A washingtoni székhelyű intézet a vizsgált 47 országból 14-et sorolt a szabad kategóriába. A legnagyobb szabadságot élvezőnek ezen belül Észtországot minősítette, majd az Egyesült Államok, Németország és Ausztrália következik. Magyarország az ötödik legjobb pontszámot kapta - írja az MTI. (A hazánkról szóló részletes jelentés itt olvasható.)

Az internet ellenségei ■ Húsz ország részlegesen szabad, 13 pedig "nem szabad" minősítést kapott. Utóbbi kategóriában Irán, Kuba, Kína és Szíria szerepel a lista végén, olyan országok, ahol új korlátozások, növekvő cenzúra sújtja a világháló és a digitális média használóit. Ide tartozik Pakisztán, Szaúd-Arábia és Fehéroroszország is.

A témáról kiadott közlemény szerint a civil szervezet illetékese, Sanja Kelly fő megállapításként azt hangoztatta, hogy az internet szabadságát érő fenyegetések szélesebb körűek lettek, a hozzáférést korlátozni szándékozók kevésbé feltűnő módszereket választanak, miután az egyes honlapok blokkolását, a terjesztők őrizetbe vételét nemzetközi elítélés kísérte. Egyes országokban még mindig történnek brutális támadások bloggerek ellen, létezik politikai felügyelet, az internetes tartalom manipulálása és korlátozó szabályozás. Komoly eredményeket értek el ugyanakkor az internet szabadságáért harcolók is - tett hozzá a jelentés.

Lepontoztak, de ez most jó ■ A jelentés átfogóan igyekezett vizsgálni az internet-hozzáférés kormányzati, infrastrukturális és gazdasági akadályait, a tartalom korlátozására irányuló törekvéseket, valamint a felhasználói jogok megsértése esetén rendelkezésre álló lehetőségeket.

Magyarország az első szempont alapján 25-ből 5, a második kategóriában 35-ből 6, a harmadik vizsgálati tényező alapján 40-ből 8 pontot kapott, úgy, hogy a 0 pont jelenti a teljes szabadságot. Az összesen elérhető 100 pontból így 19-et kapott a magyar internet jelenlegi helyzete.

A magyar "országjelentés" megállapította, hogy a lakosság többsége immár használni tudja az internetet. Az információs és kommunikációs technológiát a közösségi tevékenységek és tájékozódás mellett egyre inkább politikai jellegű tevékenységek keretében használják. A szektort központilag nem cenzúrázzák, de a nemzetbiztonsági szolgálatok figyelemmel követik - áll a jelentésben.

Csak szükséghelyzetben ■ A szerzők megállapították, hogy az internetforgalomba a kormány nem avatkozik be, és nem korlátozza a sávszélesség, a routerek, switchek és egyéb eszközök használatát sem, azok a távközlési társaságok tulajdonában vannak. A törvény értelmében az internetet és a távközlési szolgáltatásokat kizárólag váratlan támadások, szükséghelyzet, válság esetén vagy honvédelmi célból lehet szüneteltetni. A legismertebb közösségi oldalak (Facebook, Twitter), a YouTube, valamint a nemzetközi blogszolgáltatások, web 2.0-szolgáltatások szabadon hozzáférhetőek, és számos magyar nyelvű blogszolgáltatás is létezik

Magyarországon nem létezik semmiféle technikai szűrés, nincs cenzúra a honlapok blogok, szöveges üzenetek tekintetében, és nem létezik más módszer sem, amely megakadályozná a tartalomhoz való hozzáférést. Bárki indíthat blogot, weboldalt, bármilyen felületen kifejezheti véleményét – tartalmazza a Freedom House jelentése.

Médiatörvény és anekdoták ■ A jelentés emlékeztet arra, hogy kritikusai szerint a 2010-es médiaszabályozás nem egyértelmű fogalmakat és magas bírságrendszert használ, ami a bizonytalanság növekedése miatt öncenzúrához vezethet és dermesztő hatással lehet az újságírás egészére. Nincs azonban olyan online médium, amelyre ez alapján bírságot szabtak volna ki, és idei hatállyal az online hírközlőket ki is zárták az új szabályozás köréből - teszik hozzá. Az internetszolgáltatók jogilag nem felelősek a továbbított tartalomért, és nem is kötelesek annak ellenőrzésére.

Öncenzúra létezésére a szöveg fogalmazása szerint csak "anekdotikus" bizonyítékok szolgálnak, és nem is közvetlen állami beavatkozásról van szó, hanem gazdasági és politikai nyomásról. "Közelmúltbeli esetek azt sejtetik, az állami médiát illetően létezik valamiféle nyomás, amely öncenzúrát idézhet elő" - áll a jelentésben.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az élére kinevezett, korábban a Fidesz szakpolitikusaként tevékenykedő Szalai Annamária munkáját egyelőre korainak vélte megítélni a jelentés. Az esetlegesen felmerülő politikai elfogultsággal kapcsolatban azonban megemlítik a Klubrádió kacskaringós pályázati ügyeit, valamint azt is, hogy a negyedik mobilszolgáltató elindulására kitűzött frekvenciapályázaton formai okokra hivatkozva minden más jelentkezőt kizártak, és csak az állami pályázó maradt. (A jelentés azonban nem tesz említést a néhány nappal ezelőtti bírósági ítéletről, ami meg is semmisítette az NMHH által kihirdetett pályázati végeredményt.) 

Monopol állami hírcsatorna ■ A Freedom House úgy vélte, hogy tavaly óta az MTI lényegében monopolhelyzetben van a piacon, mert híreinek nagy része ingyenesen hozzáférhető, sok más médiumot pedig nehéz gazdasági helyzetbe hozott a nemzetközi válság. Az ország "információs tájképe" ezzel együtt "viszonylag sokszínű" - állapította meg a jelentés, kiemelve, hogy a két legnagyobb hírportálnak, az Indexnek és az Origónak naponta 750 ezer látogatója van, de civil szervezetek, kisebbségek és vallási közösségek is rendelkeznek online hírforrással.

Kitért a Freedom House arra, hogy az alkotmány biztosítja a szabad véleménynyilvánítás jogát, továbbá védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. Hozzátette, hogy nincsenek viszont olyan törvények, amelyek kifejezetten a véleménynyilvánítás internetes formáit védik.

A jelentés megemlítette, hogy a szerkesztői függetlenséget törvény garantálja, és az újságíróknak joguk van forrásaik titokban tartására.