Stratégiai partnerséget kötött az Ericsson Magyarországgal is a kormány. A cég képviselői a megállapodás aláírásakor bejelentették: a cég további fejlesztéseket hoz Magyarországra, és így újabb munkahelyeket teremt. A Budapesten induló új fejlesztések elsősorban a felhőalapú szolgáltatások területéhez, valamint a big data elemzésekhez kapcsolódnak. Emellett a cég megerősítette, hogy továbbra is kiemelkedő szerepet szán globális stratégiájában Magyarországnak, illetve itt működő, Európában második legnagyobb kutató-fejlesztő központjának.

A megállapodás ünnepélyes aláírása után interjút készítettünk Thomas Jul régiós elnökkel.


 

 ■ A megállapodás kapcsán elhangzott beszédekből elsősorban azt lehetett kihallani, mi az, amit az Ericsson nyújt a szerződés keretében. Jönnek a további fejlesztések, a műszaki felsőoktatás is számíthat a továbbiakban is a svéd cégre. Mindezekért cserébe mit vár el az Ericsson a megállapodástól?

Thomas Jul: Ahogy beszédemben is megpróbáltam rávilágítani, számunkra nagyon fontos az a mód, ahogy eddig együttműködtünk az itteni egyetemekkel, illetve általában a magyarországi partnereinkkel. A legfontosabb ugyanakkor számunkra a magyar mérnökök azon képessége, ahogy befogadják az általunk idehozott kutatás-fejlesztési munkát.

Ami a további lehetőségeket illeti, számunkra nagyon fontos lesz a hálózatalapú társadalom magyarországi felépítésében való részvételünk. A hálózatalapú társadalmon mi nem elsősorban valamiféle technológiai alapú közösséget értünk, hanem olyat, amelynek a létrehozataláért együtt kell működnünk a mindenkori kormánnyal, a vállalatokkal vagy akár a polgárokkal is.

 ■ Ha már az elvárásoknál tartunk, az Ericssont, amely már jó ideje szerves része a hazai egyetemi rendszernek is, bevonta a kormány az oktatás most folyó gyökeres átalakításába is?

T. J.: Azt mondhatom, hogy igen. Már eddig is nagyon szoros szimbiózisban vagyunk a hazai műszaki felsőoktatással, mindenekelőtt az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel és a Budapesti Műszaki Egyetemmel, mellyel közös laboratóriumunk is van. Fontos feladatunknak érezzük, hogy az eddigieknél jobban népszerűsítsük itt a mérnöki szakmát, az ennek a pályának a karrierlehetőségeit.

 ■ További befektetéseket ígért az Ericsson a Magyarországon folyó kutatás-fejlesztésben is. Tudna ennél konkrétabbat is elárulni a tervekről?

T. J.: Konkrétumokról még korai lenne beszélni, mivel ez egy hosszabb távra szóló ígéret. Mint ahogy már említettem, hiszünk a hálózatalapú társadalom jövőjében, ehhez viszont még számtalan új dologra lesz szükség. Vannak köztük technológiai alapúak, ide sorolható egyebek mellett a felhő és az adatrobbanás, amelyekhez jelentős kutatási kapacitásokra lesz szükség. Az, hogy ténylegesen mennyire és mikor, még nem világos. Mindenesetre addigra már itt is ki kell épülnie az ehhez szükséges képességeknek.

 ■ Beszéljünk az üzletről is. Hogyan teljesít a régió, szorgosan költenek az operátorok a hálózatmodernizációra, vagy az elhúzódó válságra hivatkozva spórolnak a beruházásokkal?

T. J.: Az újabb negyedéves zárás és a tőzsdei előírások miatt ebben a témában július 18-ig nem nyilatkozhatom. Annyit azért mondanék, hivatkozva vezérigazgatónkra, Hans Vestbergre, aki hisz abban, hogy a technológiánk és a hálózatalapú társadalom által generált gazdasági növekedés kedvező jövőképet generál az egész iparág számára.

 ■ Magyarországon még nehezebb a helyzet, az önök fő megrendelőit, a szolgáltatókat ágazati különadók terhelik, többen már az év elején jelezték, emiatt kevesebb jut hálózatfejlesztésre. Nem aggasztják a céget ezek a fejlemények?

T.J.: Az egyes országok szintjén nem kommentáljuk az ilyen jellegű dolgokat, hiszen nem látunk bele a folyamatok részleteibe. Mindazonáltal számunkra az a gazdasági környezet a fontos, amelyben a hálózati eszközök fejlesztése meghatározó tényező.

 ■ Az Önök egyik nagy versenytársa, a kínai Huawei R&D vezetője a napokban jelentette ki, hogy a jövőben már nemcsak olcsóbb ajánlataikkal csábítják el a vevőket az európai versenytársaktól, így az Ericssontól, hanem a k+f terén is bebizonyítják, méltó ellenfelek. Mi erre az Ericsson válasza?
 

T. J.: Azt gondolom, hogy a Huawei, de bármelyik másik riválisunk is el kell, hogy ismerje, ebben az iparágban különösen éles a verseny. A bennmaradáshoz nekünk és a versenytársainknak is nagyon sokat kell kutatás-fejlesztésre költeniük. Mi abban hiszünk, hogy az Ericsson a jövőben is a verseny élén áll. Évente 5 milliárd dollárnak megfelelő összeget költünk k+f célokra, és ezt azzal a meggyőződéssel tesszük, hogy ezzel hosszabb távon is meg tudjuk őrizni piacvezető pozíciónkat.

 ■ Az iparágban ma még általában a 4G-ről beszélnek, de máris vannak olyanok, amelyek már az 5G belátható időn belüli eljövetelét hirdetik. Az Ericssonnál mit gondolnak erről?

T. J.: Nálunk is sok minden fő a k+f boszorkánykonyhájában. A kutatás-fejlesztés azonban igen időigényes dolog. Mi csak azokról az újdonságokról szeretünk beszélni, amelyek eljutottak a szabványosítás szakaszába, noha mi is dolgozunk már a következő fejlődési szakaszon, amit nevezhetünk akár 5G-nek is vagy bármi másnak. Arra azonban vigyáznunk kell, hogy idejekorán ne csináljunk nagy felhajtást egy-egy fogalom körül.