Körülnézve az irodában, szinte biztosan találunk olyan monitort, amely színes sajtpapírokkal van körberagasztva, rajtuk a kolléga által használt összes jelszó. Csak azért, hogy el ne felejtse azokat. Vagy: naponta érkezik olyan e-mail, amelyben a „nyisd meg a mellékelt prezentációt, és küldd tovább tíz kollégádnak” kitétel szerepel. Ezekhez több megabájt méretű csatolmány, és vele egy szinte kiirthatatlan vírus is jár. Ráadásul sok hasonló levél feladója még meg is sértődik, ha felhívják figyelmét arra, hogy a levele nem csak bosszúságot okoz, de veszélyes is az egész cégre nézve.

Ismerős valamelyik helyzet? Sajnos efféle történetekkel még ma is szinte mindenhol lehet találkozni, még olyan cégeknél is, ahol számítógépes munkavégzésre egyedi tanfolyamokon felkészített emberek dolgoznak. Ám az átlagos magyar vállalatnál az efféle felkészítés fehér hollónak számít: tízből hét alkalmazott semmilyen informatikai jellegű képesítéssel nem rendelkezik – derül ki a GKIeNET felméréséből. A munkavállalók piacképességét tekintve még sötétebb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a fennmaradó 30 százalék is felerészben csak olyan egyszerűbb kiegészítő képzésben szerzett képesítést (például az alapkészségeket oktató ECDL), amelyet a munkaadók ma már nem értékelnek valódi előnyként.

Megkurtított költségvetések | Az elmúlt válságos hónapokban a költségek lefaragásakor a képzésre szánt forrásokat gyakran az elsők között kurtították meg. Pedig érdemes lenne figyelembe venni: az IT-beruházások megtérülése, sőt sokszor a létjogosultságuk is nagyban függ attól, hogy az alkalmazottak mennyire hatékonyan használják – sőt, használják-e egyáltalán – az új technológiát.

Ez nem csak az új hardver vagy egy-egy speciális célszoftver kapcsán igaz, de az olyan kézenfekvő esetekben is, mint például a Windows 7 operációs rendszer. Az IDC piackutató becslése szerint 2010 végéig a magyar nagyvállalatok 20–30 százaléka frissít erre. Ez sokszor új számítógépek beszerzésével esik egybe; a korábban Windows XP-t használó munkatársak felkészítése így nem kerülhető meg. Ráadásul a fenyegetettségek (például adatlopások) legnagyobb része belső eredetű, ahol – a mulasztások vagy a szándékosság mellett – a képzetlenség is fontos tényező.

– A válság az oktatásban tavaly csúcsosodott ki: az év elején a képzési tervek előkészítése, tudatos tervezése drasztikus módon visszaesett, az oktatási büdzséket meghúzták – mondja Simon Ferenc, a Számalk Zrt. termékmenedzsere. Tapasztalatai szerint ez a piac egyértelműen "beállt". Pozitívum, hogy az idén elmozdult a mélypontról a kereslet, bár a cégek továbbra is kétszer meggondolják, mire költenek. Jelenleg a szélesebb alkalmazotti körnek szánt üzemeltetői és fejlesztői képzések a legkeresettebbek. A speciális, drágább kurzusok iránti kereslet erősen visszaesett, még az állandósult akciók ellenére is. Talán egyedül az irodai programcsomagok oktatása tartja magát; erre szinte minden területen igény van, mert fontos, viszonylag olcsó, és könnyebben adaptálható.

E mellett igény mutatkozik a szervervirtualizációs ismeretekre, és némi élénkülés tapasztalható az IT vezetői és menedzsment képzések területén is. Ezek a közép- és nagyvállalatoknál népszerűek, ahol fontos, hogy a vezetők, üzemeltetők megismerjék azokat az új, informatikával menedzselt irányítási módszereket és folyamatokat (például vállalatirányítási rendszereket), amelyeknek segítségével hatékonyabb IT szolgáltatásokat tudnak nyújtani.

Az irodai alkalmazások terén, témánként és szintenként 1-2 napos oktatás a jellemző, míg a rendszergazdai és fejlesztői témákban általában már 4-5 napos képzések szükségesek. Az informatika gyors fejlődésére való tekintettel évente legalább 10-15 napnyi IT oktatás lenne indokolt az ismeretek frissítésére vagy kapcsolódó technológiák megismerésére. E téren hódít a távoktatás: az önálló tanulást segítő megoldások, szakkönyvek, webes források és tréningcsomagok is egyre népszerűbbek.

Távolról | A szoftverszerződések után kapott utalványokkal – amelyeket hivatalos képzésekre lehet beváltani – akár százezres összegeket is meg lehetne takarítani, ezeknek lehívási aránya azonban elég gyenge idehaza. A Microsoft úgynevezett Szoftver Frissítési Garancia programja keretében kibocsátott Software Assurance utalványoknak például 30–40 százaléka marad beváltatlan.

Kérdés, a csökkenő oktatási költések mellett ki lesz majd alkalmas az új álláshelyek betöltésére. Négy év múlva ugyanis – vetíti előre az IDC – a hazai álláshelyek mindössze 8–10 százaléka lesz elérhető „digitálisan írástudatlan” munkavállalók számára.

(A cikk a Figyelő 2010/16. számában jelent meg.)