Már harmadik éve figyeli az egyes országok internet-ellátottságának alakulását a Cisco és az Oxfordi Egyetem tanulmánya: az egyre részletesebb kimutatás szerint Magyarország is fejlődik, de nem eléggé.
A felmérés azon az elképzelésen alapul, hogy egy adott ország internetes infrastruktúrája nem csak a szélessávú lehetőségek elterjedésén, vagy épp a letöltések sebességén keresztül mérhető. Legalább ennyire fontos ugyanis a minőség: a "jövő alkalmazásai", tehát az egyre általánosabban használt cloud megoldások, az élő videós kapcsolatok, telekonferenciák és egyéb érzékeny tartalomfajták miatt megannyi egyéb kritériumot is figyelembe kell venni a kutatás közben.
A nagy kép egyre szebb ■ A világ szélessávú kapcsolatainak minőségét vizsgáló éves felmérés folyamatos globális javulásról számol be: a korábbi évekhez képest több ország készült már fel a holnap alkalmazásaira, míg a vizsgált országok mintegy kétharmadában a szélessáv minősége megfelel a jelenlegi igényeknek. Összességében egy sor infrastrukturális beruházásnak köszönhetően a szélessávú szolgáltatások minősége világviszonylatban alig három év alatt 50 százalékkal javult, a szélessávú technológia penetrációja pedig tovább nőtt: a vizsgálatban szereplő háztartások mintegy fele (49%) rendelkezik szélessávú hozzáféréssel, ami 40 százalékos javulást jelent a 2008-as adatokhoz képest.
A
speedtest.net internetes sebességtesztelő oldalon 2010. május-június folyamán lefuttatott 40 millió valós idejű szélessávú minőségi tesztek adatat felhasználva a kutatók 72 ország szélessávú szolgáltatásainak minőségéről alkothattak képet.
A függőleges tengelyen a minőség, a vízszintesen a penetráció:
Magyarországot egyelőre minden szinten középen kell keresni...
A kiértékelés során pontozták a kapcsolatok kombinált le- és feltöltési teljesítményét, valamint a késleltetési időt. Ezek kulcsfontosságúak bizonyos internetes alkalmazások kezelése szempontjából, legyen szó lakossági videó megoldásokról, online videolejátszásról vagy éppen közösségi hálózatokról. A kutatás a fentiek alapján az egyes országokat az úgynevezett "szélessávú szolgáltatások minősége" indexszel (Broadband Quality Score – BQS) jellemzi. A BQS pontszámot az adott ország szélessávú penetrációját jellemző értékkel kombinálva képzik a szélessávú technológia szempontjából vezető – vagyis a szélessávú minőség és elterjedtség legjobb kombinációjával rendelkező – országok sorát.
Nézzük, mik a kutatás legfontosabb eredményei: látható, hogy 2008 óta a szélessávú szolgáltatás minősége 48 százalékkal nőtt, sőt egyes országok ennél is jelentősen nagyobb előrelépést mutattak. Nemzetközi szinten az átlagos letöltési sebesség alig három év alatt 49 százalékkal nőtt: 2008-ban 3271 kbit/s, 2009-ban 4882 kbit/s, 2010-ben pedig 5920 kbit/s a globális átlag. A feltöltési sebesség növekedése még gyorsabb, 69 százalékos (2008: 794 kbit/s, 2009: 1345 kbit/s, 2010: 1777 kbit/s).
Szintén fontos tényező a késleltetés: lehet bármilyen gyors a kapcsolat, ha a videókonferencián a kép és a hang csúszik egymáshoz képest, vagy ha a cloud alapú csoportmunka-alkalmazásokban akadozva frissülnek az adatok. Érdekes, hogy a 2008-as 189 milliszekundumos értékről úgy csökkent 25 százalékkal 142 milliszekundumra ez az érték, hogy tavaly még ennél is gyorsabban reagáltak a weboldalak, a 2009-es 140 milliszekundumról idén kissé visszaesett az átlag.
Magyarország még csak feltörekvőben ■ 14 ország már most készen áll a "holnap internetes alkalmazásaira", mint például a nagyfelbontású IPTV és a kiváló minőségű videokommunikációs szolgáltatások (otthoni telepresence), amelyek a várakozások szerint néhány éven belül teljesen bevetté válnak majd. Az országok között található Dél-Korea, Japán, Lettország, Svédország, Bulgária, Finnország, Románia, Litvánia, Hollandia, Hongkong, Németország, Portugália, Dánia és Izland. A lista korábban jóval szerényebb volt: 2008-ban mindössze egy (Japán), de még 2009-ben is csak kilenc ország szerepelt rajta. Ezek közül azonban Lettország, Bulgária, Románia és Litvánia az átlagnál alacsonyabb penetrációs értékkel rendelkezik.
