Milyen is volt a böngészőpiac 2008 szeptemberében? Világszinten szinte alig beszélhettünk versenyről: a Microsoft böngészője trónolt a csúcson, viszonylag stabil 70 százalék körüli részesedéssel, míg az akkoriban hármas változatnál járó Firefox még csak a hozzáértők kedvence volt, felhasználóinak aránya 26 százalék környékén járt. A többi versenytárs már akkor sem zavart túl sok vizet, az Opera vagy a Safari csupán pár százalékot harapdált ki a böngészőtortából. Azóta nagyot változott a világ...


Krómozott internet ■ A Chrome elindulásakor a Google leginkább azt hangsúlyozta, hogy egy webes szabványok tekintetében szigorú, viszont méretében és sebességében kifejezetten előremutató böngésző megalkotása volt a cél. A dinoszaurusszá növekvő Internet Explorert akkoriban már egyre többen bírálták lomhasága és a szabványok hanyag kezelése miatt, míg a feltörekvő Firefoxról szép lassan kiderült, hogy a bárki által megírható kiegészítők miatt biztonsági rések nyílhatnak a böngészőn keresztül, és az alapból gyors motort is lelassíthatják a felhalmozott add-onok.

A Chrome kissé puritán felülete pont ezért lehetett megnyerő azoknak, akik kockázatok nélkül, viszont gyorsan szerettek volna netezni. A Google fejlesztői ráadásul ráálltak egy kifejezetten pattogós frissítési ciklusra, ami a belassult Internet Explorernél és a szinén egyre lassuló frissítési rendszert megvalósító Firefoxnál sokkal hamarabb képes volt reagálni az aktuális trendekre.

Legyorsult versenytársak ■ 2011 közepére a Chrome már kifejezetten impresszív eredményeket mutathat fel. Világszerte ugyan még csak a harmadik legnépszerűbb böngésző, ám szeptemberi 23,3 százalékos részesedése már erősen megközelíti a stagnáló Firefox 26,6 százalékát.


Magyarországon még érdekesebb a helyzet, hiszen nálunk már jó ideje a Firefox vezet, itt a Chrome 26,9 százaléka viszont már elég volt a teljesen talajt vesztett, manapság 18 százalékon álló Internet Explorer megelőzésére is.


Az erős gyorsulásnak a Chrome saját térnyerése mellett piacélénkítő hatása is volt, hiszen a konkurens fejlesztők kénytelenek voltak belátni a gyors fejlesztési ütemezés előnyeit, és egymás után átállni erre a gyakorlatra. A Firefox például majdnem három év alatt jutott el a hármas verziótól a négyesig, míg a négyes és hatos változat között már fél évnek sem kellett eltelnie.

A Chrome a frissítési gyakoriság miatt a legújabb szabványok és technológiák beépítésében is legyorsulta a többieket: a Google interaktív infografikáján érdemes végignézni a webes világban használt újdonságok elterjedését és fejlődését.


Böngészőből operációs rendszer ■ A Chrome egyrészt továbbra is fejlődik és folytatja agresszív terjeszkedését a böngészők piacán - egyes vélemények szerint jövőre akár az Internet Explorert is lehagyhatja világszinten. Emellett a böngésző speciális változata idén hordozható számítógépek operációs rendszereként is feltűnik. A Chrome OS lényege, hogy az egyre általánosabb internetes lefedettséget kihasználva olyan ultravékony kliensként működtesen egy számítógépet, amely a programokat szinte kizárólag az interneten futtatja. A legfrissebb hírek szerint egyes funkciók (például a Gmail, a Google Calendar vagy nemsokára a Google Docs) internetkapcsolat nélkül is működik majd a Chrome OS alatt, így attól sem kell félni, hogy a hálózati lefedettség "lyukaiba" érve elvész minden munkánk és lehetőségünk.