Már harmadik éve figyeli az egyes országok internet-ellátottságának alakulását a Cisco és az Oxfordi Egyetem tanulmánya: az egyre részletesebb kimutatás szerint Magyarország is fejlődik, de nem eléggé.
A felmérés azon az elképzelésen alapul, hogy egy adott ország internetes infrastruktúrája nem csak a szélessávú lehetőségek elterjedésén, vagy épp a letöltések sebességén keresztül mérhető. Legalább ennyire fontos ugyanis a minőség: a "jövő alkalmazásai", tehát az egyre általánosabban használt cloud megoldások, az élő videós kapcsolatok, telekonferenciák és egyéb érzékeny tartalomfajták miatt megannyi egyéb kritériumot is figyelembe kell venni a kutatás közben.

A nagy kép egyre szebb A világ szélessávú kapcsolatainak minőségét vizsgáló éves felmérés folyamatos globális javulásról számol be: a korábbi évekhez képest több ország készült már fel a holnap alkalmazásaira, míg a vizsgált országok mintegy kétharmadában a szélessáv minősége megfelel a jelenlegi igényeknek. Összességében egy sor infrastrukturális beruházásnak köszönhetően a szélessávú szolgáltatások minősége világviszonylatban alig három év alatt 50 százalékkal javult, a szélessávú technológia penetrációja pedig tovább nőtt: a vizsgálatban szereplő háztartások mintegy fele (49%) rendelkezik szélessávú hozzáféréssel, ami 40 százalékos javulást jelent a 2008-as adatokhoz képest.

A speedtest.net internetes sebességtesztelő oldalon 2010. május-június folyamán lefuttatott 40 millió valós idejű szélessávú minőségi tesztek adatat felhasználva a kutatók 72 ország szélessávú szolgáltatásainak minőségéről alkothattak képet.


A függőleges tengelyen a minőség, a vízszintesen a penetráció:
Magyarországot egyelőre minden szinten középen kell keresni...


Az értékelés módszertana A kiértékelés során pontozták a kapcsolatok kombinált le- és feltöltési teljesítményét, valamint a késleltetési időt. Ezek kulcsfontosságúak bizonyos internetes alkalmazások kezelése szempontjából, legyen szó lakossági videó megoldásokról, online videolejátszásról vagy éppen közösségi hálózatokról. A kutatás a fentiek alapján az egyes országokat az úgynevezett "szélessávú szolgáltatások minősége" indexszel (Broadband Quality Score – BQS) jellemzi. A BQS pontszámot az adott ország szélessávú penetrációját jellemző értékkel kombinálva képzik a szélessávú technológia szempontjából vezető – vagyis a szélessávú minőség és elterjedtség legjobb kombinációjával rendelkező – országok sorát.

Nézzük, mik a kutatás legfontosabb eredményei: látható, hogy 2008 óta a szélessávú szolgáltatás minősége 48 százalékkal nőtt, sőt egyes országok ennél is jelentősen nagyobb előrelépést mutattak. Nemzetközi szinten az átlagos letöltési sebesség alig három év alatt 49 százalékkal nőtt: 2008-ban 3271 kbit/s, 2009-ban 4882 kbit/s, 2010-ben pedig 5920 kbit/s a globális átlag. A feltöltési sebesség növekedése még gyorsabb, 69 százalékos (2008: 794 kbit/s, 2009: 1345 kbit/s, 2010: 1777 kbit/s).

Szintén fontos tényező a késleltetés: lehet bármilyen gyors a kapcsolat, ha a videókonferencián a kép és a hang csúszik egymáshoz képest, vagy ha a cloud alapú csoportmunka-alkalmazásokban akadozva frissülnek az adatok. Érdekes, hogy a 2008-as 189 milliszekundumos értékről úgy csökkent 25 százalékkal 142 milliszekundumra ez az érték, hogy tavaly még ennél is gyorsabban reagáltak a weboldalak, a 2009-es 140 milliszekundumról idén kissé visszaesett az átlag.

Magyarország még csak feltörekvőben 14 ország már most készen áll a "holnap internetes alkalmazásaira", mint például a nagyfelbontású IPTV és a kiváló minőségű videokommunikációs szolgáltatások (otthoni telepresence), amelyek a várakozások szerint néhány éven belül teljesen bevetté válnak majd. Az országok között található Dél-Korea, Japán, Lettország, Svédország, Bulgária, Finnország, Románia, Litvánia, Hollandia, Hongkong, Németország, Portugália, Dánia és Izland. A lista korábban jóval szerényebb volt: 2008-ban mindössze egy (Japán), de még 2009-ben is csak kilenc ország szerepelt rajta. Ezek közül azonban Lettország, Bulgária, Románia és Litvánia az átlagnál alacsonyabb penetrációs értékkel rendelkezik.

Ennél bővebb listát ad az a 48 ország – a felmérésben résztvevők 66 százaléka – amelyek minden követelménynek megfelelnek az internet által ma jelenleg kínált főbb szolgáltatás biztosításához (a tanulmány szerint ezek: közösségi hálózatok, alacsony felbontású video-stream, alapszintű videokonferencia, kisméretű fájlok megosztása és olyan nem túl nagy sávszélességet igénylő alkalmazások, mint az azonnali üzenetküldés, az e-mail és az internetes böngészés). Mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy a globális internetforgalom volumene 2008–2010 között 166 százalékkal bővült a Cisco adatai alapján. Magyarország ezen a listán a 28. helyen áll, mögöttünk csak Lengyelország, Csehország és Szlovákia, előttünk pedig sokan - szűkebb régiónkból egy helyezéssel van fölöttünk Bulgária, a kelet-európai meglepetés pedig a 23. helyen álló Románia.


