Egy friss felmérés szerint az emberek felének napi egy munkaórája vész kárba a zavaró - jórészt digitális - impulzusok miatt.
A Sharepoint-integrációban utazó harmon.ie jelenleg is élő online felmérése azt igyekszik meghatározni, milyen károkat okoznak a munkahelyi zavaró tényezők. A multinacionális vállalatok sok száz dolgozójának véleménye alapján összeállított statisztika kiábrándító, bár korántsem meglepő eredményt mutat.

A valamilyen szinten informatikai eszközöket is használó alkalmazottak 45 százaléka legfeljebb 15 percet tud egyhuzamban dolgozni, mielőtt valamilyen impulzus miatt megszakítja a munkát. Ez az emberek 53 százalékának naponta legalább egy órányi kiesést jelent.

A zavaró tényezők egy részéért a számítógépes alkalmazásokkal való bajlódás, a telefonhívások vagy a fecsegő kollégák felelősek. Egyedül a dokumentumok keresgélésével a válaszadók 71 százaléka minimum negyed órát tölt nap mint nap. 45 százalékuk legalább hatféle dolgot futtat párhuzamosan a gépén, 65 százalékuk pedig a hagyományos munkagépén kívül legalább egy másik mobil vagy asztali eszközzel is rendelkezik.

Az anyagi kár jelentős A munkahelyeken rohamosan terjed az "online kényszerbetegségnek" titulált jelenség is. Ismerős, amikor egy személyes megbeszélés alatt a résztvevők fele a telefonját nyomkodja, és digitálisan kommunikál egy másik, jelen nem lévő ismerősével. A harmon.ie felmérése szerint ez a megfelelő eszközzel rendelkező alkalmazottak kétharmad részére jellemző. Persze a munkahelyen kívül sem vagyunk jobbak: a 40 év alattiak túlnyomó többsége alvás közben is nyitva hagy valamilyen digitális csatornát, a 30 év alattiak majdnem fele pedig a moziban ülve is elérhető marad.

A vállalatok kétharmad része pontosan látja, hogy a digitális alkalmazások rossz felhasználása a termelékenység rovására megy, és próbálkozik is a zavaró tényezők kordában tartásával. A kiesett idő nyilvánvalóan forintosítható, bár a számítási módszerek első látásra mindig véleményesek. Jelen felmérés 30 dolláros átlagos órabérrel kalkulál, és évi 10 375 dollárra teszi az elfolyó munkaidőből származó veszteséget minden egyes munkavállaló estében. Az anyagi veszteséghez persze olyan járulékos hatások is társulnak, mint a gyengébb minőségű munka vagy az ügyfélelégedettség csökkenése.

A harmon.ie infografikája a következőképpen foglalja össze a szóban forgó negatív hatásokat (a kép nagyítható):

Idehaza a 30 dolláros órabér nyilvánvalóan nem tekinthető átlagosnak, azt viszont nyugodtan feltételezhetjük, hogy a zavaró tényezők mennyiségében nincs jelentős különbség, így a játék kedvéért negyedakkora órabérrel számolva körülbelül évi 500 ezer forintos átlag veszteséget kapunk az egyes dolgozók esetében. Pontos becslést természetesen nehéz volna készíteni, abban pedig felmérések nélkül is biztosak lehetünk, hogy a percenként felugró email-figyelmeztetések vagy a negyedórás Facebook-frissítések nem javítják a munkahelyi teljesítményt.

Az sem jó, ha elmegy a net Az IT-menedzsmenttel foglalkozó CA Technologies ezzel párhuzamosan az informatikai rendszerek kieséséből eredő károkat vizsgálta, amelyeket nyugodtan hozzáadhatunk a fenti veszteségeségekhez. A cég 2 ezer európai és észak-amerikai vállalkozást kérdezett meg a leállásokról és azok következményeiről. A kutatás megállapítja, hogy a vállalkozások informatikai rendszerei átlagosan 14 órára esnek ki évente, ez idő alatt pedig a produktivitás 63 százalékára csökken. A helyreállítás után további 9 órát vesz igénybe minden évben, amíg megpróbálják visszanyerni az elveszett adatokat, ezalatt a termelékenység csupán 70 százalékosra javul.

A felmérés az érintett régiókban összesen 127 millió kiesett munkaórával számol évente, ami 63 ezer dolgozó 12 havi munkájának felel meg.

64 milliárd dollárt hozott a Google az USA-nak?
Jó munkához nem kell irodai patkánynak lenni

A megkérdezett cégek fele úgy véli, hogy a leállások károsan hatnak hírnevére, 44 százalékuk szerint csökkentik a munkahelyi morált, 35 százalékban pedig a vásárlói hűség csökkenéséről is beszámolnak. A válaszadók 87 százaléka szerint az adatok helyreállításának kudarca komoly üzleti károkat okozhat, ennek ellenére az európai vállalkozások 30 százaléka, míg az észak-amerikai vállalkozások 56 százaléka semmiféle katasztrófa utáni helyreállítási tervvel nem rendelkezik.

Tényleg jó ötlet egy 170 kilométeres madzagra emlékeztető okosváros?

Már az idei elő negyedévben belevágnak az 500 milliárd dolláros szaúdi gigaprojektbe, amelynek célja egy egészen futurisztikus új megaváros felépítése lenne.
 
Jó hír: ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök. Az általánossá váló távmunka még jobban ráirányította a figyelmet, hogy az adatok biztosítása nem csak a cloud szolgáltatók, hanem legalább akkora részben a megrendelők felelőssége is.
Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.