A munkaerő-piaci szolgáltató cég alapos kutatást készített a magyar és nemzetközi munkaerő-piaci helyzetről, illetve a munkavállalók képzettsége és a munkaadói elvárások közötti eltérésekről. A kutatás egyik fontos megállapítása – amint azt a Randstad MTI-hez eljuttatott közleménye is idézi Annemarie Muntz-tól, a Randstad Holding pr-vezetőjétől – hogy ha figyelembe vesszük a friss diplomások belépését és a nyugdíjasok egy részének visszatérését a munkaerőpiacra, akkor is csaknem 150 ezer emberes hiány várható a felsőfokú végzettségűekből Magyarországon alig 8 év múlva.

A Randstadt jelen felmérése nem érhette váratlanul a piac szereplőit. Az elmúlt két évben az IKT-szakma szervezetei, köztük az IVSZ is, sokat lobbizott a természettudományos oktatás helyzetbe hozásáért. A szervezet tagvállalatai ugyanis évek óta küzdenek a szakemberhiánnyal. Ez egyaránt sújtja a fejlesztő cégeket és az ide települni szándékozó shared service centereket.

Felborult a kereslet-kínálat egyensúlya ■ A Randstadt szakértő szerint a legnagyobb fenyegetést a kereslet-kínálat egyensúlyára mégsem ez jelenti, hanem sokkal inkább az, hogy a középfokú végzettségűekből óriási lesz a túlkínálat: mintegy félmillióval többen lesznek, mint amennyien el is tudnak helyezkedni. A kutatás ezt részletezi is: Komoly munkaerő-piaci problémát fog okozni az is, hogy 2020-ban a gyártás területén több mint 200 ezer, a kereskedelemben pedig csaknem százezres túljelentkezés lesz az állásokra – főleg az alap- vagy középfokú végzettségűekből –, míg az építőiparban és az üzleti szolgáltatások területén szakemberhiány várható, például mérnökökből és IT szakértőkből.

Jelenleg a végzettség szintjét tekintve Magyarországon kisebb az eltérés a munkaadók igényei és a munkavállalók képzettsége között, mint az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan. A szakterületet vizsgálva azonban már nem áll ilyen jól az ország: míg az uniós országokban átlagosan 77 százalék dolgozik a végzettségének megfelelő területen, addig Magyarországon csak 71 százalék.
 

A megoldást az oktatás hozhatja ■ A Randstad szakemberei szerint a magyarországi helyzet megoldásához több tényező szükséges. Ezek közül az egyik első az oktatási reform, vagyis a vállalatok elvárásainak megfelelő szakterületen végzett, magasan képzett szakembereket kell biztosítani ahhoz, hogy csökkenjen a munkanélküliség várható szintje. Az alacsonyan képzettek, illetve az oktatási rendszerből korán kilépők számára nemcsak megfelelő pénzügyi helyzetet kell teremteni, de hatékonyabbá kell tenni oktatásukat és az álláskeresést támogató rendszert is. (Megjegyzendő, hogy a jelenleg is zajló oktatási reform esetében elsősorban a költségcsökkentés látszik a legfőbb vezérelvnek, az oktatás hatékonyságának növelése egyelőre csak hangzatos jelszó.) 

Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója szerint a munkaügyi szervek és az állásközvetítő cégek céljai tulajdonképpen közösek, így nagyon jól kiegészíthetnék egymást. „A munkaügyi hivataloknak pontos adatbázisa van az álláskeresőkről, míg mi ismerjük a cégek elvárásait és a legjobb kiválasztási stratégiákat” – idézi a közlemény Baja Sándort.