Némileg megkésve, de megtartotta 10 éves születésnapi partiját (egy csokoládétortával turbózott sajtótájékoztatót) a ProSuli. A program szakmai vezetője, Koren Balázs (a fenti fotón) – aki maga is gyakorló tanár – röviden bemutatta, hogyan jutott el a 2015-ben Telenor Hipersuli néven egy iskolával elindított kezdeményezés mára több mint 170 iskolába, és hogyan változott meg a tíz év alatt a tartalma.

Amikor Telenor elindította CSR-kezdeményezését, az iskoláknak leginkább eszközökre – számítógépekre, tabletekre, szélessávú internetre – volt szükségük. Az első év tapasztalatai azonban rámutattak arra, hogy eszköz és netkapcsolat önmagában nem elegendő. Sokkal fontosabb a pedagógusok felzárkóztatása és támogatása az eszközök célzott és szakszerű alkalmazásában. A digitalizált megoldások mindennapi bevezetéséhez tananyagokra, módszertani támogatásra és képzett pedagógusokra van szükség. A ProSulit is ennek a szellemében fejlesztették: olyan témák kerültek fókuszba, mint a digitális pedagógiai készségek fejlesztése, a kooperációs megoldások bevezetése vagy a differenciált oktatás. Ma pedig a mindent átszövő mesterséges intelligencia kezelésére igyekeznek felkészíteni a pedagógusokat webináriumokon és akkreditált oktatásokon – mondta a szakmai vezető. A program alapja azonban a kezdetektől az internet tudatos használatára nevelés.

Sikerek és kudarcok

A ProSuli egy évtizede alatt voltak kudarcos kísérletek is. Próbálkoztak például a VR-hájp idején a VR-szemüvegek oktatási célú használatával – kevés sikerrel. Ezzel szemben az az alkalmazás-használati útmutató, amit COVID idején készítettek az online oktatás támogatására, nagy sikert aratott. A virtuális térbe szorult oktatás "melléktermékeként", kiegészítő aktivitásként lett része a programnak a robotika. Kísérletként robotikai versenyt is rendeztek, kezdetben 20 csapattal. Ebből nőtt ki mára az ország egyik legnagyobb robotikai diákversenye, amin több mint 170 csapat indul, a győztesek pedig kvalifikációt nyernek a Robotex világversenyre, amit idén Dél-Koreában rendeznek.

A robotikában nem egy klasszikus értelemben vett programozó szakkört kell elképzelni, hangsúlyozta Koren, hanem a formátumnak, eszközöknek és a koncepciónak köszönhetően egy olyan játékos foglalkozást, ami egyszerre fejleszti a tanulók kreatív gondolkodását, problémamegoldási készségét. Emellett megismerik, hogyan működik a projektalapú tervezés és a csapatmunka. Tehát olyan kompetenciákat sajátíthatnak el, melyek ma a munkaerőpiacon alapvető elvárást jelentenek.

"A digitális oktatás legfontosabb kérdése az elmúlt tíz évben valójában nem változott: hogyan lehet felkészíteni a pedagógusokon keresztül a diákokat egy olyan világra, ami gyorsabban változik, mint valaha? Arra számítunk, hogy a következő időszakban még nagyobb szerepet kapnak az MI-alapú oktatási módszerek, az online együttműködés és a digitális tudatosságot fejlesztő programok – de a legfontosabb továbbra is az, hogy a technológia valódi tudássá és használható készségekké váljon a diákoknál, hozzájuk pedig a képzett, felkészült pedagógusokon keresztül visz az út” – összegezte a teendőket Koren Balázs.

(Fotó: Yettel Magyarország)