új projektek is indulhatnak. Az alkalmazásoknál akadt néhány terület, amely az elmúlt időszakban markánsan bővült, ilyen volt például a kockázatkezelés vagy a kintlévőségkezelés. Ezek várhatóan továbbra is slágertémák lesznek, csakúgy, mint a feljövőben lévő hálózatelemzés – jósolta az IDC hazai vezetője. A szoftverpiacon idén az egyik fő kérdés az lesz, hogy a kormányzat mennyire zökkenőmentesen tud váltani a nyílt forráskódú szoftverekre; 2012 vízválasztó lehet az open source szoftverek felhasználásának szempontjából.

Az IT szolgáltatások piaca is kis mértékben, 1-2 százalékkal csökkent 2011-ben, ezen belül viszont néhány terület – a hálózati és a desktop outsourcing, valamint a hoszting – nőtt. A cloud szolgáltatások piaca, bár gyorsan növekszik, még idén is szűk marad, ugyanakkor sok infrastruktúra- és alkalmazáskonszolidációs, továbbá virtualizációs projektre lehet számítani idén is. Emellett sokan foglalkoznak az üzleti folyamatok hatékonyabbá tételével – tette hozzá Komáromi Zoltán.

Ha nem lesz komoly gazdasági krízis, akkor összességében – legalábbis a tervek szintjén – stabilnak ígérkezik a hazai informatikai piac. A nagyvállalatok legalábbis idénre már jellemzően nem terveztek további markáns csökkenést az informatikai büdzséjükben, néhány helyen pedig enyhe növekedést vetítenek előre a tervek. Ettől persze egy új gazdasági helyzet átírhatja a forgatókönyveket: Komáromi Zoltán felhívta rá a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben továbbra sem árt az óvatosság az informatikai célokra szánt összegek felhasználásánál.

Nehéz év ■ Rendkívül nehéz volt a tavalyi esztendő a tagvállalatok szempontjából, aminek több oka is van – kezdte Laufer Tamás, az Informatikai, Elektronikai és Távközlési Vállalatok Szövetségének (IVSZ) elnöke. Az egyik fő ok, hogy a források elapadtak a kormányzati, államigazgatási szektorból, és a hagyományos hardver- és szoftverbeszerzési csatornák sem igazán működtek. Emiatt aztán örülhettek az államigazgatásnak szállító vállalkozások, ha a karbantartási szerződéseiket fenn tudták tartani.

Azok a cégek, amelyek például az elektronikai vagy autóipari vállalatok beszállítójaként dolgoztak, az év első háromegyed részében jó eredményt érhettek el. A hagyományos kereskedelmi, szolgáltatási tevékenységet végző informatikai vállalkozások ezzel szemben jelentős mértékű visszaesést voltak kénytelenek elkönyvelni: az építőipartól a turizmusig, a kereskedelemtől a szolgáltatásig érezhető forgalomkiesés visszahatott a fejlesztésekre, IT beruházásokra. Ennek következtében jó néhány cég került a szakadék szélére – fogalmazott Laufer Tamás.

Amint arra az IVSZ már korábban is felhívta a figyelmet, a Nemzet Fejlesztési Ügynökség által uniós forrásokból meghirdetett pályázatokkal az a fő baj, hogy ha meg is hirdetik azokat, továbbra is utófinanszírozottak, azaz a vállalkozásoknak hitelt kellene felvenniük hozzá, hogy el tudják kezdeni a projekteket. Mivel azonban a banki finanszírozás lényegében leállt, a hazai vállalkozások nem képesek felszívni a beruházásokra szánt összegeket, emiatt továbbra is jellemzően a multinacionális vállalatok tudják elvinni a fejlesztési források jelentős részét.

Az innovációs jellegű beruházások finanszírozását is technikai jellegű problémák hátráltatják: az innovációs pályázatok esetében az eszközbefektetésnél továbbra is materiális eredményt várnak el, ami például a szoftverfejlesztések esetében kicsi. Amíg tehát a pályázati indikátoroknál nem preferálják az immateriális eredményt, addig nem is lehet számítani a szoftverfejlesztések fellendülésére – figyelmeztet az IVSZ elnöke.

Megdermedt gazdaság ■ Sajnos majdnem minden iparág megdermedt: ahhoz, hogy a 2011-es évet gyorsan elfelejthessék a cégek, új irányba kell állítani azokat, és meg kell teremteni számukra a piacokat, illetve segíteni kell őket a nemzetközi nyitásban. A kiutat Laufer Tamás szerint az jelentheti, ha Magyarország potenciálját megnövelik a szoftverfejlesztésben és a teljes IT iparágban. Erre az egyik lehetőség, hogy továbbra is Magyarországra csábítják a nemzetközi elosztott szolgáltatóközpontokat (shared service center), emellett pedig meg kell teremteni a feltételeit, hogy az innovációra fellelhető források segítségével fellendítsék a szoftveripart, és elősegítsék a szoftverexportot.

Egy komoly jelét már most látni lehet annak, hogy a kormányzat felismerte az informatikai iparban rejlő lehetőséget: az államilag támogatott felsőoktatási helyek csökkentése közepette is emelték a részben vagy egészében finanszírozott természettudományos, műszaki mérnöki és informatikai helyek számát. Azaz a jövőben több, az informatikában szükséges végzettséget szerző hallgató tanulhat a hazai egyetemeken, főiskolákon.

