Miután múlt héten Németországban elkészült egy törvénytervezet, Franciaországban is felerősödött a lapkiadók hangja, miszerint a Google-nek fizetnie kellene azért, hogy cikkeik bevezetője megjelenik a keresőóriás szolgáltatásaiban.

Ha nem is a tavasszal felvázolt eredeti elképzelés mentén, de némi módosítással nyár végére elkészült Németországban az a törvénytervezet, amely lehetővé tenné, hogy a tartalomszolgáltatók egyfajta jogdíjat szedjenek be a Google-től és más keresőszolgáltatóktól valamint tartalomaggregátoroktól.


Technológiai hírek a Google News hírfolyamában

Fizetőképes kereső  Ha törvényerőre emelkedik a terv, az internet megadóztatásának egy speciális formája valósulhat meg, ahol a keresőszolgáltatások, vagy tartalomaggregátorok üzemeltetőinek fizetnie kéne, ha egy más által publikált tartalmat vagy annak akár egy kis részletét is megjelenítik a találatok listájában. A magyarázat erre az, hogy például a Google keresési találatai között felbukkanó cikkcímek és az azokhoz tartozó bevezetők megjelenítésével a cég hirdetési bevételhet jut, miközben a médiumok, amelyek magát a tartalmat előállították, ebből semmit nem látnak.

A németeknél láthatóan kormányzati hátszelet élvező koncepciót egy házzal arrébb azonnal felkapták. Franciaországban a magazinkiadókat tömörítő iparági szövetség melegítette fel a héten az ott is már egy ideje ötlet szintjén meglévő "Google-adó" témáját. A szervezet illetékese többek között azzal érvelt a tervezet mellett, hogy az olvasók egy részének kíváncsiságát pusztán a cím és a bevezető mondatok elolvasása is kielégíti, így a kiadók olvasókat vesztenek azzal, hogy rá sem kattintanak a tartalomhoz vezető linkre.

Más megközelítés  Nyilvánvaló, hogy a kérdést a másik oldalról is meg lehet közelíteni. A Google és más internetes szolgáltatók forgalmat, nem egy esetben igen jelentős forgalmat irányítanak a tartalomelőállító csatornákra, teszik mindezt ingyen. Nyilvánvalóan a keresőszolgáltatás minőségét, azaz relevanciáját kérdőjelezné meg, de ezen az alapon felvetődhetne a fordított pénzmozgás kérdése is. Magyarul a keresőcégek is kérhetnének pénzt azért, hogy a sima találatok között megjelenítsék egy-egy kiadó cikkeit.

És persze létezik egy harmadik út is, amihez kellő bátorság és nem kevés tőke szükségeltetik. Ezzen az úton jár a híres-hírhedt Rupert Murdoch, aki két éve fizetős fal mögé rakta a Times online változatát, miközben letiltotta a Google keresőrobotjait. Bár egyelőre nem tűnik átütő üzleti sikernek a médiacézár húzása, kicsit más formában, de számos európai kiadó követte ezt a modellt.

Internetes középkor  Ami a "sértett felet" illeti, a reakció borítékolható volt: a Google igen élesen reagált a német fejleményekre. Szerintük a mindenféle jogi és gazdasági alapot nélkülöző tervezet fenyegeti az internet szabadságát, amely ha törvénerőre emelkedik, súlyos negatív hatással lesz a német felhasználókra mind az információ elérhetősége, mind annak költségei szempontjából. A Google úgy látja, a német gazdaság egészét is visszavetné ez a kezdeményezés. Ahogy a dolgok állnak, lehet, hogy a két fél érveinek valóságtartalmát a gyakorlati tapasztalatok fogják eldönteni.
 

A keresők fizetnének az online magazinokért?
Egyre több európai portál teszi fizetőssé magát

Iráni és orosz hekkerek zsonglőrködnek az amerikai választók adataival

Erős aktivitásba kezdtek az amerikai választások előtt külföldi csoportok - állítja az FBI. Az irániak például demokrata szavazóknak küldtek hamisított levelet.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Elvben mindenki egyetért azzal, hogy egy vállalat informatikája optimális méretű és működésű kell legyen. A helyes arányok megtalálása azonban nehéz, különösen a szoftvereknél.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.