A 83. Ünnepi Könyvhét alkalmából rendezett szakmai beszélgetésen sok biztató nem hangzott el a hazai e-könyvek piacáról. Még mindig drága és kevés a magyar tartalom. Ami van, azt is könnyen lopják.

Ugyan az Európai Unió már ajánlás formájában régóta a papír és az elektronikus alapú könyvek közötti áfakülönbség eltűntetése mellett érvel, ez a tagállamok joggyakorlatában nehezen érhető tetten. Különösen nagy a különbség hazánkban, ahol a hagyományos könyvek 5 százalékos áfájához képest a legnagyobb 22 százalékos "felár" terheli az elektronikus változatot. Az árképzés mellett további probléma, hogy miközben az e-könyvek megjelenítésére alkalmas eszközök piaca megnőtt, a fogyasztói igényeket kiszolgáló, legálisan elérhető tartalmakat kínáló "tartalomboltok" nagy késésben vannak - hangzott el azon a szakmai beszélgetésen, amelyet a hazai e-könyv piacról tartottak a 83. Ünnepi Könyvhét zárónapján.

Pénz, paripa, fegyver  A rendezvény házigazdája, Salamon Eszter, a Szerep Művészeti Alapítvány képviselője elmondta: a szakmai programot indokolja, hogy Nyugat-Európában az e-könyvpiacok jelentős növekedésnek indultak az elmúlt évben, Németországban például 100 százalékkal növekedett az e-könyvforgalom, a kötetek fele pedig megjelenik hagyományos és e-formátumban is. Farkas István, az ekonyvolvaso.blog.hu szerkesztője rámutatott, hogy Magyarországon 2008 óta lehet kapni könyvolvasókat. Szerinte az eltelt évek során tízezernél is többet értékesíthettek belőlük, a piachoz ugyanakkor hozzá kell számolni a tableteket, a számítógépeket és az okostelefonokat is. A szerkesztő szerint a növekedést gátolja a kevés "premiercím", illetve az, hogy a legtöbb tartalom még mindig az illegális szférából szerezhető be. Mint fogalmazott: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a "kemény" másolásvédelem gátolja a növekedést, ugyanakkor az e-könyvek árának alakulása meghatározó lesz a piac jövőjét tekintve.

Miyazaki Jun, a science fiction művekkel foglalkozó SF Portál főszerkesztője úgy vélte, hogy nem létezik hatékony eszköz a kalózkodás visszaszorítására, hiszen 24 óra alatt a dollármilliókból kifejlesztett másolásvédelmi rendszereket is fel lehet törni. "A kemény másolásvédelem viszont idegesítő a felhasználó számára" - vélekedett a főszerkesztő, megemlítve, hogy az olvasót bosszanthatja az, hogy nem tudja átrakni a megvásárolt tartalmat az olvasójáról például a számítógépére. Szerinte az olvasókkal kell megértetni, hogy az e-tartalom is érték, a piac túlélése múlik azon, hogy fizet-e a felhasznált tartalomért.

Séllei Aranka
, a Digitalbooks kereskedelmi vezetője rámutatott, az árkérdés az egyik legfontosabb probléma ma az e-könyvek piacán, szerinte a tartalomnak kellene meghatároznia a termék árát. Séllei úgy vélte, el kellene érni, hogy az e-könyvek ugyanúgy az öt százalékos általános forgalmi adó hatálya alá essenek, mint például a hangoskönyvek. Ehhez szerinte a kiadók összefogására és közös fellépésére van szükség. Kiemelte, a tapasztalataik azt mutatják, hogy rendkívül sok illegális tartalmat használnak a fogyasztók. Bakos Péter, az újonnan alakult Ad Astra Kiadó vezetője arról beszélt, hogy a kiadók bizalmatlanok e-kiadást illetően. Mint fogalmazott, eddig öt könyvet - ebből hármat e-formátumban - jelentettek meg, de a kalózverziók már felbukkantak a neten. Igaz, nem az e-könyvet másolták le, hanem valaki beszkennelte a papíralapú kötetet - tette hozzá.

Az Országos Széchényi Könyvtárban e-könyveket is kölcsönöznek
(Fotó: Kőhalmi Péter)


E-kölcsönzés 
Moldován István, az Országos Széchényi Könyvtár e-könyvtári szolgáltatások osztályának vezetője arról beszélt, hogy az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban már működik az e-könyvkölcsönzés, szerinte célszerű lenne ezt Magyarországon is elindítani. "Ez nem vesz el piacot" - jegyezte meg, hozzátéve, az e-könyvkölcsönzés inkább népszerűsítheti a formátumot. Az E-Könyv Magyarország Kft. egyik ügyvezetője, Weiler Péter arról számolt be, hogy a Shopline és a Líra Zrt. közös vállalkozásának első két éve "vízválasztónak" tekinthető: "sokat tanultunk, sokat hibáztunk és persze sokat invesztáltunk" - jegyezte meg. Bejelentette: már működik az ekonyv.hu webáruház, amely mintegy 1300 címet kínál a vásárlóknak.

Csordás Attila ügyvezető az ekonyv.hu-t ismertetve elmondta: Amerikában már teljes könyvpiac közel egyharmadát az e-könyvek forgalma adja, míg a magyar szegmens még az egy százalékot sem éri el. Az új webáruházról megjegyezte, az itt kapható tartalmak valamennyi fontos fájlformátumban elérhetőek, így a Kindle-olvasókon is olvashatók. Megjegyezte, hogy igyekeznek naprakész kínálattal előállni: a könyvheti termésből például a Szép versek vagy Spiró György Magtár című kötete is elérhető már e-formátumban. Az ügyvezető kitért arra is, hogy a kiadókat segíti az, hogy "valós időben" követhetik, milyen ütemben vásárolnak köteteikből az olvasók.

E-könyvként jelenhetnek meg az eddig fióknak írt művek
Visszaszoktatnak az olvasásra az e-könyvek

Jobb lesz attól a Claude, hogy kódjának 80 százalékát a Claude írja?

Igen, jobb lesz, hatékonyabb lesz – ám ez nem lesz ingyen. Az IT-irányítás, a biztonság, a megfelelés és a csapatkohézió is megszenvedheti.
 
Hirdetés

Szintet lép a Synology: Érkezik a PAS7700 csúcskategóriás vállalati flash tároló

Ahogy a vállalati IT-környezetek az AI-alapú folyamatok, a virtualizáció, a nagy teljesítményű adatbázisok és a folyamatosan elérhető digitális szolgáltatások nyomása alatt fejlődnek, a szervezetek egyre inkább olyan tárolóinfrastruktúrát igényelnek, amely kompromisszumok nélküli teljesítményt, rugalmasságot és skálázhatóságot biztosít.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.