Még egy Google szintű óriásnak is lehetnek kínos mellékvágányai. Ilyen például a Wave, amelynek fejlesztését ugyan tavaly augusztusban leállították, de a rendszer határozatlan ideig tovább élt. Most már hivatalos, meddig.
A Google nem kevesebbet, mint az e-mailezés teljes megreformálását várta a Wave projekttől. Amikor a fejlesztés híre kitudódott, világszerte felhasználók tömegei igyekeztek azon, hogy meghívót kaphassanak az első tesztverzióra... majd legtöbbjük csalódottan, értetlenül tért vissza az e-mailekhez. A végleges verzió sem váltotta be a reményeket: a felhasználók nem voltak vevők a "forradalmi" újdonságra.
E-mail szteroidon ■A Wave ötletét az szolgáltatta, hogy az e-mail amolyan "statikus" közlési forma, ha egyszer elküldtük, már nem tehetünk vele semmit, megérkjezik a címzetthez, aki szintén egy ugyanilyen "egyszer használatos" választ küld vissza, és így tovább. Az újítást elindító elmélet önmagában tényleg életképesnek tűnt: legyen olyan az e-mail utódja, mintha a leveleket egyfajta valós idejű megbeszélésként kezelhetnénk, ahol minden résztvevő dinamikusan változtathatja a levél tartalmát, akár beszúrhat megjegyzéseket, képeket is mások által küldött szövegekbe.
Hiába az ötlet és az innováció, ha a felhasználók... nem használják fel.
Az ötlet azonban a végleges szoftverben túl bonyolultnak és igen kevéssé felhasználóbarátnak bizonyult. Az e-mail továbbra is erős kommunikációs csatorna maradt, amelyet már meglévő azonnali üzenetküldők (például a Microsoft Messengere vagy épp a "belső konkurencia", a Google Talk) egészítenek ki, és a módszerek közé felzárkóztak a közösségi oldalak is. Így hát 2010 augusztusában a Google kénytelen-kelletlen bejelentette, nem fejleszti tovább a Wave rendszerét.
Óvatos folyományok ■A Google most minden regisztrált Wave felhasználónak e-mailben (micsoda fintora a sorsnak) küldte ki legújabb döntését: 2012. április 30-án véglegesen bezár a szolgáltatás, a Wave-t kiszolgáló szerverek is leállnak. Ezelőtt egy három hónapos átmeneti időszak kezdődik január 31-én, amikor "csak olvasható" stádiumba kerül a szolgáltatás. Ekkor már nem lehet új wave-eket létrehozni vagy meglévő beszélgetésekhez hozzászólni: ez az időszak arra fordítható, hogy a felhasználók exportálhassák fontos beszélgetéseiket. Ehhez egy már korábban beindított PDF-mentési lehetőséget ajánl fel a Google.
Az ötlet önmagában logikus volt és előremutató. De itt jön a "de"...
Bár a saját néven futó projekt élete tehát húsvétra végképp lezárul, az ötletet azért néhányan továbbvitték. A Walkaround például egy olyan nyílt forráskódú projekt, amely a Wave alapjául szolgáló elméletet fejlesztené használhatóbbá: ide akár egy kísérleti funkció segítségével be is importálhatóak a Wave-ből kinyert beszélgetések.
Mások a vállalati belső kommunikáció hatékony eszközét látják a megbolondított, sokszereplős e-mail hibridben, a Novell például Vibe néven fejleszt hasonló szolgáltatást. A cég szerint ez az eszköz a hagyományos levelezésen túlmutatva a csoportmunkát és az információ hatékonyabb terjedését segítheti elő. Az SAP szintén érdekesnek találta az alapötletet, és sok elemét beépítette a 2010 tavaszán bejelentett SteamWorkbe.
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.