Lassan bár, de fejlődünk

Ha jó a net, virul a gazdaság Ez a közcím persze jelentősen sarkít, de a tanulmány szerint a szélessávú szolgáltatások minősége egyenes arányban áll az ország tudásalapú gazdaságként való fejlődésével. Mivel a kutatók szerették volna, hogy ez az eredményekben is megjelenjen, illetve kíváncsiak voltak arra, hogy az egyes gazdasági fejlettségi csoportokon belül mely országok nyújtottak kimagasló teljesítményt és váltak így felkészültté a minőségi gazdasági ugrásra, a felmérés eredményeit összevetették a Világgazdasági Fórum által meghatározott, az adott országra jellemző gazdasági fejlettségi szinttel.

Az innováción alapuló (3. szinten lévő) gazdaságok listáját Dél-Korea vezeti, a hatékonyságon alapuló (2. szinten lévő) gazdaságok közül 71 ponttal Bulgária teljesített a legjobban. Magyarországot gazdaságilag a tanulmány a 2. és 3. szint közötti "átmeneti állapotba" sorolta, ahol a szélessáv tekintetében a középmezőnyben járunk.

Szűkül a digitális szakadék A szélessávú technológia penetrációja tekintetében Hongkong, Izland, Dél-Korea, Luxemburg és Málta vezet 100%-os értékekkel. A felmérésben szereplő összes országot tekintve a háztartások 49 százaléka számára hozzáférhetők a szélessávú technológiák, szemben a 2009-es 47, illetve a 2008-as 40 százalékos aránnyal. Az országok felénél már megszűnt a digitális szakadék a szélessávú szolgáltatások minősége terén (pl. a nagyvárosok és az ország többi települése között), ami 2009-hez képest 38százalékos emelkedést jelent.

Jelenleg 38 város már rendelkezik az intelligens és hálózatba kapcsolt közösséggé váláshoz szükséges szélessávúszolgáltatás-minőséggel. Ezek közül 18 Nyugat-Európában, 11 Kelet-Európában, 7 Ázsiában, 1 pedig az Egyesült Államokban található. A legjobb szélessávú szolgáltatás-minőséggel (100-ból 97 ponttal) Szöul büszkélkedhet. Japán azzal emelkedik ki, hogy itt található a legtöbb olyan nagyváros, amely a világon a legjobb minőségű szélessávú szolgáltatást kínálja: Nagoja, Jokohama és Oszaka a második, harmadik, illetve negyedik helyet foglalja el a listán. A nagyvárosok és az ország többi része között meglévő digitális szakadék Lettországban a legnagyobb, míg Japánban a legnagyobb az ellentétes (pozitív) irányú eltérés, azaz a nagyvárosokon kívüli területeken már általában jobb a szolgáltatás minősége, mint a nagyvárosokban. Magyarország ebben a tekintetben (is) erősen Budapest-orientált.

A Telenor nekiugrik a 4G-nek
Amerikát is lenyomtuk az internet-toplistán
Kialakult a hazai digitális középosztály

Előttünk a lehetőség Míg egyes országok jó minőségű internetelérést tudtak biztosítani a népesség többségének, addig mások – főként a kevésbé fejlettebb országok – arra összpontosítottak, hogy elsőként a gazdasági fejlődés kulcsfontosságú központjaként funkcionáló nagyvárosokban építsenek ki magas minőségű szélessávú szolgáltatásokat az üvegszál-optikás vagy kábeles technológiák alkalmazásával. Ez élesen szemben áll a fejlettebb országok fejlődési útjával, ahol a régi rézvezetékes szélessávú (DSL) technológia fejlesztésébe invesztáltak, hogy a lehető legszélesebb rétegeket lássák el szélessávú hozzáféréssel.

Ennek eredményeként ezek – köztük több kelet-európai az ország, mint Litvánia, Lettország, Bulgária, Románia, Csehország és Magyarország – a szélessávú szolgáltatások terén minőségi ugrást tudtak végrehajtani, megelőzve sok, náluk gazdaságilag fejlettebb országot is. Míg azonban ezek a résztvevők magas BQS pontszámmal büszkélkedhetnek, penetrációs értékeik alacsonyabbak, ami kedvezőtlenül befolyásolja a végső rangsorban elfoglalt helyüket.

Feljövőben a mobilitás A mobil szélessávú technológia minőségét tekintve világviszonylatban Svédország, Dánia, az Egyesült Államok és Spanyolország vezeti a listát. Svédország és Dánia a vezetékes szélessávú technológia terén is élen jár. A technológia legnagyobb gyengesége a késleltetés, ám ez rohamléptekkel javul: a várakozások szerint a negyedik generációs (LTE) technológia a mobil internet terén még gyorsabb fejlődést hoz majd.

A Microsoft vezére szerint is le kellene állni az MI dédelgetésével

Satya Nadella szerint mindenki előtt világossá kell tenni, hogy a mesterséges intelligencia egy eszköz, nem valamilyen emberi értelemmel rendelkező dolog.
 
Az Európai Unió kibervédelmi direktívájának való megfelelés nem annyira bonyolult feladat, mint amilyennek elsőre látszik.

a melléklet támogatója a Balasys IT Zrt.

Hirdetés

Biztonságos M2M kommunikáció nagyvállalti környezetben a Balasystól

A megnövekedett támadások miatt az API-k biztonsága erősen szabályozott és folyamatosan auditált terület, amelynek védelme a gépi kommunikáció (M2M) biztonságossá tételén múlik.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.