Sorban állva a szupermarket kasszáinál, sokan bosszankodnak, amikor látják, hogy valaki bankkártyával egyenlítené ki a számlát. A plasztiklapot lehúzzák, PIN kódot kérnek, a tranzakciót pedig esetenként még mindig nyögvenyelős hálózati kommunikáció ellenőrzi. Így könnyen percekké adódnak össze a másodpercek, a sor pedig egyre növekszik. Mostantól azonban ne lepődjünk meg, ha valaki csak meglengeti a pénztáros előtt a kártyát, vagy épp odatartja speciális karóráját, a blokk máris gördül ki a nyomtatóból, s így pár másodpercbe telik csupán a fizetés.

Az érintés nélküli bankkártyák legelterjedtebb formája, kvázi szabványa a PayPass. Ezt a MasterCard még 2002-ben alkotta meg, de a tényleges használatban csak három évvel később jelent meg. Újfajta bankkártyákkal használható, de lényegében bármilyen más eszközbe integrálhatók speciális csipek, amelyek segítségével igen rövid hatótávolságú vezeték nélküli kapcsolat jön létre a kártyaelfogadó állomás és a fizetőeszköz között.

Most robban ■ Az alkalmazásban élen jár Kanada, ahol ma már, öt évvel a bevezetés után, gyakorlatilag minden forgalomban lévő bankkártya PayPass-képes, s az elfogadóhelyek 70 százaléka tudja kezelni az újfajta eszközöket. A boltokban már a kártyás fizetések 30 százalékát teszi ki a „lengetés”. Az európai premier Törökországban volt, Lengyelországban pedig két éve vezették be a rendszert, s már 1 millió fölött jár a kibocsátott plasztikok száma.

A technológia robbanása friss trend: 2010 júniusára világszerte már közel 78 millió PayPass kártya, illetve egyéb, érintés nélküli fizetésre alkalmas eszköz volt forgalomban, a 36 országban megtalálható elfogadóhelyek száma pedig elérte a 245 ezret. A megoldást már a legnagyobb konkurens Visa is támogatja: 2010 elején a cég payWave rendszere Svájcban, Törökországban és Nagy-Britanniában működött, de más európai országokban is elkezdték a próbaüzemet. Reményeik szerint az öreg kontinensen a 2010 elejéig kiadott 6 millió érintés nélküli Visa kártya száma az év végéig megduplázódik.

Gauder Milán, a MasterCard üzleti igazgatója úgy látja, Magyarországon a PayPass terén kifejezetten jó az időzítés: a leghamarabb belépők után a második vonalban vagyunk, hat további európai országgal együtt. „Ez a fizetési módszer alapvetően kis összegű számlák gyors kiegyenlítésére alkalmas: jelenleg 5 ezer forint alatti vásárlások bonyolíthatóak le így” – mondja a szakember.

Itthon is beindult ■ Itthon egyelőre két bank bocsát ki PayPass rendszerű kártyákat: a TakarékBank és az OTP. Mellettük azonban már több más pénzintézet is sorban áll. Sőt, a kereskedelmi óriások is nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy megfelelő elfogadó terminálokkal szerelkezzenek fel. Jelenleg még nincs túl sok új típusú kártya forgalomban, ám ha a szolgáltatást már használó CBA vagy a Tesco mellé egyre többen sorakoznak fel, akkor Gauder szerint a PayPass-birtokosok száma is gyorsan nőhet. Itthon automatikusan történhet az átállás; jó esetben a lejárt kártyákat olyanokra cserélik majd, amelyek az új szisztéma szerint működnek.

Mint minden újdonság, e megoldás startja sem mentes a kételyektől. A legtöbb felhasználói kérdés a biztonsággal kapcsolatos, pedig éppen az érintkezés nélküli működési mód okán jóval kevesebb a lehetőség arra, hogy a kártya illetéktelen kezekbe kerüljön, azt mások használhassák, vagy lemásolják. Az adatbiztonsági és titkosítási eljárásoknak köszönhetően pedig az adatkommunikáció közben az eszközt erősen védik a „lehallgatás” ellen.

Előny viszont, hogy a bolti tranzakciók felgyorsulhatnak. A PayPass 5 ezer forintos kerete erejéig nem igényel azonnali ellenőrzést, mintegy „egynapos hitelre” történik a vásárlás. Ilyenkor még azt a 4–5 (elavultabb kapcsolatot használó terminálok esetén 15–20) másodpercet is meg lehet spórolni, amíg egy hagyományos bankkártyánál a terminál csatlakozik a bank információs rendszeréhez, ellenőrzi a kártyatulajdonos számláját, majd jóváhagyja a tranzakciót.


A mobilokba is bekerül ■ A TakarékPont hazai akciója nyomán például találkozhatunk olyan vásárlóval, aki a PayPass karórája „meglengetésével” fizet. Az októberben lezajlott amszterdami Sibos 2010 banki konferencián is bemutattak számos új ötletet a PayPass felhasználására, például mobiltelefonok SIM kártyáiba, vagy táblagépekbe épített csipekkel demonstrálták a lehetőségeket. A következő generációs iPhone és az Android operációs rendszer friss változata is támogatja a PayPass-t, így az új telefonok is hamarosan alkalmassá válhatnak az érintés nélküli fizetésre.

A távolabbi jövőben akár bőr alá ültetett apró eszközök is szolgálhatnak ilyen célokat, így egy csuklómozdulattal fizethetünk majd. Bár a többség egy ideig alighanem megmarad még a plasztiklapnál, vagy legfeljebb a mobiltelefonos fizetésnél.

_{(A cikk a Figyelő 2010/49. számában jelent meg.)}