Ennél bővebb listát ad az a 48 ország – a felmérésben résztvevők 66 százaléka – amelyek minden követelménynek megfelelnek az internet által ma jelenleg kínált főbb szolgáltatás biztosításához (a tanulmány szerint ezek: közösségi hálózatok, alacsony felbontású video-stream, alapszintű videokonferencia, kisméretű fájlok megosztása és olyan nem túl nagy sávszélességet igénylő alkalmazások, mint az azonnali üzenetküldés, az e-mail és az internetes böngészés). Mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy a globális internetforgalom volumene 2008–2010 között 166 százalékkal bővült a Cisco adatai alapján. Magyarország ezen a listán a 28. helyen áll, mögöttünk csak Lengyelország, Csehország és Szlovákia, előttünk pedig sokan - szűkebb régiónkból egy helyezéssel van fölöttünk Bulgária, a kelet-európai meglepetés pedig a 23. helyen álló Románia.
Lassan bár, de fejlődünk
Ez a közcím persze jelentősen sarkít, de a tanulmány szerint a szélessávú szolgáltatások minősége egyenes arányban áll az ország tudásalapú gazdaságként való fejlődésével. Mivel a kutatók szerették volna, hogy ez az eredményekben is megjelenjen, illetve kíváncsiak voltak arra, hogy az egyes gazdasági fejlettségi csoportokon belül mely országok nyújtottak kimagasló teljesítményt és váltak így felkészültté a minőségi gazdasági ugrásra, a felmérés eredményeit összevetették a Világgazdasági Fórum által meghatározott, az adott országra jellemző gazdasági fejlettségi szinttel.
Az innováción alapuló (3. szinten lévő) gazdaságok listáját Dél-Korea vezeti, a hatékonyságon alapuló (2. szinten lévő) gazdaságok közül 71 ponttal Bulgária teljesített a legjobban. Magyarországot gazdaságilag a tanulmány a 2. és 3. szint közötti "átmeneti állapotba" sorolta, ahol a szélessáv tekintetében a középmezőnyben járunk.
Szűkül a digitális szakadék ■ A szélessávú technológia penetrációja tekintetében Hongkong, Izland, Dél-Korea, Luxemburg és Málta vezet 100%-os értékekkel. A felmérésben szereplő összes országot tekintve a háztartások 49 százaléka számára hozzáférhetők a szélessávú technológiák, szemben a 2009-es 47, illetve a 2008-as 40 százalékos aránnyal. Az országok felénél már megszűnt a digitális szakadék a szélessávú szolgáltatások minősége terén (pl. a nagyvárosok és az ország többi települése között), ami 2009-hez képest 38százalékos emelkedést jelent.
Jelenleg 38 város már rendelkezik az intelligens és hálózatba kapcsolt közösséggé váláshoz szükséges szélessávúszolgáltatás-minőséggel. Ezek közül 18 Nyugat-Európában, 11 Kelet-Európában, 7 Ázsiában, 1 pedig az Egyesült Államokban található. A legjobb szélessávú szolgáltatás-minőséggel (100-ból 97 ponttal) Szöul büszkélkedhet. Japán azzal emelkedik ki, hogy itt található a legtöbb olyan nagyváros, amely a világon a legjobb minőségű szélessávú szolgáltatást kínálja: Nagoja, Jokohama és Oszaka a második, harmadik, illetve negyedik helyet foglalja el a listán. A nagyvárosok és az ország többi része között meglévő digitális szakadék Lettországban a legnagyobb, míg Japánban a legnagyobb az ellentétes (pozitív) irányú eltérés, azaz a nagyvárosokon kívüli területeken már általában jobb a szolgáltatás minősége, mint a nagyvárosokban. Magyarország ebben a tekintetben (is) erősen Budapest-orientált.
Előttünk a lehetőség ■ Míg egyes országok jó minőségű internetelérést tudtak biztosítani a népesség többségének, addig mások – főként a kevésbé fejlettebb országok – arra összpontosítottak, hogy elsőként a gazdasági fejlődés kulcsfontosságú központjaként funkcionáló nagyvárosokban építsenek ki magas minőségű szélessávú szolgáltatásokat az üvegszál-optikás vagy kábeles technológiák alkalmazásával. Ez élesen szemben áll a fejlettebb országok fejlődési útjával, ahol a régi rézvezetékes szélessávú (DSL) technológia fejlesztésébe invesztáltak, hogy a lehető legszélesebb rétegeket lássák el szélessávú hozzáféréssel.
Ennek eredményeként ezek – köztük több kelet-európai az ország, mint Litvánia, Lettország, Bulgária, Románia, Csehország és Magyarország – a szélessávú szolgáltatások terén minőségi ugrást tudtak végrehajtani, megelőzve sok, náluk gazdaságilag fejlettebb országot is. Míg azonban ezek a résztvevők magas BQS pontszámmal büszkélkedhetnek, penetrációs értékeik alacsonyabbak, ami kedvezőtlenül befolyásolja a végső rangsorban elfoglalt helyüket.
Feljövőben a mobilitás ■ A mobil szélessávú technológia minőségét tekintve világviszonylatban Svédország, Dánia, az Egyesült Államok és Spanyolország vezeti a listát. Svédország és Dánia a vezetékes szélessávú technológia terén is élen jár. A technológia legnagyobb gyengesége a késleltetés, ám ez rohamléptekkel javul: a várakozások szerint a negyedik generációs (LTE) technológia a mobil internet terén még gyorsabb fejlődést hoz majd.
