A legtöbb nagy technológiai vállalat alkalmaz jövőkutatókat, akik a szélesebb körű technológiai trendek megjósolásával mutatnak irányt cégük számára. A Cisco hivatásos jósa szerint nagy dolgok történnek az elkövetkező évtizedben.
Hirdetés
 
A Cisco Live 2011 konferencia keretében tartott előadást, majd szűk körű beszélgetést Dave Evans, a vállalat jövőkutatója. Sokak számára már a foglalkozás is meghatározhatatlannak tűnt, egy orosz újságíró konkrétan megkérdezte, hogy telik a szakember egy napja. Evans egy poénnal ütötte el az érdekes kérdést: "Reggel felkelek, egy reggeli után jövőkutatok úgy este hatig, aztán irány haza".

Komolyra fordítva a szót, a jövőkutató feladata igen sokrétű. Egy szakértői, elemzői csoport vezetőjeként Evans feladata a jelenlegi trendek alapján olyan jövőbeli folyamatok, események felvázolása, amelyek a teljes informatikai, technológiai iparban végbemehetnek, és kihatással lehetnek saját vállalatának terveire. Az alábbiakban a szakértő tíz olyan jóslatának első felét soroljuk fel, amelyek szerinte tíz év múlva már bekövetkezhetnek.


A "dolgok internete" Az internetre kötött intelligens szenzorok jövőképének nemrég egy teljes infografikát szenteltünk. Ennek értelmében Evans szerint 50 milliárd internetre kapcsolt eszköz vesz majd körül minket 2020-ra, amelyek nem csak számítógépek, tabletek és okostelefonok lesznek. Egymással kommunikáló szenzorok, ébresztőórák, intelligens klímaérzékelők, benzinkutak és autók segíthetnek abban, hogy a felhasználó külön beavatkozása nélkül automatizáljanak különféle folyamatokat.

Jön a zettaáradat 2008-ban körülbelül 5 exabájtnyi információt "gyártottunk". Három év múlva már 1,2 zettabájtra nő ez az éves adat (a zettabájt az exabájt 1024-szerese): ezt leginkább úgy képzelhetnénk el, mintha a Föld minden egyes lakója 100 éven keresztül írna Twitter üzeneteket, vagy egy televíziós sorozat összesen 125 millió éven keresztül sugárzott adásait digitalizálnánk. Az interneten már ma is egyre nagyobb a nagyfelbontású videók aránya, ilyen formátumú filmeket töltenek le vagy streamelnek a felhasználók, és a videótelefonálás során is mind többen választják a HD formátumot. A Cisco már most is úgy véli, hogy 2015-re az internetes adatforgalom 91 százaléka videós tartalom lesz.

Dagad a felhő Az előző megállapításból egyenesen következik a cloud hihetetlen térnyerése. A zettabájtnyi létrehozott adatot már képtelenség személyi számítógépek merevlemezein tárolni, és a már ma is egyre nagyobb jelentősségű felhő alapú technológiákban rejlik a megoldás. A mindenhonnan elérhető, tőlünk függetlenül tárolt adatok szerepe egyre fontosabb lesz, Evans szerint évente 20 százalékkal nő a cloud szolgáltatásokból származó bevétel világszerte, és az informatikai vállalatok 2014-re összességében 1 billió dollárt költenek majd a cloudhoz kapcsolódó fejlesztésekre.

"A felhő már most elég erős ahhoz, hogy valós idejű fordítási szolgáltatást biztosítson, vagy akár olyan projektekben segédkezzen, mint az IBM Watson szuperszámítógépe, amelyet a közeljövőben az e-egészségügyben szeretnének felhasználni" - magyarázta Evans, aki szerint az internetre kötött eszközök egymás közötti kommunikációjában, ezek üzeneteinek lefordításában és átkódolásában is nagy szerepet kap a cloud. Már most is vannak olyan megoldások, amelyek a felhőnek köszönhetően egy évtized múlva egyértelműek lesznek, például a hang alapú mobiltelefonos keresés, amely azonnal szöveges vagy akár multimédiás találatokat ad eredményül.


Száguldó internet Az internetes sebesség terén hatalmas növekedés várható. Evans saját otthonát hozta fel példaként, amely 1990-ben csupán egyetlen telnet kapcsolattal rendelkezett, ma pedig 38 különböző, folyamatosan működő webes szolgáltatása fut összesen 58 Mbps sávszélességet igényelve, amely 170 ezerszer gyorsabb, mint az 1990-es állapot.

A szakember szerint 10 éven belül ez a növekedési ráta még meredekebb lesz, 2021-re akár a mainál 3 milliószor gyorsabb netkapcsolat is elképzelhető. Ez ráadásul nem feltétlenül a mai szabványok szerint valósul meg, hiszen ennek is megvan az elméleti felső határa. Vannak azonban fejlesztések és elképzelések egy olyan interplanetáris hálózat létrehozására, amely hatalmas adatcsomagokat tud mérhető késedelem nélkül eljuttatni bárhonnan bárhová. Ma is folynak kísérletek a lézer alapú multi-terabites hálózatok kifejlesztésére, nem is beszélve a kvantumhálózati koncepcióról, amely már a kvantumfizika legfrissebb eredményeit használja fel hálózatok építésére - igaz, ez utóbbi technológia még nem a tíz év alatt megvalósuló projektek közé tartozik.

Jövőkép: mi az a "dolgok internete"? [infografika]
Évente 3 terabájtnyi adatot gyártunk fejenként
Vissza az alapokhoz: Cisco Live 2011 helyszíni beszámoló

Zsugorodó földgolyó Szintén a fentiekből következik a virtuálisan lecsökkenő távolságok, a földrajzi helytől független jelenlét elmélete. Gondoljunk csak bele abba, hogy már manapság is milyen hatással van a világra az internet, a közösségi oldalak, például az egyiptomi forradalom és az arab világ átalakulásának tekintetében. A japán földrengések alatt pedig a netre kerülő információk, tweetek és egyéb bejegyzések alapján az amerikai hatóságok az eddigieknél gyorsabban elindíthatták a cunamira felkészítő programjukat.

A "gyorsan" helyét pedig egyre inkább átveszi az "azonnal": a hírek, információk mellett egyre inkább jellemző lesz az is, hogy kultúráktól, szokásoktól és megszokásbeli falaktól függetlenül áramlik át információ a világ minden pontjáról minden további pontjára. Így az egyes kultúrák egyre nagyobb hatással lehetnek egymásra, megszűnik az elszigeteltség fogalma.

A cikk második részében Dave Evans tíz jövőképének második "adagját" mutatjuk be az alternatív energiaforrásoktól a háromdimenziós nyomtatáson át az értelmes robotokig.

Pár év alatt 600 milliárd dollárt verne el infrastruktúrára a tőzsdére készülő OpenAI

A világ legjelentősebb mesterségesintelligencia-fejlesztőjénél nem aggódnak különösebben az MI-lufi kipukkanása miatt. A cég 2030-ig szóló tervei szerint a világ pénzénél is egy kicsit többet költének adatközpontokra.
 
Hirdetés

Produktivitás mint stratégiai előny: mit csinálnak másként a sikeres cégek?

A META-INF által szervezett Productivity Day 2026 idén a mesterséges intelligencia és a vállalati produktivitás kapcsolatát helyezi fókuszba. Az esemény középpontjában a META-INF nagyszabású produktivitási kutatásának bemutatása áll, amely átfogó képet nyújt a magyar vállalatok hatékonyságáról és működési kihívásairól.

Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.