Most még apró, de jelenleg is gyorsan bővülő szeletét adják a hazai informatikai piacnak a felhőszolgáltatások az IDC legújabb felmérése szerint. A fejlődés az elemző szerint több szempontból is egyedien alakul Magyarországon.
Az IDC idén először mérte fel a cloud computing magyarországi piacát, párhuzamosan a hoszting piaccal. A két terület hasonló szerkezetben történő felmérését többek között az indokolta, hogy egyrészt tisztázni akarták a két szolgáltatási modell közötti különbségeket, másrészt arra is kíváncsiak voltak, hogy maguk a szállítók miként próbálják meghúzni a két szolgáltatástípus közötti vonalat - tudtuk meg
Balicza Gábortól, az IDC Magyarországi Kft. elemzőjétől.
Az IT szolgáltatási piacon belül a hoszting szolgáltatásokból (ide tartozik a kolokáció, az infrastruktúra- és az alkalmazáshoszting) 2010-ben 11 milliárd forint bevételhez jutottak a magyarországi szállítók. Ehhez képest a felhőszolgáltatások piaca hazánkban még gyerekcipőben jár: a teljes magyarországi cloud piac nagysága 1,6 milliárd forintot tett ki, amelyben a nyilvános és a magán felhőszolgáltatások is szerepelnek.
Az IDC meglehetősen szigorú definíció, 8-10 különböző kritérium alapján sorolja be a cloud szolgáltatásokat. Ezek között alapvető elvárás, hogy a nyújtott szolgáltatást megosztott módon, virtualizált környezetben, az interneten nyújtsák. A felhőszolgáltatás további ismérve, hogy önkiszolgáló rendszerben, automatizáltan, használat alapú fizetés ellenében lehet igénybe venni.
A
nyilvános vagy publikus cloud szolgáltatásokat nem egyedi ügyféligények mentén, hanem mindenkinek egységesen nyújtja a aszolgáltató, míg a magán vagy privát felhőszolgáltatást a fenti kritériumoknak megfelelően, de az egyedi igények alapján testreszabott módon szolgáltatja a vállalatoknak az informatikai szállító. A
privát cloud szolgáltatások piacméretének meghatározásakor az IDC beszámítja a saját külső szolgáltató által kínált megoldásokat, de a belső informatikai egység által nyújtott felhő alapú üzemeltetési szolgáltatásokat nem.
Kapcsolódó cikkünk ■ Fel a fellegekbe: melyik felhőt válasszuk?A felmérés egyik legfőbb tanulsága, hogy Magyarországon kevésbé válik el a hoszting és a cloud szolgáltatások világa, ami elsősorban a hazai sajátosságoknak köszönhető. Amíg az Egyesült Államokban, illetve Nyugat-Európában több, kifejezetten cloud szolgáltatások nyújtására létrejött vállalat van jelen a piacon (mint például az Amazon, a Google vagy a Salesforce.com), Magyarországon sokkal jellemzőbb, hogy a helyi rendszerintegrátorok, távközlési cégek próbálják meg integrálni a cloud szolgáltatásokat a portfoliójukba. Más szavakkal, nálunk szinte teljesen hiányoznak a tisztán cloud szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások, és a szállítók inkább a virtualizációs, adatközponti és IT outsourcing szolgáltatások továbbfejlesztéseként tekintenek a felhőre.
Néhány nagy globális szereplő is jelen van szolgáltatásaival partnereken keresztül, emellett a távközlési cégek is - jellemzően a Microsoft vagy az IBM partnereiként - próbálják a két nagy szállító által kínált cloud megoldásokat, akár saját szolgáltatásként kínálni. Emellett a rendszerintegrátorok is nézelődnek ebbe az irányba, de ők többnyire inkább a privát felhő infrastruktúra kiépítését vállalják, és általában előfizetés alapú felhő üzemeltetési szolgáltatással nem foglalkoznak. Összességében jelen pillanatban mintegy 15 olyan cég lehet a magyar piacon, amely valódi cloud szolgáltatásokat kínál - húzta alá az IDC elemzője.
Középpontban az alkalmazások ■ A mintegy 1,6 milliárd forintos cloud piaci forgalom nagyobb része a havidíjakból, kisebb része bevezetési, tanácsadási szolgáltatásokból származik. A nyilvános felhőszolgáltatások esetében ez az arány 85-15 százalék, de még a magán felhőszolgáltatások esetében is nagyobb részt képviselnek az üzemeltetési díjak. A modellből adódóan az infrastruktúra kiépítését nem az ügyfelek fizetik, pontosabban azt a havidíjba építik bele a szolgáltatók. Ez egyben azt is eredményezi, hogy a cloud beruházások lassan és apránként térülnek meg, így nagy mennyiségben kell azokat eladni, hogy a szolgáltató számára megérje az üzlet; azaz előnyben vannak a nagy nemzetközi szállítók - jegyezte meg Balicza Gábor.
A magyar cloud piac meglehetősen alkalmazásorientált, a három fő kategória közül az alkalmazásszolgáltatások (Software-as-a-Service - SaaS) teszik ki a legnagyobb szeletet 80 százalékkal. Az infrastruktúra-szolgáltatások (Infrastructure-as-a-Service - IaaS) a piac 16 százalékát adják, míg a szolgáltatásként kínált platformok (Platform-as-a-Service) csupán 4 százalékkal szerepelnek. Utóbbi szegmensre ugyanakkor az jellemző, hogy ezeket a szolgáltatásokat jellemzően nagy nemzetközi cégek szolgáltatják.
A magyarországi cloud szolgáltatási piac szegmenseinek aránya 2010-ben
Forrás: IDC
Rakétával a felhőbe ■ 2011-ben számos tényező segíti a cloud szolgáltatások hazai térnyerését, mint például a mobilis munkatársak, értékesítési és karbantartási feladatokat ellátó munkatársak támogatásának igénye, vagy a beruházási költségek további csökkentésének kényszere. Ennek következtében az idén az IDC előrejelzése szerint mintegy 30 százalékkal növekszik a magyarországi cloud szolgáltatások piaca, szemben a hoszting piacon várható 10 százalékos növekménnyel.
Balicza Gábor ennek kapcsán azt hangsúlyozta: a cloud szolgáltatások terjedése jelentős változásokat hoz a szervezetek addigi működésébe, amihez a belső informatikai egységnek is másként kell hozzáállnia. Az informatikai részlegnek a "rendszergazdai feladatok" helyett a jövőben egyre inkább a szolgáltatások, szállítók menedzselésével kell foglalkoznia.
