A digitális transzofrmáció más-más szakaszában eltérő hatást gyakorolt egy szervezet digitális átalakulására és az azáltal elérhető operatív teljesítményére, ha a menedzsment a feladatorientált és a kapcsolatorientált vezetési stílust követi, derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem kutatócsoportjának egy friss kutatásából. Dióssy Kitti, Losonci Dávid, Aranyossy Márta és Demeter Krisztina a Journal of Manufacturing Technology Management folyóiratban a közelmúltban publikálta tanulmányát, amelyhez közel száz magyarországi gyártócéget vizsgáltak kérdőíves felmérésben egy méret és iparág szerint reprezentatív mintán.

A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a feladatorientált vezetési stílus erősíti a transzformáció pozitív hatását a cég operatív teljesítményére, míg kapcsolatorientált ezzel ellentétesen hat.

A kapcsolatorientáltság jó, de nem mindig nyerő

A tanulmány szerint a feladatorientált vezetők felülről lefelé irányuló kommunikációt alkalmaznak, világos utasításokat adnak a szükséges feladatok elvégzéséhez. Nagy hangsúlyt fektetnek a rövid távú tervezésre, a személyzeti hatékonyság javítására, a szerepek és a célok tisztázására, valamint az eredmények visszamérésére.

A kapcsolatorientált vezetők ezzel szemben munkavállaló-központúak. Az alkalmazottakat szociálisan és emocionálisan egyaránt támogatják, igyekeznek egyedileg figyelni mindenkire. Olyan eszközöket alkalmaznak, mint a beosztottak felhatalmazása, támogatása, és motiválása. Céljuk elsősorban a csapatokon belüli bizalom, elkötelezettség, motiváció, együttműködés és kohézió erősítése.

Bár elsőre a kapcsolatorientáltság tűnik jó stratégiának, az eredmények azt mutatják, hogy az új digitalizációs technológiákat bevezető vállalatoknál a feladatorientált vezetői stílus jobban támogatja a digitális stratégiát, és emellett enyhén erősíti a digitális szervezeti és technológiai szempontokat is. Még konkrétabban: ilyen irányítás alatt a digitalizáció úgy javítja a teljesítménynövekedést, hogy segít csökkenteni a költségeket, valamint olyan szolgáltatások kialakítását, melyek a korábbiaknál jobban illeszkednek az ügyfelek igényeihez, és rugalmasabbak is.

A kapcsolatorientált vezetési stílust ezzel szemben óvatosan kell alkalmazni, különösen a digitális átalakulás elején. Az ugyanis gyengíti a szervezetek üzleti teljesítményét, különösen a minőség, a szállítás (delivery) és a költségek terén. "Kutatásunk rávilágít arra, mennyire fontos a digitalizáció korai szakaszában a célmeghatározás, a folyamatok hatékonysága és a monitorozás, és arra, hogy a digitális stratégia a cégek digitalizációjának kulcseleme" – nyilatkozta a tanulmány egyik szerzője, Losonci Dávid docens, a Corvinus Operáció és Döntés Intézetének vezetője.

A feladatorientált vezetés képes elérni például, hogy a digitalizációval újonnan elérhetővé vált adatvezérelt döntéshozatali eszközöket hatékonyan használják fel a szervezetben a folyamatok és az erőforrás-gazdálkodás fejlesztésére, mivel egyértelmű célokat tűznek ki, és azok teljesülését szorosan ellenőrzik. Az ilyen vezetés jellemzően az erőforrásokat is hatékonyan osztja el.

Ha azonban a menedzsment beleragad a feladatorinteáltságba, az hosszabb távon már visszaüthet. Ezért a digitális transzformáció egy fejlettebb szintjén át kell állni a kapcsolatorientált stílusra, mert ott már az hoz kedvezőbb eredményeket. Ha a váltás elmarad, az akár a digitalizáció hosszú távú sikerének rovására is mehet.

A kapcsolatorientált vezetés javítja a szervezet alkalmazkodóképességét, erősíti a proaktivitást és a hosszú távú orientációt, ami a minőségorientáción és a költséghatékonyabb működésen keresztül támogatja a szervezet eredményességét.

A Corvinus Egyetem kutatócsapatának tanulmánya »