Az Economist Intelligence Unit (EIU) a közép- és kelet-európai régió 17 országában vizsgálta a válság állami IKT-befektetésekre gyakorolt hatását, és arra is választ keresett, mindez hogyan befolyásolja a digitális fejlesztések ütemét. A tanulmány szerint az egyes országok különbözőképpen reagáltak a válságra, általában háromféle megközelítést alkalmazva: "teljes gőzzel előre", "irányváltás" és "a vihar átvészelése". Az első csoport a kedvezőtlen gazdasági feltételek mellett is követi korábbi IKT-stratégiáját. A második utat választó országok megváltoztatták programjukat, és a drágább, hosszú távra szóló fejlesztések helyett az adminisztratív jellegű, rövid távon megtérülő megoldások felé fordultak. A harmadik csoport drasztikusan csökkentette IKT költségvetését, és a gazdasági feltételek enyhülésére vár. A tanulmány Magyarországot az irányváltás módszerét alkalmazó országok közé sorolta Csehország, Görögország, Lettország és Litvánia mellett.
 

Befektetni vagy spórolni? | A dokumentum a GDP több mint 11 százalékát adó magyar IKT szektort a legfejlettebbek között tartja számon a régióban, ami jó eredményeket könyvelhet el az internet-hozzáférésének biztosítása, és különösen a munkaerő IKT-képzettsége terén. Az EIU ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a rövid távú nyereség túlzott hangsúlyozása veszélybe sodorhatja az ország hosszú távú digitális fejlődését, és alááshatja jelenlegi pozícióját a régióban. A tanulmány szerint ennek legfőbb oka az irányváltással próbálkozó országokban tapasztalható politikai bizonytalanság, mivel ebben a helyzetben a rövid távú megtakarítás a távlati célok rovására kerül előtérbe.

Az EIU beszámol róla, hogy Magyarország a közelmúltban fokozott hangsúlyt fektetett politikájában az IKT-vonalra, és 2008 elején külön Infokommunikációs Államtitkárságot hozott létre. Ennek költségvetése az EU által finanszírozott Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) különböző programjaiból tevődik össze; a 2009-2010-es időszakra elkülönített források 102 milliárd forintot (375 millió eurót), vagyis az ÚMFT költségvetésének 4,4 százalékát tették ki. A kormány iparpolitikai akciótervet is jóváhagyott a rendelkezésre álló források bizonyos projektekhez történő újraallokolására vonatkozóan.

Bár konkrét összegeket még nem közöltek, a kormány úgy nyilatkozott, hogy az e-közszolgáltatási programokat nem halasztja el a válság miatt. Az akcióterv alapján kiemelt szerepet szánnak az IKT-infrastruktúrát érintő és az online oktatási programoknak. A tanulmány ugyanakkor rámutat, hogy az elmúlt két évben kevés nagyszabású IT-projekt indult az országban, és a közeljövőben sem számít újabbakra - ennek okát a lomha bürokráciában, a nehézkes szabályozásban és általában a véget nem érő aktatologatásban látja.

(Ön)szabályozás | Márpedig a kormánynak komoly hiányosságokat kellene kezelnie, például az e-közszolgáltatások hatékonysága terén. A tanulmány szerint az egyik példa erre az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program részeként megvalósított Ügyfélkapu, amely úgynevezett egyablakos online hozzáférést biztosít kormányzati szolgáltatásokhoz, de még nem sikerült kimeríteni a benne rejlő lehetőségeket. Eddig csupán körülbelül 200 ezer állampolgár használja a szolgáltatást, ami mindössze töredékét jelenti annak a 2 millió felhasználónak, akik igénybe veszik a magánszektor bankjai által kínált elektronikus banki szolgáltatásokat.

Delia Meth-Cohn, az Economist Intelligence Unit EMEA (Európa, Közel-Kelet, Afrika) régióért felelős igazgatója ezzel együtt úgy véli, néhány esetben a digitalizáció erőteljes társadalmi támogatottsága elnyomhatja a pénzügyi és politikai zavarok miatti aggodalmakat, és a kormányokat az IKT-stratégiák véghezvitelére ösztönözheti.