Ahogy azt a hét elején mi is előrejeleztük, az előző kormányzati ciklusok informatikai ballépéseit felsoroló Fehér Könyv múlt heti közzétételét követően kedden Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára a 11. Internet Hungary konferencián bejelentette, hogy elkészült a Digitális Magyarország vitairata, ami a várhatóan karácsonyra elkészülő infokommunikációs stratégia alapját képezi.


A konferencián elhangzott az is, hogy az Európai Unió 2013-ra teljes szélessávú lefedettséget akar mindenhol. Nyitrai Zsolt szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium stratégiája csak akkor lehet sikeres, ha indokolt projekteket indítanak el, és azokat normális áron, botrányok nélkül valósítják meg.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapja mellett Nyitrai Zsolt saját Facebook-oldalán is arra bíztatta az érdekelteket, hogy a következő három hétben szóljanak hozzá a vitairathoz, csak ezt követően véglegesítik a stratégiát.

Visszaszorítanák a digitális írástudatlanságot ■ Az NFM közleménye a vitairat közzététele kapcsán úgy fogalmaz: "a szakpolitikánk elsődleges célja, hogy az infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat - mint a gazdasági növekedés egyik meghatározó hajtóerejét, motorját - a kormány programjának szerves részeként és a magyar infokommunikációs (IKT) szektor bevonásával egy versenyképes és gyarapodó Magyarország szolgálatába állítsuk."

A Digitális Magyarország program jól láthatóan reflektál a korábban az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) által is sűrűn hangoztatott előrejelzésre, miszerint Magyarországon is 2014-ben már a munkahelyek 90 százaléka infokommunikációs készségekkel és tudásokkal felvértezett munkavállalók számára lesz csak elérhető.

A tervezet szerint a kormány 2014-ig egymillióval csökkentené a digitális írástudatlanok számát, különös tekintettel az 50 év fölöttiekre. Az oktatással egy időben javítani akarják az elektronikus kormányzati szolgáltatások színvonalát, használhatóságát, és fejlesztenék az e-egészségügyet is.

2015-re az EU elvárásai szerint el kell érnünk, hogy a lakosság több mint fele rendszeresen és készségszinten használja az e-ügyintézési szolgáltatásokat vagy vásároljon on-line. A legnagyobb kihívás a lehetőségek minél szélesebb körű kihasználása, a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében történő alkalmazása és a lemaradt társadalmi csoportok felzárkóztatása - fogalmaz a közlemény.

A négyéves kormányzati infokommunikációs stratégia megvalósítási költségeiről nem szól a dokumentum, várhatóan azonban többnyire európai uniós forrásból, kisebb részben pedig a Széchenyi-terv keretében valósulhatnak meg a fejlesztések.