Az iparági szervezet vezetője a pozitív jelek között említette azt is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által tavaly év végén kiadott növekedési tervben kifejezésre jut a támogatási források elérhetőségének felgyorsítása, illetve növeln iakarják az azt igénybe vevő kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) arányát. A terv megnevezi a magyar gazdaság tíz területét, amely a növekedés motorja lehet a következő években. Az IVSZ részben saját sikerének tudja be, hogy a szervezet által képviselt mindhárom iparág – az IT, a távközlés és az elektronika – külön-külön is szerepel a listán. Tárgyalnak egy olyan 50 milliárd forintos alapról is, amely az informatikai befektetések finanszírozásában segítheti a vállalatokat.

Annak érdekében, hogy az informatikai vállalkozások több bevételhez jussanak, fel kellene gyorsítani az EKOP, illetve ÁROP programok eljárásait és a közbeszerzést is – hangsúlyozta Laufer Tamás. Az IVSZ a közelmúltban az NHIT-vel közösen készített egy anyagot, amelyben többek között azt vázolták, hogy lehetővé kellene tenni az egyszerűsített közbeszerzést többféle informatikai szolgáltatás esetében, így a keretmegállapodással rendelkező szállítók gyorsabban juthatnának megrendelésekhez. Összességében Laufer Tamás nem lát más kiutat a jelenlegi helyzetben, mint hogy a kis- és közepes vállalkozásokat "nyakon kell önteni" a rendelkezésre álló közösségi forrásokkal, így itthon is megindulhatna a termelés és a fogyasztás.

Nagyszabású munkálatok ■ Nagy Zsolt, az üzleti és informatikai tanácsadással foglalkozó Stratis partnere kérdésünkre úgy fogalmazott: a 2011-es év sok cég számára "vérzivataros" időszak volt, ami az IT fejlesztéseknek sem igazán kedvezett. Ezzel összefüggésben az egyes szektorokban néhány területre koncentrálódtak a beruházások: a meghatározó telekommunikációs cégek egymással párhuzamosan nagyszabású munkálatokba kezdtek bele az ügyfélkapcsolat-menedzsment területén. Ezek a projektek idén is folytatódnak, amikor az első eredmények már a külvilág számára is láthatóvá válnak – tette hozzá.

A pénzügyi szektor szereplőinek a külső körülmények miatt "hánykolódó vizeken" kellett hajózniuk: mind a bankadó, mind a különböző banki szabályozások abba az irányba terelték a pénzintézeteket, hogy hatékonyság javításra és a kockázatcsökkentésre koncentráljanak. Mindennek következtében új üzleti funkciók fejlesztésére jóval kevesebbet költöttek, ezzel együtt a súlyosbodó költséghelyzetet próbálták kezelni az informatikai működés terén is.

A szolgáltatói szektor stabil működése felértékelődött, kevésbé volt érezhető a kedvezőtlen változás, így a tanácsadó szerint itt "a normál üzletmenet" szerint zajlottak az informatikai beruházások. Az államigazgatásban az előző év elején sok változást, újítást jelentettek be. A tavalyi személyi és szervezeti változások nem kedveztek a megvalósításnak, ezért Nagy Zsolt szerint a piacról hiányoztak a várt, nagy léptékű projektek.

A 2012-es évvel kapcsolatban úgy fogalmazott: ahogy szinte minden mást, az informatikai piacot is az ország gazdasági helyzete határozza meg, ezért a hektikus állapot mindenkit óvatosságra int. A gazdasági környezet várt stabilizálódása meghozná a informatikai piac normalizálódását is. Technológiai oldalról a Stratis partnere a cloud és a mobil technológiákat emelte ki, amelyek a lakossági piacon már egyre nagyobb teret nyernek, a nagyvállalatok és az államigazgatás azonban az idén az instabil üzleti környezet miatt még nem kezdenek nagyszabású fejlesztésekbe.

Állami szerepvállalás ■ A nagyvállalati IT terén a gazdasági válság kitörése óta eltelt években az alacsonyan lógó gyümölcsöket már leszedték, azaz a triviális költségcsökkentési lépéseket megtették –további "fogyással" már nem lehet növekedni. A nagyvállalatoknál folyamatosan kerülnek elő a sourcinggal kapcsolatos kérdések, így számos cég az elmúlt évtizedben már kétszer-háromszor is újrakötötte az egyes informatikai területek kiszervezésével kapcsolatos szerződéseket. Az IT fejlesztések terén emiatt azok a témák kerülnek előtérbe, amelyek az üzleti működést javítják. Ilyen például a kockázatkezelés és az ügyfelek jobb szegmentálása, az ügyfélszolgálatok javítása, valamint a döntéstámogató és adatelemző rendszerek kiépítése, amivel a meglévő adatokból több információt tudnak kinyerni.


Az állami szektorban lehetőséget jelenthet, hogy az állami tulajdonú vállalatok olyan szolgáltatásokat építenek ki, amelyek  korábban a versenyszférára voltak jellemzők – ílyenek például a pénzügyi, távközlési szolgáltatások. Mivel kifejezetten IT-intenzív feladatot jelent, hogy ezeket a megfelelő színvonalon és költséghatékonysággal biztosításák, a folyamat fellendülési pontot jelenthet a informatikai szektorban. Az államigazgatási projekteknél Nagy Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai uniós finanszírozás kihasználása érdekében az idén mindenképpen bele kell vágni a tervezés alatt álló nagy informatikai rendszerek kiépítésébe.