Miközben hétfői ülésén általános vitára alkalmasnak ítélte a távközlési adóról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága, a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország közös sajtóközlemény kiadásával reagált a szóban forgó javaslatról.

Nem erről volt szó ■ A telekommunikációs cégek azt vetik a kormány szemére, hogy míg az előzetes iparági egyeztetéseken az előfizetőket érintő fogyasztási adó tervezetét ismertette a kormányzat a szolgáltatókkal és a Széll Kálmán Terv 2.0-ban is ilyen adó szerepelt, a törvényjavaslatban ezzel szemben már a szolgáltatókra kivetett, a szolgáltatás nyújtását terhelő adóról van szó.

"A három távközlési társaság az elmúlt hetekben mindent megtett az egyeztetések sikere érdekében, így elfogadhatatlannak tartja ezt az eljárást és értetlenül áll az újabb különadó előtt. Az elmúlt hónapokban a kormányzat többször is ígéretet tett az ágazati különadók kivezetésére, ennek ellenére most, rövid határidővel gyakorlatilag megduplázza a távközlési szektor adóterheit és csak a távközlési társaságokat sújtja. Az újabb különadó vesztese Magyarország, a magyar távközlési ügyfelek és a magyar vállalkozások, mivel az adó visszaveti egy húzóágazat, a távközlési szolgáltatások fejlődését Magyarországon" - áll a három társaság által jegyzett közleményben.

A távközlési cégek hangsúlyozzák, megértik az ország és a költségvetés nehéz helyzetét, de nem tartják célravezetőnek egy újabb különadó kivetését, mivel Magyarországon jelenleg a távközlési szolgáltatást az európai átlagnál jóval magasabb terhek sújtják. Az operátorok arra kérik a kormányt, hogy vonja vissza a törvénytervezetet és iparági egyeztetések segítségével dolgozzon ki az ország versenyképességét nem veszélyeztető, konzisztens és fenntartható javaslatot annak az ígéretnek a szellemében, hogy 2013-tól kivezetik az ágazati különadókat.

Alkalmas ■ Ismerve a hasonló kérésekkel kapcsolatos gyakorlatot, ez utóbbira meglehetősen kevés az esély, ráadásul ma egy lépéssel közelebb került a törvényjavaslat elfogadása azzal, hogy a költségvetési bizottság általános vitára alkalmasnak találta a tervezetet.

Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára az ülésen elmondta: a távközlési adót a vezetékes és mobil telefonáláshoz, üzenetküldéshez kapcsolódóan vezetik be, mértéke minden megkezdett perc és üzenet után 2 forint lesz. Az adó maximuma a magánszemélyeknek 700, más előfizetőnek 2500 forint. Az első tíz perc beszélgetés havonta adómentes. Vannak mentességek is, így például a segélyhívás, az adománygyűjtő szám hívása mentes az adó alól. A távközlési adót a szolgáltatónak kell bevallania és befizetnie.

A távközlési adóból a különböző kedvezmények miatt évi 44,4 milliárd forint bevétel várható a korábban tervezett 52 milliárd forinttal szemben, bevezetéséhez pedig megítélése szerint nem szükséges az EU engedélye, mert nem áfa típusú adó - ismertette a helyettes államtitkár. A kormányzat részéről arra számítanak, hogy a szolgáltatók nem terhelik rá az adót jelentős mértékben a fogyasztókra, ha mégis így lenne, ez a kommunikációval arányosan történik meg.